A Nemzeti Választási Bizottság
779/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. T. G. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 17 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által – a 635/2018. számú határozattal 2018. március 29-én nyilvántartásba vett – a Nemzeti Választási Iroda mellé a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 245. § (2) bekezdése alapján megbízott megfigyelője, aki 2018. április 17-én 12 óra 13 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Iroda tevékenységével szemben.
[2] Beadványozó rögzítette, 2018. április 16-án 11 órakor a hivatalos honlapon ellenőrizte a levélszavazás eredményét, majd az ott található adatok összevetését követően felkereste a Nemzeti Választási Irodát (a továbbiakban: NVI), hogy a szavazási iratokra vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos egyes részletekről tájékoztatást kérjen. A megismert adatok alapján 2018. április 16-án 14 óra 38 perckor jegyzőkönyv felvételét kezdeményezte, tekintettel arra, hogy 4360 darab olyan szavazási irat került rögzítésre, amelynek érvénytelenségi okaként a „nincs leragasztva a nagy boríték” került megjelölésre. Véleménye szerint ezen kategórián belül nagy számban fordulnak elő olyan iratok, amelyek érvénytelenné nyilvánítása vitatható.
[3] Álláspontja szerint a Ve. nem tartalmaz taxatív felsorolást a levélszavazatok érvénytelenségi okaira vonatkozóan, amelynek következtében az NVI az érvénytelenségi okokat a Ve. rendelkezéseivel nem alátámasztható módon, rendkívül kiterjesztően értelmezte. Ennek következtében az NVI nem csak azokat a borítékokat minősítette érvénytelennek, amelyek a Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontja szerint nem voltak lezárva, hanem a lezárt, hagyományos postai borítékban érkezetteket, valamint azokat is, amelyek ugyan „egyértelműen lezárt állapotban” érkezetek, de a „szavazat titkosságát nem veszélyeztető” piros biztonsági csík valamilyen fokú sérülése volt kimutatható.
[4] Álláspontja szerint sérti a Ve. 289. § (3) bekezdését az NVI eljárása, amely kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában nyilvánított érvénytelenné 4360 darab levélszavazatot, amelyek a jegyzőkönyv szerint így az 5045-5137. számú irattartókban kerültek elhelyezésre. Hangsúlyozza, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, amely a biztonsági csík ellenőrzését előírná, vagy annak sérüléséhez az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzné. Kiemeli, hogy nincs olyan hatályos jogszabályi rendelkezés sem, amely a kizárólag hagyományos postai borítékban megküldött levélszavazatot érvénytelenné tenné.
[5] Érvelése alátámasztására idézi a Ve. 178. § (1) bekezdése és a 193. § (1) bekezdése viszonyát, tekintettel arra, hogy „bár a szavazólapot a bal felső sarokban kell ellátni pecséttel, a Ve. nem tartalmazza érvénytelenségi okként a másutt elhelyezett bélyegzőlenyomatot”. Hivatkozik továbbá arra is, hogy „a Ve. több helyütt használja a <<válaszboríték>> kifejezést, illetve az azzal kapcsolatos szabályokat (pl. 275. §, 278. § stb.), a szavazási irat érvénytelenségi okai (289. § (3)) között annak hiányát nem említi.”
[6] Az általa előadottak alapján kéri a jogszabálysértés tényének megállapítását, és az e körben érvénytelenné nyilvánított szavazási levélcsomagokat megvizsgálni, azok érvényességéről dönteni.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás nem alapos.
[8] A Ve.-nek a levélben leadott szavazási iratra és annak ellenőrzésére vonatkozó, jelen ügy szempontjából releváns rendelkezései a következők. A Ve. 274. §-a szerint a levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat. A 275. § (1) bekezdés d) pontja szerint a szavazási levélcsomag tartalmazza a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot. A (2) bekezdés b) pontja szerint a szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza. A 278. § (1) bekezdése szerint a választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja. A 288. § (1)-(2) bekezdései szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi, melyet legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon kezdhet meg.
[9] A Ve. 289. § (2) bekezdése előírja, hogy a szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül - ellenőrzi. A (3) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva.
[10] A Nemzeti Választási Iroda az országgyűlési képviselők 2018. évi választási eljárásában a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékoknál olyan biztonsági megoldást alkalmazott, hogy ha azokat a lezárást követően felnyitják, a boríték lezáró fülén lévő biztonsági csíkon a felnyitásra utaló jelzés jelenik meg.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a 695/2018. számú NVB határozatában egyrészt megállapításra került, hogy „szavazási iratok közül azokat, amelyeket a válaszboríték biztonsági csíkjának jelzése szerint a lezárást követően felnyitottak, majd újra leragasztottak, úgy kell tekinteni, hogy a válaszboríték nem volt lezárva. A Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontja alapján az a szavazási irat, amelynek a válaszborítékja nincs lezárva, érvénytelen.”.
[12] A Bizottság a hivatkozott határozatában másrészt azt is megállapította, hogy a Ve. 275. § (1) bekezdés d) pontja, a 275. § (2) bekezdés b) pontja, a 278. § (3) bekezdése, a 279. § (2) bekezdése, a 281. § és a 289. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített „válaszboríték” a Nemzeti Választási Iroda által a szavazási levélcsomag részeként biztosított válaszboríték.
[13] Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó helytelenül hivatkozik arra, hogy az általa megnevezett – 5045-5137. számú –irattartókban tárolt szavazási levélcsomagokat az NVI törvénysértő módon nyilvánította érvénytelennek, tekintettel arra, hogy a 695/2018. számú NVB határozat megállapításai az érintett szavazási csomagokra is érvényesek, így az NVI munkatársainak az abban foglaltak szerint kellett eljárniuk. Ennek következtében az Iroda munkatársai az NVB határozatban foglaltaknak megfelelően jártak el, amikor a kifogásolt szavazási iratcsomagokat a „Nincs leragasztva a nagy boríték” statisztikai soron érvénytelennek minősítették.
[14] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. a 220. §-án, a 274. §-án, 275. § (1) bekezdés d) pontján, a (2) bekezdés b) pontján, a 278. §-án, 288. § (1)-(2) bekezdésein, 289. § (2)-(3) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke