A Nemzeti Választási Bizottság
83/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Pusztai-Csató Adrienn polgármesterjelölt (a továbbiakban. 1. sz. Beadványozó) és Kákóczki Tibor képviselőjelölt (a továbbiakban: 2. sz. Beadványozó) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 4/2017. (VI. 16.) számú határozatát jelen határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy Ördög Jakab helyi kábeltelevízióban tartott képviselői beszámolójával megsértette a választási eljárásról szóló (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) pontját a választások tisztaságának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti választási eljárási alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 4/2017. (VI. 16.) számú határozatát egyebekben jelen határozatban foglalt indokolással helyben hagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. június 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozók 2017. június 15-én kifogásokat nyújtottak be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), mert álláspontjuk szerint Szentistván településen 2017. június 12-én 18 óra 10 perckor, a helyi kábeltelevízióban Ördög Jakab helyi önkormányzati képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti képviselői beszámoló helyett kampány célú beszédet tartott. Beadványozók kifogásaikban kifejtett közös álláspontja szerint önmagában ez a tény is sérti az esélyegyenlőséget, hogy e beszámolóját a képviselő-jelölt kampányidőszakban tette meg.
[2] Beadványozók kifogásaikban előadták, hogy a képviselő-jelöltek helyben szokásos módon öt perces bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi kábeltelevízióban, ezzel szemben a képviselő-jelölt közel húsz perces képviselői beszámolóját kampánycélra használva számos félrevezető információt tartalmazó és lejárató kijelentést tett kifejezetten 1. sz. Beadványozó vonatkozásában. Beadványozók mindegyike képviselői beszámoló digitalizált formáját és annak leiratát becsatolta a jogsértés alátámasztására.
[3] Kifogásban 1. sz. Beadványozó részletesen elemzi, hogy a videóban megjelenő kijelentések közül melyek tartalmaznak valótlan tényközléseket. Ilyen például: a fűnyírással kapcsolatos kijelentések, az önkormányzati busz kérdése, a JCB ásógép, a minibölcsődével kapcsolatos pályázat. Álláspontja szerint ezek nem egy képviselői beszámoló tárgykörébe tartoznak. Számos kijelentés kapcsán előadta, hogy azok sértik a személyét és mindenkit megvezettek. Ezek között sorolja fel a romák beköltözését a településre, a hivatali dolgozókra vonatkozó megjegyzéseket, valamint a polgármester fizetésével, illetve az ellene folyó fegyelmi eljárással összefüggő kijelentéseket.
[4] A Beadványozók által benyújtott kifogásokban kifejtett álláspontjuk szerint Ördög Jakab fenti magatartása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontját. Az 1. sz. Beadványozó kérte, hogy számára is húsz perces időkeretet biztosítson a választási bizottság a kábeltelevízióban a bemutatkozásra és a valótlan tények cáfolatára.
[5] Beadványozók továbbá – mindkét kifogásban – kérték Ördög Jakab eltiltását a kampány célra biztosított további öt perces képviselő-jelölti bemutatkozási lehetőségtől, továbbá kötelezze a választási bizottság helyreigazítás közzétételére a kábeltelevíziót, valamint indítványozták bírság kiszabását a megjelölt jogsértésre tekintettel.
II.
[6] A kifogásokat a TVB eljárásában – a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján – elrendelte a kifogások egyesítését és a 4/2017. (VI. 16.) számú határozatával azokat elutasította, az alábbiak szerint.
[7] A TVB hivatkozott a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontjára, mely alapján a médiaszolgáltató tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul. A TVB rögzítette továbbá az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB döntésében kifejtett jogi álláspontját a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatban, mely szerint ezen alapelv nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen.
[8] A TVB hivatkozott továbbá arra a jogalkalmazó szervek által kialakított joggyakorlatra, mely szerint a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie, a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. A TVB álláspontja szerint az időközi választásig rendelkezésre álló időtartam megfelelő arra, hogy valamennyi jelölt bemutatkozása megtörténjen, illetve rögzítette, hogy a kifogások maguk is tartalmazzák, hogy lesz lehetőségük az időközi választáson jelöltként induló személyeknek arra, hogy a televízióban bemutatkozhassanak.
[9] A TVB – a kifogás mellékeltéül benyújtott DVD lemez megtekintését követően – kifejtette továbbá, hogy a megjelölt műsorszámban Ördög Jakab véleménye jelenik meg, melyre tekintettel – ha az 1. sz. Beadványozó álláspontja szerint az rá nézve sértő tartalmat közöl – más jogág által szabályozott jogorvoslati utat vehet igénybe.
[10] Fentiekre tekintettel a TVB bírság kiszabását sem tartotta indokoltnak.
III.
[11] 1. sz. Beadványozó 2017. június 19-én fellebbezést nyújtott be a TVB 20/2017. (IV. 26.) FVB számú határozata ellen, mivel az mérlegelési jogkörében nem hozott jogilag elfogadható döntést. 1. sz. Beadványozó megismétli a kifogásában foglaltakat, a megjelölt műsorszámban elhangzott, állítása szerint valótlan tényállások igazolására továbbá fellebbezéséhez dokumentumokat mellékelt, az alábbiak szerint. Az 1. számú melléklet a Szentistváni Közös Önkormányzat dolgozóinak nyilatkozatát tartalmazza, akiket „megviselnek azok a polgármester asszony ellen célzottan indított lejárató akciók”, melyekben nem kívánnak részt venni. A 2. számú melléklet Ördög Jakab 2017. június 12-i beszámolója, a 3. számú melléklet 1. sz. Beadványozó munkáltatói jövedelemigazolását tartalmazza, míg az 5. számú melléklet az önkormányzati busz igénybevételével kapcsolatos szabályokról szóló önkormányzati rendeletet foglalja magában. Megjegyzendő, hogy a 4. számú mellékletet (roma beköltözés) a 1. sz. Beadványozó nem csatolta.
[12] Az 1. sz. Beadványozó szerint Ördög Jakab képviselőjelölt fent megjelölt magatartása nemcsak a kifogásában megjelölt, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség követelményét, hanem annak a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztasága, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is sérti. Mindezek alapján ismételten indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság „biztosítson 20 perces lehetőséget arra, hogy ugyanabban a formában, ahogyan azt Ördög Jakab tette, az általa elmondott valótlan tényekre reagálhassanak”. Kérte továbbá a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, helyreigazító közlemény közzétételét a televízió képújságában.
[13] A 2. sz. Beadványozó megismétli a kifogásában foglaltakat, illetve kiegészíti, álláspontja szerint Ördög Jakab magatartása nem csak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét, hanem annak a) pontjában foglalt választás tisztaságának és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit is sérti. A 2. sz. Beadványozó álláspontja szerint az az öt perces bemutatkozási lehetőség, mely részére biztosítva lesz, nem egyenértékű Ördög Jakab részére garantált 20 perces műsoridővel. Mindezek alapján indítványozza, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tiltsa el Ördög Jakabot az öt perces bemutatkozási lehetőségtől, illetve kéri bírság kiszabását is.
IV.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a fellebbezések tárgya egymással összefügg, elrendelte azok együttes vizsgálatát és elbírálását.
[15] A Nemzeti Választási Bizottságnak az eljárás során az ügy érdemét tekintve abban kellett állást foglalnia, hogy a TVB az esélyegyenlőség érvényesülésére vonatkozó vizsgálata során helyesen állapította-e meg a tényállások tisztázásához szükséges tényeket, illetve megfelelően értékelte-e a Beadványozók által a jogsértés alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékokat e tényekkel összefüggésben.
[16] A fellebbezések részben alaposak.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. [Kvk.IV.37.359/2014/2.]
[18] A Nemzeti Választási Bizottság az Mttv.-ben és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (a továbbiakban: Smtv.) foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezéseivel és alapelveivel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.III.37.375/2015/3. és Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzéseiben rögzített álláspontjára, mely szerint: „Az Mttv. és az Smtv. idézett rendelkezései egybevetéséből megállapítható, hogy a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. Emellett kell megemlíteni azt is, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülni.”
[19] Az NVB megjegyzi, hogy a kifogásoknak a műsorszolgáltató tevékenységét érintő részében a TVB helyesen mutatott rá indokolásában arra, hogy az időközi választásig rendelkezésre álló időtartam megfelelő arra, hogy valamennyi jelölt bemutatkozása megtörténjen, illetve rögzítette, hogy a kifogások maguk is tartalmazzák, hogy lesz lehetőségük az időközi választáson jelöltként induló személyeknek arra, hogy a televízióban bemutatkozhassanak.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a TVB határozatában foglaltakkal ellentétben a benyújtott jogorvoslati kérelmek tartalmuk alapján nem tekinthetők kizárólagosan a médiaszolgáltató tevékenységével összefüggő jogorvoslatnak, mivel lényegüket tekintve nem a Szkultinfo Nonprofit Kft., mint médiaszolgáltató tevékenységét sérelmezik, hanem elsősorban a helyi médiaszolgáltató által sugárzott egyik műsorban látható képviselőjelölt kijelentéseinek valóságtartalmát kifogásolják.
[21] A Kúria Kvk.I.37.226/2015/2. számú végzésében az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában foglaltakat megismételve rögzítette, hogy: „A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.”
[22] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a beszámolóban elhangzott és kifogásolt kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség. A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a helyi médiaszolgáltatóban elhangzott és kifogásolt kijelentések azonban jogi felelősség megállapításának nem adhatnak alapot.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság egyezően a TVB által kifejtettekkel rögzíti, hogy a Beadványozó személyét érintő kijelentések kapcsán helyreigazítás közzétételére, becsületsértéssel vagy rágalmazással kapcsolatos jogsértés megállapítására más jogágak által részletesen szabályozott jogorvoslati eljárások keretében kerülhet sor.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság az önkormányzati képviselői beszámoló kapcsán az alábbiakat kívánja rögzíteni.
[25] A Mötv. 32. § (2) bekezdésének k) pontja kimondja, hogy az önkormányzati képviselő köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
[26] A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, e § példálózó jelleggel sorolja fel a kampányeszközöket, melyek különösen a plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés.
[27] Megállapítható, hogy a műsorban látható Ördög Jakab képviselő-jelölt – aki hivatalban lévő önkormányzati képviselő is – kijelentései egyrészről az elmúlt időszak helyi közügyeivel, nevezetesen az önkormányzati képviselői munkájával kapcsolatban hangzottak el, melyek a közhatalom gyakorlásával függnek össze. A Nemzeti Választási Bizottság ennek kapcsán rögzíti, hogy hivatalban lévő képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésének k) pontjában nevesített képviselői kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségének gyakorolása keretében történő beszámolójának vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel.
[28] A Bizottság azonban megállapítja azt is, hogy a képviselői beszámoló második felében elhangzott kijelentései egyértelműen alkalmas voltak a választói akarat befolyásolására, így az kampánytevékenységnek minősül. A kifogásolt beszámolóban egyértelmű utalás történik az egyik polgármester-jelöltre személyére és munkájára, illetve ennek kapcsán nevesítésre is kerül. Miszerint „…nem kell főállású polgármester Szentistvánba 12.000.000 Ft-ért, főleg olyan nem, mint dr. Pusztai-Csató Adrienn, aki alkalmatlan a polgármesteri feladatok ellátására.”
[29] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a képviselőjelölt a képviselői beszámolót kampánytevékenység folytatására nem használhatja fel, e két tevékenységet (képviselői beszámolót és kampánytevékenységet) nem kapcsolhatja össze, azokat egyértelműen szét kell választani.
[30] A Ve. 2. § (1) bekezdése értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az a) pontban rögzített a választások tisztaságának megóvására és a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti választási eljárási alapelveket.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Ördög Jakab azzal, hogy az önkormányzati képviselői beszámolójára biztosított időkeretét arra is felhasználta, hogy abban egyértelműen kampánytevékenységet folytasson, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontját a választások tisztaságának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti választási eljárási alapelvét.
[32] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a TVB 4/2017. (VI. 16.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt jogköre alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
V.
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 46. §-án, a 140-140. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a 217. § (1) bekezdésén, az Mttv. 7. §-án, az Mötv. 32. § (2) bekezdésének k) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. június 22.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke