814/2018. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

814/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt/I-1., képviseli: Tóbiás József) és a Párbeszéd Magyarországért Párt (1061 Budapest, Paulay Ede utca 50. II. em., képviseli: Karácsony Gergely Szilveszter; a továbbiakban együtt: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Hajdú-Bihar Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 34/2018. (IV.14.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és a fellebbezés tartalma]

[1]          Hajdú-Bihar Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 34/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt és a megválasztott egyéni képviselő Kósa Lajos, a FIDESZ-KDNP jelöltje 23.441 érvényes szavazattal.

[A fellebbezés tartalma]

[2]          Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 11 óra 58 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és a 241. § (1) bekezdésére figyelemmel. Rögzítette, hogy a támadott határozat a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel törvénysértő.

[3]          A jogsértés indokaként egyrészt az EBESZ jelentésében foglaltakra hivatkozott, másrészt arra, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalma nem biztosítja megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát.

[4]          Az EBESZ-nek az országgyűlési képviselők 2018. évi választásával kapcsolatban tett előzetes megállapításaiból kiemelte, hogy az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése akadályát jelentette annak, hogy a jelöltek egyenlő feltételek mellett versengjenek. A kampány retorikája megfélemlítő és idegenellenes, a média pedig elfogult volt, ami korlátozta a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. Átfedés volt a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között is, és a Kormány tájékoztató hirdetéseire fordított túlzott kiadások felerősítették a kormánykoalíció kampányüzenetét, ami szintén rontotta a jelöltek közötti esélyegyenlőséget. Rögzítette azt is, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató hír- és véleményműsorai szintén a kormánykoalíciónak kedveztek.

[5]          Az EBESZ jelentésben foglaltak alapján Beadványozó megállapította, hogy sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, azaz a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve. A Ve. alapelvének a sérelme pedig megítélése szerint érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére, azt érdemben befolyásolta, ezért álláspontja szerint indokolt az egyéni választókerületi szavazás megismétlése.

[6]          A jogsértés második indokaként idézte a választási irodák egyes feladatait rögzítő, a Ve. 75. § (1) bekezdése d), g) pont, f), valamint i) pontját. Előadta, hogy a Ve. X-XI. Fejezeteiben foglaltak értelmében a szavazáshoz és annak eredményének a megállapításhoz a törvény szigorú követelményeket állít, amelynek végén a választási bizottság megállapítja a választás eredményét. Amennyiben a Ve. hivatkozott fejezeteiben szabályozott eljárás esetében akár csak felmerül annak a lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül tükrözi a valóságot, a választási eljárásban alkalmazandó alapelvek [Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjai] sérül(het)nek.

[7]          Előadta, hogy az egyéni választókerületi választási eredmény hitelt érdemlő pontossága alapvető, egyúttal az országgyűlési választás végeredményére is kihat. Rögzítette, hogy az, hogy a valasztas.hu oldal korábbi verziója nem elérhető, és a csökkentett adattartalmú honlap nem biztosítja a választási eljárás nyilvánosságát megfelelő mértékben és módon, sérti a választópolgárok választási eljárásban való tájékozódáshoz fűződő jogát. Álláspontja szerint a Nemzeti Választási Iroda elnöke nem tisztázta és nem alapozta meg a választási névjegyzékkel és a választási honlappal kapcsolatban felmerült informatikai problémákkal kapcsolatos álláspontját, és ezáltal kétség vetül az NVI Ve. 76. § (1) bekezdés c), f), g) pontjában előírt feladatai teljesítésével kapcsolatban. Megítélése szerint ez önmagában is sérti a választási eljárás egyik legfőbb alapelvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a választási eljárás nyilvánosságát, a Ve. 2. § (2) bekezdését.

[8]          Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát változtassa meg úgy, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint az egyéni választókerületben az egyéni választókerületi szavazást megismételteti.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[9]          A fellebbezés nem megalapozott.

[10]       A fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.

[11]       A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.

[12]       Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, vagyis a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára tekintettel törvénysértő.

[13]       A Ve. 199. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) a szavazatok megszámlálását követően állapítja meg a választás szavazóköri eredményét. A szavazatszámlálás szabályait a Ve. 188-198.§-a tartalmazzák. A szavazatszámlálás egyik legfontosabb részmozzanata, hogy az SZSZB minősíti a szavazólapokat és a szavazatokat, azaz döntést hoz arról, hogy a szavazólap, illetve a szavazat megfelel-e a Ve.-ben előírt követelményeknek, érvényes-e vagy sem.

[14]       Beadványozó az EBESZ előzetes jelentésében a magyarországi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban megfogalmazott álláspontjából vonja le azt a következtetést, hogy általában sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, ami érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére. Azt azonban Beadványozó nem fejti ki, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme hogyan okozta az OEVB konkrét eredménymegállapító határozatának alapjául szolgáló, szavazatszámláló bizottsági szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, miben áll a kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A Ve. 188-198. §-a tételesen leírják a szavazatszámlálás menetét, így a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjának sérelmére alapított eredmény elleni fellebbezésben alapvetően azt kellene valószínűsíteni, hogy e szabályokat az SZSZB nem megfelelően alkalmazta, így például az érvényesség körében nem megfelelően értékelte egyes szavazólapokat vagy szavazatokat, vagy pl. nem vette figyelembe, hogy a mozgóurnában nem volt ellenőrzőlap, és a Ve. 191. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi szabály figyelmen kívül hagyásával összekeverte az urnában és a mozgóurnában lévő szavazólapokat.

[15]       A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó által hivatkozott, az EBESZ jelentésében tett megállapítások, illetve az annak alapján állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nincs okozati kapcsolatban azzal, hogy az OEVK valamennyi szavazókörében a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították volna meg. Beadványozó által hivatkozott jogsérelem az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát. Amint a Kúria megállapította: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.” (Kvk.II.37.500/2014/6.)

[16]       Beadványozó másik érve az OEVB határozatával szemben, hogy valasztas.hu oldal korábbi verziója jelenleg nem elérhető, a csökkentett adattartalmú honlap pedig nem biztosítja megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát és sérti a választópolgárok tájékoztatáshoz való jogát. Emellett rögzítette, hogy az NVI elnöke nem tisztázta a választási névjegyzékkel és a választási honlappal kapcsolatban felmerült informatikai problémákkal kapcsolatos álláspontját, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdését.

[17]       A fenti érveléssel kapcsolatban is megállapítható, hogy Beadványozó nem fejtette ki, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalommal való működése hogyan függ össze az SZSZB-k szavazóköri eredményt megállapító döntésével és az azon alapuló választókerületi eredménnyel. Nincs érvelés, illetve indokolás a fellebbezésben azzal kapcsolatban, hogy az SZSZB szavazatszámláló tevékenységére mégis milyen módon hatott az, hogy az NVI 2018. április 8-án átállt a választások hivatalos oldalának csökkentett üzemmódú változatára, amelynek indoka éppen az volt, hogy a részvételi és a választás előzetes eredményével kapcsolatos tájékoztató adatok iránti rendkívül magas érdeklődést zökkenőmentesen kiszolgálhassa. A fellebbezés nélkülözi az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, hogy hogyan függ össze a választások hivatalos oldalán közölt információ az SZSZB-k szavazatszámláló tevékenységével, a kettő közötti ok-okozati kapcsolat hiányában azonban ebből az okból kifolyólag sem vizsgálható felül a választókerületi választás eredménye.

[18]       Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz tehát egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”

[19]       Beadványozó fellebbezésében az OEVB határozatának oly módon való megváltoztatását kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontját alkalmazva az egyéni választókerületi választást ismételtesse meg. E körben a Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdése tartalmazza a fellebbezés alapján alkalmazható jogkövetkezményeket. A Bizottság a fellebbezés alapján helybenhagyja vagy megváltoztatja az OEVB döntését. A választási eredmény elleni jogorvoslat esetében, ha a döntés meghozatala érdekében szükség lehet a szavazatok újraszámolására is, amelyre a 241. § (3) bekezdése teremti meg a jogkört. Ettől függetlenül azonban a döntés ebben az esetben is csak az OEVB határozatának helybenhagyása vagy megváltoztatása lehet. A Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény, ahogyan azt a Ve. hivatkozott rendelkezése is tartalmazza, a kifogásnak helyt adó döntés és nem fellebbezés alapján lehetséges.

[20]       A választás eredménye elleni jogorvoslati eljárásban azonban nincs kifogás, az OEVB a döntését a Ve. 294. §-a alapján hozza meg. Vagyis a választókerületi választás eredményének megsemmisítésére, mint jogkövetkezmény alkalmazására az NVB abban az esetben sem lenne jogosult, ha a fellebbezés alapos lenne.

[21]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[22]       A határozat a Ve. 188-199. §-ain, 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 18.

 

 

         Prof. Dr. Patyi András

       a Nemzeti Választási Bizottság

                       elnöke