74/2012. OVB határozat - Sz. B. és dr. Sch. A. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság – 2012. május 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. B. és dr. Sch. A. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).

 

 

I.

 

Beadványozók 2011. május 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság 98/2011. (VI. 24.) számú határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az Országos Választási Bizottság határozatában megállapította, hogy a feltenni kívánt kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdését módosítaná. A Bizottság határozata ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 114/2011. (XII. 2.) számú határozatában megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdésnek nem tárgya az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdésének módosítása. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a kérdés eredményes népszavazáson történő támogatása esetén egyáltalán nem lenne szükség az Alkotmány hivatkozott 70/E. § (3) bekezdésének megváltoztatására. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 98/2011. (VI. 24.) számú határozatát megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította.

Az Országos Választási Bizottság a lefolytatott új eljárás során 9/2012. (I. 16.) határozatával megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint az országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette.

 

II.

 

Az Országos Választási Bizottság 9/2012. (I. 16.) számú, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő határozata ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 29/2012. (V. 25.)számú határozatával az Országos Választási Bizottság határozatát megsemmisítette és a Bizottságot ismételten új eljárásra utasította.

Az Alkotmánybíróság korábban már számos határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt, a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen válaszolni. Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alaptörvényben szabályozott törvényalkotási jogkörét korlátozza, mivel az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen jogalkotásra köteles.

Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat során megállapította, hogy az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának benyújtása után hatályba lépett a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.), amelynek 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy korhatár előtti nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. Ezt követően tehát korhatár előtti öregségi nyugdíj újonnan történő megállapítására nincs lehetőség, ezt ugyanis a korkedvezményes nyugdíj vonatkozásában a korhatár előtti ellátás, a szolgálati nyugdíj vonatkozásában pedig a szolgálati járandóság váltja fel. A Knymt. azonban öregségi nyugdíjként, bizonyos feltételek mellett továbbra is lehetővé teszi a korhatár előtti nyugdíjak folyósítását, ezen kívül pedig bizonyos öregségi nyugdíjakat a Knymt. rendelkezései nem érintenek. A Knymt. alapján tehát – bár lényegesen megváltozott körre vonatkozóan – továbbra is létezik az öregségi nyugdíj fogalma, valamint a Knymt. 1. § f) pontja meghatározza az öregségi nyugdíjkorhatár fogalmát is. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés azonban nem határozza meg, hogy mely időpontban folyósított nyugdíjról van szó. A kérdésből tehát nem derül ki egyértelműen, hogy az a Knymt. 3–6. §-ai alapján továbbra is létező, jogszerűen (tovább)folyósított nyugdíjakra, vagy a Knymt. hatályba lépése előtt fennálló jogszabályi rendelkezések alapján megállapított nyugdíjakra vonatkozik. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a fenti Knymt. elfogadásával alapvetően megváltozott az a jogszabályi háttér, amelyhez igazítottan a népszavazási kezdeményezést megfogalmazták, ezért a kérdés a kifogás elbírálásának időpontjában értelmezhetetlenné vált.

A kérdés továbbá nem jelöli meg konkrétan azokat a nyugdíjjogosultságokat, amelyek elvonásától egy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek tartózkodnia kellene. A nyugdíjnak minősülő ellátások körének megváltozása miatt a választópolgárok sem tudnák egyértelműen eldönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotást, illetve mitől való tartózkodást támogatnának szavazataikkal.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben mi minősül „jogszerűen megszerzett” nyugdíjjogosultságnak: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság határozatával megállapított és már folyósított, vagy egy későbbi időpontban kifizetésre kerülő nyugdíj.

Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság 29/2012. (V. 25.)számú határozatában foglaltakra tekintettel, az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

 

III.

 

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10.§ c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, Knymt. rendelkezésein, a Ve. 156. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.