749/2018. NVB határozat - Gulyásné dr. Gurmai Zita Tünde fellebbezése tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
749/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Gulyásné dr. Gurmai Zita Tünde (a továbbiakban: Beadványozó) fellebbezése tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Hajdú-Bihar Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (IV. 10.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogásnak részben helyt adva megállapítja, hogy ismeretlen személy Gulyásné dr. Gurmai Zita Tünde választókerületi jelölt választási plakátjainak megrongálásával és a „Turista” felirattal való felülragasztásával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának megóvására és 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

 

 

 

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. április 6-án 18.00 órakor fordult a Hajdú-Bihar Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmére hivatkozva.
  2. Előadta, hogy 2018. április 4. és 5. napján észlelte, hogy ismeretlen személyek a választási eljárásban kampányeszközként szolgáló képviselőjelölti plakátjait – lefújással, és „TURISTA” címmel ellátott sárga csíkragasz elhelyezésével, egyéb módon – rongálják. Álláspontja szerint a rongálás és engedély nélküli plakátragasztás nem csak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, hanem a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét és szükségszerűen a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelvet is sérti.
  3. Bizonyítékként fényképfelvételeket csatolt a megrongált és felülragasztott plakátokról. Kérte a jogszabálysértés megállapítása mellett a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a felülragasztások eltávolítására vonatkozó kötelezést.
  4. Az OEVB a kifogást 32/2018. (IV. 10.) határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint kifogásának a határidő megtartására vonatkozó szerkezeti egységében az egyéni választókerületi képviselőjelölt arról tájékoztatta a választási bizottságot, hogy a plakátokra ragasztott feliratokat 2018. április 5-én észlelte. A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
  5. Megítélése szerint a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt határidő számításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számít, nem pedig annak észlelésétől, vagy a tudomásszerzés időpontjától. Tekintettel e határidő objektív és jogvesztő jellegére és így betartásának szükségszerű vizsgálatára, a kifogásból egyértelműen és világosan ki kell tűnnie a jogszabálysértés elkövetése időpontjának, vagy legalább annak, hogy a sérelmezett tevékenység semmiképpen sem történhetett a kifogás benyújtását megelőző három napon túl.
  6. A kifogással kapcsolatban azt állapította meg, hogy az a hivatkozott jogszabálysértő magatartás elkövetésének időpontját nem jelöli meg, mindössze arra hivatkozik, hogy annak eredményét, a feliratok meglétét az egyéni választókerületi képviselőjelölt személyesen mikor észlelte. Az észlelés időpontját a kérelmező 2018. április 5. napjában jelölte meg, a kérelméből azonban nem derül ki az, hogy a jogszabály által megkövetelt objektív határidőt mely naptól kell számítani. Mivel annak bizonyítása, hogy a kifogás a jogszabályi határidőn belül került benyújtásra, a kifogástevő eljárásjogi kötelezettségét képezi, és ennek nem tett eleget, ezért az OEVB a kifogás elutasításáról döntött.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. A határozat ellen Beadványozó 2018. április 11-én élt fellebbezéssel. Beadványában előadta, „ismételten” úgy nyilatkozik, hogy 2018. április 4-én még nem, április 5-én viszont már észlelte a jogsértést. Ennek megfelelően pedig – bár a kihelyezés konkrét mozzanatát nem állt módjában rögzíteni – a jogorvoslati határidőt egyértelműen megtartotta.
  2. Hivatkozik a Nemzeti Választási Bizottság 957/2014. és 204/2018. határozataira, amelyek az észlelés rögzítésének jelentőségét a jogszabálysértés folyamatos fennállásának megállapításával kapcsolatban emelték ki. Idézi a Kúria több döntését is, amelyek a folyamatos benyújtás lehetőségére hívták fel a figyelmet. Kéri, hogy a Bizottság az OEVB döntését változtassa meg és kifogásának adjon helyt.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés részben megalapozott.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Bizottság megvizsgálta Beadványozó nyilatkozatait és a mellékelt képi bizonyítékokat. Ezek alapján megállapította, hogy okkal hivatkozik a jogsértés folyamatos fennállására, és ezzel kapcsolatban annak észlelésére. A Bizottság gyakorlatában azokat a jogellenes és maradandó eredményre vezető cselekményeket, ahol a konkrét jogsértés észlelése aránytalanul nehéz, folyamatos jogsértésként kezeli. Jelen ügyben Beadványozó plakátjait nem csak visszafordíthatatlan módon megrongálták, hanem egy részüket úgy módosították, hogy azok negatív kampány eszközeivé váltak. Ez az állapot sérti Beadványozó választási eljáráshoz fűződő jogait, és fennállása a beadvány alapján bizonyítékokkal igazolhatóan folyamatos volt. A kifogás ezért az OEVB álláspontjával szemben határidőben érkezett.
  4. A Ve. 144. § (3) bekezdése alapján választási plakát a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve korlátozás nélkül elhelyezhető. A (7) bekezdés alapján a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Beadványozó plakátjait a (7) bekezdésben foglaltak megsértésével ragasztották felül, ezért sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve.
  5. A negatív kampány önmagában nem jogellenes, de jelen esetben a Bizottság megalapozottnak tartja a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelv sérelmét, mert a negatív kampányeszközt egy másik jelölt plakátjának jogellenes felülragasztásával állították elő, egyben azt a gyakorlatban érvényesülő követelményt is megsértve, hogy a választási plakátból azonosíthatónak kell lennie, hogy az mely jelölt vagy jelölő szervezet támogatása érdekében lett kihelyezve.
  6. A Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában a jelölő szervezetek és jelöltek esélyegyenlőségét előíró alapelv sérelmét nem látja igazolhatónak. Az ismeretlen elkövető miatt nem bizonyítható, hogy a választási kampányban semleges magatartásra kötelezett jogalany volt a jogszabálysértő, továbbá nincs tételes és teljes kimutatás a választókerületben elhelyezett plakátok számára és az azokkal kapcsolatban elkövetett jogsértések arányára.
  7. A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontján, a Ve. 144. § (3) és (7) bekezdésén, 208 §-án, 209. § (2) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 14.

                                                                                                                     

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke