79/2011. OVB határozat - U. K. és Sz. V. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2011. június 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva U. K. és Sz. V. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).

 

 

 

I.

 

A beadványozók 2011. május 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.

 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény hozza létre az adatvédelmi biztos önálló intézményét (IV. fejezet). Ennek megfelelően az adatvédelmi biztos jogállása megegyezik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (részben az Alkotmányban szabályozott) jogállásával.

A 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvény 30. cikke ugyanakkor csak egy országgyűlési biztost (alapvető jogok biztosa) nevesít, és a VI. cikkben utal arra, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.

 

Fentiek értelmében az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a választópolgár egy, a hatályos szabályozás szerinti megoldással megegyező, ugyanakkor a jövőbeli szabályozással ellentétes felvetés esetén nem tudja kétséget kizáróan eldönteni, hogy „igen” vagy „nem” szavazatával pontosan milyen megoldást támogat.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában két kérdés, amelyek logikailag nem képeznek egységet, külön-külön is megválaszolhatók (a személyes adatok védelmében eljáró független országgyűlési biztos intézménye és a közérdekű adatok megismerhetőségének kérdése). Így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Ennek alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.

 

Mivel a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Testület az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat 1992. évi LXIII. törvény IV. fejezetén, az Alaptörvény 30. cikkén, és VI. cikkén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.