A Nemzeti Választási Bizottság
831/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bauer Tamás, a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt közös egyéni jelöltje (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 34/2014. (III. 12.) számú határozatát helyben hagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. március 10-én kifogást nyújtott be Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértése miatt, arra való hivatkozással, hogy Pokorni Zoltán, Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat polgármesterének szóbeli rendelkezése alapján Budapest 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodája (a továbbiakban: OEVI) mint egyéni jelöltet kizárta a választókerületben kihelyezett plakáttartó helyek használatából.
Kifogásában előadta, hogy Pokorni Zoltán 2014. március 7-én 12 óra 30 perckor választás etikai kódex aláírását kezdeményezte a választókerületben nyilvántartásba vett egyéni jelöltek, a választókerület területén működő önkormányzati sajtótermékek képviselői, a helyi televízió szerkesztői és a polgármester között. Az etikai kódex aláírását követően sor került az önkormányzatok által kihelyezett plakáthelyek elosztásának sorsolására. A beadványozó jelezte, hogy nem kívánja aláírni az etikai kódexet. A beadványozó szerint ezt követően Pokorni Zoltán a képviselőjelöltek véleményét kikérve úgy döntött, hogy a nyolc plakáthely csomagot az etikai kódexet aláíró jelöltek között osztják ki. A beadványozó szerint a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesítése nem tehető függővé az etikai kódex aláírásától, amennyiben a helyi önkormányzatok a jelöltek és jelölő szerveztek számára plakáthelyeket biztosítanak, úgy annak elosztásánál biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget. Mindezek alapján kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmének megállapítását és kérte az OEVB-t, hogy kötelezze Pokorni Zoltán polgármestert és az OEVI-t a jogsértés megszüntetésére.
Az OEVB 34/2014. (III. 12.) Bp. 03. OEVB határozatában a kifogást elutasította. Az OEVB határozatában megállapította, hogy a választókerülethez tartozó önkormányzatok, így a Hegyvidéki Önkormányzat is önként biztosít plakátok kihelyezésére szolgáló táblahelyeket a választókerületben nyilvántartásba vett jelöltek számára és az etikai kódex II. 2. pontja alapján az aláíró szervezetek egyező akaratnyilvánítása az, ami alapján azok a hirdetési felületek használatához egyenlő arányban jutnak. A kódex rendelkezése alapján ez a jogosultság az aláíró feleket illeti meg, az aláírás lehetősége pedig megfelelően nyitva áll minden nyilvántartásba vett jelölt részére. Az OEVB rögzítette, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat az esélyegyenlőség érvényre juttatása érdekében megtette a megfelelő lépéseket, rögzítette továbbá, hogy a kifogástevő állításával ellentétben a plakáttartó helyek használatából való kizárásra nem Pokorni Zoltán polgármester szóbeli rendelkezése alapján került sor, hanem abban a kódexet aláíró jelöltek állapodtak meg.
Mindezek alapján az OEVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv sérelmét nem tartotta megalapozottnak. Az OEVB határozatában megjegyezte továbbá, hogy a kifogástevő részére felajánlottak újonnan létrehozott táblahelyek használatát.
II.
Az OEVB határozata ellen a beadványozó 2014. március 15-én fellebbezéssel élt. Fellebbezésében teljes mértékben fenntartotta a kifogásában rögzített álláspontját és vitatta az OEVB határozata indokolása több részének helytállóságát. Fellebbezésében rögzítette, hogy a „plakáthelyek elosztásából képviselőjelöltként történő kizárásom törvénysértést valósított meg, és ezért Pokorni Zoltán polgármestert felelősség terheli”. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását, valamint kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze Pokorni Zoltán polgármestert a törvényes állapot helyreállítására és az esélyegyenlőség biztosítására a képviselőjelöltek és jelölő szervezetek között, mely álláspontja szerint fellebbezése megírásáig nem történt meg. A fellebbező beadványában az OEVB határozatával összhangban rögzítette, hogy Pokorni Zoltán polgármester 2014. március 11-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy számára is bocsátanak rendelkezésre plakáthelyeket.
III.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva az Alkotmánybíróság 60/2003. (XI. 26.) AB határozatában foglaltakra, rögzíti, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv a választójog esélyegyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelmény, melynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele.
Az esélyegyenlőség kérdése erőteljesen jelentkezik azokban az esetekben, amikor az önkormányzatok a jelöltek és a jelölő szerveztek részére a választási kampánytevékenységük gyakorlása érdekében plakátjaik elhelyezéséhez ingyenesen, plakátok kihelyezésére szolgáló helyeket biztosítanak. Ebben az esetben alapvető követelmény az önkormányzatok vonatkozásában, hogy a választási kampány során pártatlan hozzáállást tanúsítsanak valamennyi jelölt és jelölő szervezet tekintetében.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szerveztek között alapelv jelentéstartalma, hivatkozva a fent kifejtettekre azt jelenti, hogy a választási szerveknek illetve adott esetben az állami vagy önkormányzati szerveknek egyenlő feltételek és egyenlő elbírálás mentén kell ugyanazon jogosultságokat biztosítani a választási eljárásban részt vevő jelöltek és jelölő szervezetek számára.
Az esélyegyenlőség sérelme abban az esetben vizsgálható, ha bizonyított az, hogy míg adott jelölt vagy jelölő szervezet részére önkormányzat, vagy állami szerv valamely jogosultságot biztosít, ugyanezt a jogosultságot más jelöltek vagy jelölő szerveztek részére kérelmük alapján nem biztosítja vagy nem azonos feltételekkel teszi azt.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB helytállóan állapította meg határozatában az ügy összes körülményére tekintettel a tényállást és annak alapján megfelelő jogi következtetést vont le.
A Nemzeti Választási Bizottság osztja az OEVB határozatában foglalt azon álláspontot, mely szerint a Hegyvidéki Önkormányzat valamennyi, az OEVB által nyilvántartásba vett jelölt számára azonos feltételek mentén, az esélyegyenlőség elvének megfelelően, pártatlanul biztosította az etikai kódex megismerésének és elfogadásának, aláírásának lehetőségét.
A Bizottság álláspontja szerint nem ütközik sem a Ve.-ben foglalt alapelvek, sem annak tételes jogszabályi rendelkezésébe az, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat minden jelölt számára egy, a választási eljárásról szóló törvény alapelveinek betartására felhívó ún. választás etikai kódex elfogadásához kötötte a jelöltek számára ingyenesen nyújtott plakátfelületek biztosítását a választókerületben.
E követelmény valamennyi jelölttel, így a fellebbezővel szemben is fennállt. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a csatolt iratanyagokból és a fellebbező jogorvoslati kérelmeiben előadottakból egyértelműen kiderül, hogy Bauer Tamás jelölt egyedi döntése alapján maradt távol az etikai kódex aláírásától.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét éppen az az eljárás vetné fel, ha a fellebbező számára a Hegyvidéki Önkormányzat annak ellenére juttatna a többi jelölttel azonos számú, ingyenesen használható plakátfelületet, hogy a választókerületben induló hét jelölttel szemben ehhez megköveteli az etikai kódex elfogadását, míg a beadványozóval szemben nem.
Az esélyegyenlőség sérelme továbbá akkor lenne vizsgálandó, ha a fellebbező érdemi bizonyítékot terjesztett volna elő arra vonatkozóan, hogy a többi hét jelölttel ellentétben számára nem volt biztosított az etikai kódex megismerése vagy nem volt tudomása arról, hogy annak elfogadása alapján juthat a többi jelölttel azonos módon ingyenes hirdetési felülethez.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az, hogy a fellebbező nem ért egyet azzal az eljárással, hogy Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében a nyilvántartásba vett minden jelölt kizárólag az etikai kódex elfogadása alapján juthat az önkormányzatok által biztosított ingyenes plakáttartó helyekhez, nem jelenti azt – és a fellebbező nem is bizonyította azt, – hogy sérül az esélyegyenlőség elve.
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésében foglaltak alapján sem találta megalapozottnak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 43-án, 213. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 18.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke