A Nemzeti Választási Bizottság
802/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kálló Gergely (a továbbiakban: beadványozó), által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapesti 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 29/2.OEVB/2014./III.10./ számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. március 10-én kifogást nyújtott be az OEVB-hez, melyben előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjelöltje, Novák Előd Attila igénybe kívánta venni a Pajzs Kft. reklámcég által kínált reklámfelületet. Ez utóbbi felhívta beadványozó figyelmét, hogy a kerületben a Publimont Kft. (továbbiakban: Társaság) a rendszergazda, ezért a reklám kültéri megjelenéséhez tőlük kell engedélyt kérni. A Társaság beadványozó megkeresésére vázolta az árait, amit beadványozó elfogadott és kérte a foglalást. A Társaság részéről azonban elutasító válasz érkezett azzal az indokolással, hogy „a cég felsővezetői nem járulnak hozzá az Önök közterületen történő megjelenéséhez”. Beadványozó álláspontja szerint ezzel sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv. Továbbá előadta, hogy a fenti eljárás a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe is ütközik. A fentiek alapján kérte az OEVB-től a kifogás elbírálását.
Az OEVB 29/2.OEVB/2014./III.10.) számú határozatával a kifogást elutasította. Az OEVB álláspontja szerint nem bizonyított, hogy a Társaság a reklámfelületek hasznosítása során más jelölt vagy jelölő szervezet számára indokolatlan előnyt biztosított volna, illetve az sem, hogy egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek kérelmét eltérő elvek mentén bírálta volna el a megkülönböztetés szándékával. A fent említett okokból nem állapítható meg a beadványozó által hivatkozott választási alapelvek sérelme.
II.
Beadványozó 2014. március 13-án fellebbezést nyújtott be az 29/2.OEVB/2014./III.10./ számú határozata ellen. Álláspontja szerint a Társaság tévesen hivatkozik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt korlátozásokra, mivel a kifogás tárgyát képező berendezés nem tartozik a törvény hatálya alá. Kifogásolta továbbá, hogy a Társaság szakhatósági engedély kiadására hivatkozik, illetve a berendezés közlekedés biztonságára gyakorolt hatását említi, azonban ennek kiadására illetve a hatás felmérésére kizárólag az önkormányzat lenne jogosult.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelv sérelme akkor következik be, ha megállapítható, hogy a választási eljárás során egy jelölt vagy jelölő szervezet számára más jelöltekhez vagy jelölő szervezetkehez képest indokolatlan előnyt biztosítanak, illetve hogyha egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek kérelmének elbírálása különböző feltételekkel és szempontok szerint történik. Jelen ügyben beadványozó nem bizonyította, hogy a Társaság a politikai hirdetések elhelyezésével kapcsolatban a fent említett diszkriminatív módon járt volna el. Beadványozó hivatkozott ugyan arra, hogy az érintett reklámhordozó „Budapest számos reprezentatív pontján alkalmazásra került” illetve azokon politikai hirdetéseket helyeztek el, azonban a tekintetben nem csatolt bizonyítékot, hogy az érintett Budapesti 02. számú országgyűlési egyéni választókerületben (továbbiakban: OEVK) a Társaság más jelölt vagy jelölő szervezet számára ugyanazon típusú reklámhordozón politikai hirdetés elhelyezését engedélyezte volna, ami együtt járt volna egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek jogszerűtlen előnyben részesítésével. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, nem bizonyított az sem, hogy a Társaság megsértette volna a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy főszabály szerint magánvállalkozások nem kötelezhetőek szerződéskötésre a polgári jog szerződéses szabadság alapelvéből adódóan. Jelen esetben azonban azáltal, hogy a Társaság politikai hirdetések elhelyezésére szolgáló felületeket ad használatba a választási kampány során, a választási eljárás szereplőjévé válik, így köteles tiszteletben tartani a választási jogszabályok rendelkezéseit, beleértve a választási eljárás alapelveit is. A Nemzeti Választási Bizottság ezen okból rendelkezik hatáskörrel az ügy elbírálására.
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke