A Nemzeti Választási Bizottság
858/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság G. P. Gy. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fejér Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 38/2014. (III. 19.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helyben hagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. március 17-én, elektronikus úton kifogást nyújtott be az OEVB-hez. Kifogásában előadta, hogy az OEVB a 2014. február 05. napján meghozott határozatok kivételével az interneten nem tette közzé határozatait. Beadványában hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ának f) pontjában foglalt, a választási eljárás nyilvánossága alapelvére, valamint arra, hogy a Ve. 49. §-ának (2) bekezdése értelmében a választási bizottság a határozatát – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. Beadványában rögzítette továbbá, hogy a Ve. a nyilvánosságra hozatal módját nem rendezi, az arra vonatkozó szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) tartalmazza. Mindezek alapján álláspontja szerint az OEVB azzal, hogy az interneten nem tette közzé határozatait, megsértette az Infotv. 37. §-ának (1) bekezdését.
Kérte, hogy az OEVB adjon helyt a kifogásának, állapítsa meg a jogsértést és kötelezze magát arra, hogy tegye fel valamely honlapra a korábbi határozatait és a jövőben tegyen eleget az Infotv. 37. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
Az OEVB a kifogást annak elkésettsége okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította, és határozatában rögzítette, hogy a kifogástevő által sérelmezett cselekmény nem folyamatosan fennálló tevékenység, tekintettel arra, hogy az OEVB utolsó döntése 2014. március 11-én kelt, ezért kifogás benyújtására 2014. március 14-én 16.00 óráig volt lehetőség. Ezzel szemben a kifogástevő beadványát 2014. március 18-án nyújtotta be. Az OEVB határozatában rögzítette továbbá, hogy döntései nyilvánosságra hozatali követelményének oly módon tett eleget, hogy döntéseit a jogorvoslati határidő lejártáig Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos hirdetőtábláján nyilvánosságra hozta.
II.
Beadványozó az OEVB határozata ellen a Ve. 209. § (2) bekezdésének megsértésére való hivatkozással fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, melyben fenntartotta a kifogásában előadottakat. Fellebbezésében kérte az OEVB határozatának megváltoztatását, kifogásának helyt adását valamint azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy az elsőfokú választási bizottság megsértette az Infotv. 37. §-ának (1) bekezdését és kötelezze az elsőfokú választási bizottságot arra, hogy tegye fel valamely honlapra a korábbi határozatait és a jövőben tegyen eleget az Infotv. 37. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
III.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó a 2014. március 18-án előterjesztett kifogásához nem csatolt bizonyítékot.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ahogyan azt a Ve. hivatkozott rendelkezései is rögzítik, a kifogás benyújtása során nem elegendő csupán a vélelmezett jogsértésre való hivatkozás, a kérelmezőnek a törvénysértésre vonatkozóan bizonyítékot is kell szolgáltatnia, vagyis a kifogást tevő személyt jogorvoslati kérelme benyújtásakor bizonyítási kötelezettség terheli az általa előadott tények és körülmények alátámasztása tekintetében.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nincs jogi lehetőség a kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha a beadványozó mulasztása okán nem állnak rendelkezésre olyan konkrét bizonyítékok (nyilatkozatok, iratok, tanúvallomás, tárgyi bizonyítékok) amelyek a jogszabályi rendelkezéssel egybevethetők lennének, és mely alapján a választási bizottság érdemi vizsgálatot folytathatna le arra vonatkozóan, hogy valóban megvalósult-e a kifogástevő által állított jogsértés.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB helytállóan állapította meg, hogy a beadványozó kifogása érdemi vizsgálatra nem alkalmas, azonban a Bizottság álláspontja szerint annak oka nem az elkésettség, hanem a jogsértés alátámasztásául szolgáló bizonyíték előterjesztésének hiánya.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára – az OEVB határozatát jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből alapvetően következik, hogy a jogorvoslathoz való jog gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre, ha az nem irányul a jog gyakorlásával össze nem egyeztethető célra. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével az a választópolgári magatartás, mikor a választópolgár az általa jogorvoslat tárgyává tett üggyel kapcsolatban semmilyen érintettségben nem áll, illetve beadványaiban nem jelöl meg olyan körülményt, amely alapján érintettségére következtetni lehetne.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria több végzésében is kifejtett álláspontjára (Kvk.III.37.179/2014/3. számú végzés, Kvk.III.37.298/2014/2.számú végzés), megjegyzi, hogy az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező bizonyítja, hogy saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A Kúria következetesen alkalmazott joggyakorlata, hogy a Nemzeti Választási Bizottság határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatának előfeltétele, hogy a beadványozó igazolja fentiek szerinti érintettségét.
A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy kapcsán kíván rámutatni azon álláspontjára, hogy megítélése szerint a választási eljárásban az első illetve másodfokú jogorvoslati fórumok előtti eljárások során is szükséges és kívánatos – összhangban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével – az, hogy megállapítható legyen, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtója a jogorvoslathoz való jogával azért él, mert az általa vélelmezett jogsértés saját jogára vagy kötelezettségére közvetve vagy közvetett módon kihat.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 20.
Dr. Patyi András
Nemzeti Választási Bizottság
elnöke