A Nemzeti Választási Bizottság
745/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. R. és Sz. V. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozók 2014. március 10-én kifogást nyújtottak be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. § és a 208. § rendelkezései alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek, valamint a 147. § (1) bekezdés és a 147/F. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése miatt.
Kifogásukban előadták, hogy az MTM-SBS Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MTM-SBS Televízió Zrt.) által TV2 elnevezéssel nyújtott, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatásában 2014. március 9-én a beadványozók által megjelölt 9 időpontban tette közzé társadalmi célú hirdetésként Magyarország Kormányának (a továbbiakban: Kormány) a „Magyarország jobban teljesít” jelmondatú, 50 másodperc hosszúságú műsorszámait. A kifogástevő álláspontja szerint a hivatkozott társadalmi hirdetés jelmondata azonos, illetve vizuális megjelenésében nagy hasonlóságot mutatat a FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által kiadott politikai hirdetésekkel. A beadványozók a jelölő szervezetek egyik közös egyéni jelöltje óriásplakátjának fényképét is csatolták a kifogásukhoz. Megjegyezték továbbá, hogy a fenti hasonlóság oka az lehet, hogy a Miniszterelnökség a két jelölő szervezet részére átengedte a „Magyarország jobban teljesít” kommunikációs kampánnyal összefüggő jogokat. Ezen állításuk alátámasztása érdekében kifogásukhoz csatolták az MTI illetve az ORIGO 2014. február 7-én 18 óra 59 perckor megjelent cikk kinyomtatott változatát. Kifogásukban előadták továbbá, hogy mivel a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek használják a Kormánynak társadalmi célú hirdetésében megjelenő „Magyarország jobban teljesít” jelmondatot és vizuális képét politikai hirdetéseikben, így az MTM-SBS Televízió Zrt. által közzétett társadalmi célú hirdetés valójában a jelölő szerveztek népszerűsítését szolgáló politikai hirdetés, mely műsorszám közzétételével az álláspontjuk szerint megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdését. A kifogástevők álláspontja szerint továbbá a médiaszolgáltató azzal, hogy egy olyan társadalmi hirdetést tett közzé, amely megítélésük szerint valójában politikai hirdetés, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, illetve közvetetten a 147. § (1) bekezdés és a 147/F. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint azzal, hogy csak a FIDESZ-KDNP támogatására ösztönző, tartalmilag politikai reklámnak minősülő műsorszámot tette közzé, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv is. Mindezek alapján a kifogástevők kérték, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezze az MTM-SBS Televízió Zrt.-t határozata rendelkező részének a jogsértő közléssel azonos napszakban és alkalommal való közzétételre.
II.
A Ve. 151. § (1)-(2) bekezdései szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével, illetve a Ve. rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be.
Fenti jogszabályi rendelkezés alapján a Nemzeti Választási Bizottság beszerezte a kifogástevők által megjelölt műsorszámot és azt a Ve. 43. §-a szerinti tényállás megállapítása érdekében megtekintette.
Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 16. cikke szerint a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint abból, hogy a jelenlegi kormányzó pártok a 2014. évi országgyűlési képviselők választásán a választási eljárás szereplői, tekintettel arra, hogy mint jelölő szervezeteket és közös pártlistájukat a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen nyilvántartásba vette, nem vezethető le az a téves álláspont, hogy a Kormány tevékenysége, így például a kifogásolt társadalmi célú hirdetés azonosítható lenne a két pártnak a jelölő szervezeti minőségében folytatott kampánytevékenységével. A Kormány, ahogyan azt az Alaptörvény 15. cikke rögzíti, a végrehajtó hatalom általános illetve a közigazgatás legfőbb szerve, mely a tevékenységéért az Országgyűlésnek felelős. Ezzel szemben az országgyűlési képviselők általános választásának választási eljárásában a jelölő szervezet a Ve. 3. § 3. pontja szerint, a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő pártok illetve országos nemzetiségi önkormányzatok.
A kifogástevők beadványukban két jogilag egymástól teljes mértékben eltérő státuszú szervet, a Kormányt illetve két, a választási eljárásban részt vevő párt tevékenységét azonosítják egymással egy társadalmi hirdetés és egy kampánytevékenység során használt plakát kapcsán. Míg a társadalmi hirdetésből egyértelműen kiderül, hogy az a Kormány megbízásából készült, a plakát kapcsán is megállapítható, hogy az a FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek közös egyéni jelöltjének népszerűsítését szolgálja, azon jól láthatóan és hangsúlyosan szerepel többek között a két jelölő szervezet által a választási eljárásban használt emblémája.
Jelen ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kell állást foglalnia, hogy a panaszolt médiatartalom, melynek szlogene az említett két jelölő szervezet plakátján is megjelenik, a Ve. szerinti politikai reklámnak minősül-e. A kifogásolt műsorszám jogi megítélése azonban annak csak teljes egészében történő vizsgálata alapján lehetséges, abból egyes részletek, így például a szlogen, kiragadása alapján nem ítélhető meg egyértelműen, hogy az a Ve. hatálya alá tartozó politikai reklámnak tekinthető-e.
A Ve. 146. § a) pontja definiálja a politikai reklám fogalmát. A választási eljárásban a politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
A Ve. tehát kifejezetten arról rendelkezik, hogy a választási eljárásban a politikai reklám fogalma alatt kizárólag a jelölő szervezet illetve a független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám tekinthető, vagyis a Ve. és az Mttv. szerinti politikai reklámnak bár a célja és rendeltetése azonos, azok közötti lényegi és alapvető különbség, hogy az alanyi kör, melyet a műsorszám népszerűsít, eltérő.
Az Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik arra is, hogy az Mttv. 32. § (8) bekezdése szerint a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében - hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. és az Mttv. hivatkozott rendelkezése szerint a választási bizottság csak a választási eljárás keretében minősítheti a különböző műsorszámokat a Ve. szerinti politikai reklámnak, a választási eljáráson kívüli műsorszám politikai hirdetésként történő minősítése az Mttv. 32. § (8) bekezdése alapján a Médiatanács hatósági eljárása keretében történik.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásolt műsorszám megtekintése alapján megállapítja, hogy az nem tekinthető a Ve. szerinti politikai reklámnak, abban egyértelműen megjelölésre került, hogy az a Kormány megbízásából készült, abban jelölő szervezet neve, jelölt neve nem szerepel, nem hangzik el. A műsor formai megítélés szerint inkább közérdekű közlemény vagy társadalmi célú reklám volt, az Mttv. 203. § 64. pontja alapján. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Kormányra nem terjed ki a Ve. szervi hatálya, a Kormány, mint ilyen nem résztvevője a választási kampánynak. Ezt az álláspontot erősíti a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.252/2009/4. számú ítélete is. A bíróság hivatkozott döntésében kifejtette, hogy a Kormány nem tekinthető politikai pártnak, vagy mozgalomnak, a Kormány funkciója nem azonos a párt funkcióival, valamint leszögezte, hogy a politikai hirdetés jogszabályban definiált fogalmát nem lehet kiterjesztően értelmezni a Kormányra azon a hivatkozási alapon, hogy az a kormánypártok összességéből áll.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a 311/2014. számú határozatában kifejtett álláspontjára, megjegyzi továbbá, hogy a választási eljárás résztvevői, így a jelölő szervezetek magatartása is kizárólag a választási eljárás keretében vizsgálandó. Mindebből következően megállapítja, hogy a „Magyarország jobban teljesít” jelmondatnak a Kormány illetve a jelölő szervezetek általi használata a kifogástevők által hivatkozott vonatkozásban nem képezi a választási eljárás tárgyát, annak vizsgálatára a választási bizottságok nem rendelkeznek hatáskörrel.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a MTM-SBS Televízió Zrt. által, a kifogástevők által megjelölt társadalmi célú hirdetés sem tartalmában, sem más vonatkozásában nem tekinthető a Ve. 146. § a) pontja szerinti politikai reklámnak, annak közzététele nem valósította meg sem a Ve. alapelveinek, sem tételes rendelkezéseinek sérelmét. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
III.
A határozat az Alaptörvény 15. és 16. cikkén, a Ve. 3. § 3. pontján, 43. §-án, a 140. § a) és a 146. § a) pontján, a 151. §-án, a 220. §-án, az Mttv. 32. § (8) bekezdésén, a 203. § 55. és 64. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 13.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke