A Nemzeti Választási Bizottság
82/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15., képviseli: Gyurcsány Ferenc, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 13/2019. (IV. 23.) FVB számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] Dr. C. Cs. A. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. április 21-én 8 óra 44 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Főváros Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdésére hivatkozással, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvének megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy a „Lokál Extra Szombathely elnevezésű helyi terjesztésű sajtótermék 2019. április 18. számában (…) csak arról számolt be, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség gyűjt ajánlást Szombathelyen az európai parlamenti választás vonatkozásában, a többi jelölő szerv párhuzamosan zajló ajánlásgyűjtéseit elhallgatta az olvasói, így a választók elől”.
[3] Kifejtette, hogy a kifogásolt lapszám a 9. oldalán „Gyűlnek az aláírások” címmel kizárólag arról számolt be, hogy „április 6-án, szombat reggel a Fidesz–KDNP Szombathelyen is megkezdte az európai parlamenti kampányát. (…) A cikket képpel is illusztrálták, amin többek között Hende Csaba, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, Illés Károly, a Fidesz-KDNP szombathelyi alpolgármestere, Lendvai Ferenc, a Fidesz-KDNP szombathelyi frakcióvezetője látható választópolgárok társaságában egy ajánlásgyűjtő-pultnál a piacon.”
[4] Kifogásolta, hogy „sem a cikkből, sem az egész lapszámból, sem az egy héttel korábbi (2019. április 6. nap utáni) lapszámból” nem derült ki, hogy más jelölő szervek is gyűjtöttek ajánlást Szombathelyen. Hozzátette, hogy „mivel a Fidesz-KDNP ajánlásgyűjtéséről a kiadó (illetve a „szerkesztőség”) a Facebookról szerzett információt (mondják ők), így a többi jelölő szerv ajánlásgyűjtéséről is gyűjthettek volna információt a Facebookról.” Az általa elmondottak alátámasztására több jelölő szervezet ajánlásgyűjtésével kapcsolatos, Facebookon megjelent bejegyzésére is hivatkozott, így a „DK Szombathely, az LMP Vas megye, a Momentum Szombathely, az MSZP Vas megye és a Kétfarkú Kutya Párt” posztjaira.
[5] Kifogásához csatolta a Lokál Extra Szombathely 2019. április 11-i és április 18-i lapszámát, szórólapot a DK ajánlásgyűjtéséről, a Modern Media Group Zrt. cégkivonatát, valamint a Lokál Extra Szombathely 2019. április 11-i és 18-i számát tartalmazó pdf-ekre mutató linkeket.
[6] Fentiek és a csatolt mellékletek alapján kérte, hogy az FVB a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg, hogy a Lokál Extra Szombathely elnevezésű sajtótermék kiadója, a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek közti választási alapelvet.
[7] Az FVB 13/2019. (IV. 23.) számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a kifogásolt cikkben szereplő aláírások „nem a listaállításhoz szükséges ajánlások voltak, hanem támogatói aláírások. (…) a többi jelölőszerv aláírásgyűjtéséről szóló bizonyítékok a listaállításhoz fűződő ajánlások gyűjtésére vonatkoznak.”
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó az FVB határozata ellen 2019. április 26-án 9 óra 5 perckor meghatalmazással csatolt jogi képviselője által elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Érintettsége megalapozásaként arra hivatkozott, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 13/2019. számú határozatával a Demokratikus Koalíciót, mint jelölő szervezetet az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán nyilvántartásba vette. Hozzátette, hogy a Lokál Extra Szombathely elnevezésű sajtótermék kiadója a kifogásolt lapszámokban az európai parlamenti választás vonatkozásában kifejtett aláírásgyűjtéséről, kampányolásáról nem számolt be így konkrét, közvetlen érdeksérelmet okozott neki.
[9] Fellebbezésében a Ve. 225. §-ára hivatkozással előadta, hogy a „Demokratikus Koalíción és az LMP-n kívül más jelölő szervezet is tartottak nem csak ajánlásgyűjtéshez kapcsolódó kampányeseményt”, melynek igazolásaként hivatkozott dr. László Győző MSZP-DK-LMP-s (Éljen Szombathely!) politikus Facebook-bejegyzésére, az ugytudjuk.hu oldalon megjelent cikkére, továbbá rögzítette azt is, hogy a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtést is végzett a tárgyidőszakban, melynek igazolására csatolt egy üres aláírásgyűjtő ívet.
[10] Kifejtette, hogy a FVB határozata a Ve. 43. § (1), (4) és (5) bekezdésébe, továbbá a 218. § (1) bekezdésébe ütközik, mivel „kirívóan okszerűtlen, valamint iratellenes, nem megfelelően értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, általa hivatalosan ismert tényt sem vett figyelembe döntése meghozatalakor”. Álláspontja szerint „tény, hogy a vizsgált lapszámokban csak Fidesz-KDNP EP-választási kampánnyal összefüggő tevékenységéről számolt be olvasóinak, így a szombathelyi választópolgároknak a Lokál Extra Szombathely. Tény, hogy a jogsértést megvalósító cikk egyértelműen a Fidesz-KDNP EP- választási kampányával áll összefüggésben”. Hozzátette, hogy „az átlagolvasó szempontjából nincsen különbség aközött, hogy ezen aláírások egy aláírásgyűjtő ívre kerülnek, vagy az ajánlóívre. Ráadásul a cikk akkor született, amikor a kampányidőszak egyik legjelentősebb része, az ajánlásgyűjtés zajlott.”
[11] A kifogásolt cikk címével összefüggésben hivatkozott az Alkotmánybíróság 8/2018. (VII. 05.) számú határozatára. Hozzátette, hogy a sérelmezett cikk azért is jogsértő, mert csak a Fidesz-KDNP szombathelyi kampánytevékenységéről számolt be, így sem a Demokratikus Koalíció, sem más jelölő szervezet kampánytevékenységéről nem. Mivel a Demokratikus Koalíció is gyűjtött aláírásokat, tehát kampánytevékenységet végzett, megsértésre került a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve.
[12] A fellebbezéshez csatolta az ügyvédi meghatalmazást, Sebian-Petrovszki László pártigazgatóra vonatkozó fellebbezői határozatot, Sebian-Petrovszki László közjegyző előtti aláírási címpéldányát, DK aláíróív mintáját, az ugytudjuk.hu cikkét (Ujhelyi lakossági fórum Szombathelyen) és egy kivonatot a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatairól.
[13] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az FVB 13/2019. (IV. 23.) számú határozatát változtassa meg, és a kifogásnak – a fellebbezésben foglaltakra is tekintettel – adjon helyt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés nem alapos.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[16] A Ve. 139. §-a, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM Rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a kampányidőszak 2019. április 6-tól május 26-án 19.00 óráig tart.
[17] A sérelmezett időszaki kiadvány, a Lokál Extra Szombathely című hetente megjelenő nyomtatott újság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja szerinti sajtótermék, amelyet annak kiadója, a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása kampányidőszakában jelentetett meg.
[18] Beadványozó kifogásában a sajtóterméket a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közti választási alapelv sérelmére alapítottan támadta.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy megítélése kapcsán irányadónak tekintette a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán elvi jelleggel rögzített alábbi álláspontját: „a Ve. rendelkezéseiből az következik, hogy a Ve. 146.§ b) pontja szerinti politikai hirdetés Ve. 148. §-ában meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. […] Jelen ügyben tehát azt kellett vizsgálni, hogy a kifogásolt önkormányzati sajtótermék a Ve.141. §-ának második fordulata szerinti olyan kampányidőszakban folytatott tevékenység-e, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányul, magyarán a helyi önkormányzat - sajtótermékének tartalmával - valamely jelölt vagy jelölő szervezet mellé állt-e. Ez azt is jelenti egyben, hogy szemben egy nem állami, önkormányzati médiatartalom-szolgáltatóval, az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságnak korlátját jelenti a helyi közhatalom választási kampányban elvárt és a Ve.2.§ (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíciója.” (Kvk.III.37.236/2018/4. sz. végzés [22])
[20] A Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében tehát hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságának korlátját jelenti az esélyegyenlőség érvényesülésének alapelvéből következő semleges pozíciójuk és a végzés kifejezetten szembeállítja ezeket a nem állami, nem önkormányzati médiaszolgáltatókkal, amelyek esetében nem áll fenn ilyen kötelezettség.
[21] A fenti határozatot követően a Nemzeti Választási Bizottság két ízben is foglalkozott olyan média jogorvoslattal, ahol az esélyegyenlőség szempontjából kifogásolt cselekményeket nem önkormányzati lapkiadók követték el. A 659/2018. valamint a 734/2018. NVB határozataiban a Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 2014. április 8-án, a Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatát (a továbbiakban: ABh.), melyben a testület az írott sajtó esetében a sajtószabadság korlátozásának szabályait értelmezte. Az ABh. szerint az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók, azaz a televíziók, rádiók esetében az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478.]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.
[22] Az Alkotmánybíróság ABh-ban kifejtett álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban. [ABh. 2014, 1673]
[23] A Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria gyakorlatára támaszkodva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a választási eljárás alapelvei a közhatalmi szerv által fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, míg a nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermékek esetében ilyen korlátozás alkotmányosan nem igazolható. Ennek alapján 659/2018. valamint 734/2018. határozataiban a Nemzeti Választási Bizottság arra tekintettel utasította el a jogorvoslati kérelmeket, hogy az érintett lapokat nem közhatalmi szerv, különösen nem önkormányzat adta ki, és ilyenek a kiadóval tulajdonosi jogviszonyban sem állnak.
[24] A Lokál Extra Szombathely című kiadvány impresszumából megállapítható, hogy annak kiadója a Modern Media Group Zrt. A kiadó tulajdonosi hátterét illetően a kifogáshoz becsatolt cégkivonat alapján rögzíthető, hogy annak egyedüli részvényese a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány.
[25] Az FVB támadott határozatában nem értékelte azt a körülményt, hogy az érintett sajtótermék kiadója nem közhatalmi szerv.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény az érintett körben kiegészítette a Ve. korábbi szabályozását. A 152. § (4) bekezdése szerint az esélyegyenlőség alapelvi követelményének megsértése akkor állapítható meg időszaki lap esetében, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Kifogástevő, illetve Beadványozó erre tekintettel nyújtotta be jogorvoslati kérelmét két lapszám alapján.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a törvény fenti módosítására éppen a korábbi szabályozáson alapuló – elsőként éppen Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében rögzített – bírósági gyakorlat azon elemének megváltoztatása érdekében került sor, amely szerint egyetlen lapszám vizsgálata alapján is megállapítható az esélyegyenlőség megsértése. A módosított törvényszöveg szerint már legalább két egymást követő lapszám vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy az esélyegyenlőség követelményének megsértése megállapítható legyen. A bírói gyakorlat azon elemén azonban, amely szerint az esélyegyenlőség sérelme alkotmányosan csak a közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék vonatkozásában kérhető számon a törvény-módosítás nem változtatott.
[28] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség biztosítása a jelöltek, jelölő szervezetek között alapelvének betartása sajtótermékek vonatkozásában csak a közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermékek esetében érvényesülhet, a nem ilyennek minősülő Lokál Extra Szombathely című kiadvány, illetve annak kiadója nem követett el választási jogsértést.
[29] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[30] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, 152. § (4) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 29.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök