739/2018. NVB határozat - a Cs. Z. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

739/2018. számú határozata

                                                                           

A Nemzeti Választási Bizottság a Cs. Z. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott kifogás tárgyában – 17 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]          Beadványozó 2018. április 10-én a 17 óra 50 perckor nyújtott be kifogást személyesen a Nemzeti Választási Bizottság Titkárságára. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy 2018. április 8-án személyesen kereste a Nemzeti Választási Bizottság Elnökét, aki „a választás napján reggel 6 órától elérhetetlen” volt. Jogorvoslatában előadta, azt tapasztalta a választás napján, hogy a „honlap elérhetetlenné vált”.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[2]           A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[3]          A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[4]           A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[5]          A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó kifogása nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését.

[6]          A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmaz a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást, amely alapján megállapítható a jogsértés mibenléte.

[7]          A Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria állandó gyakorlata szerint a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. Ezen túl a jogszabályi hivatkozáshoz társítani kell a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást is, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy miben áll a jogsértés mibenléte.

[8]          A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

[9]          A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.

[10]       A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeket – jogszabálysértés megjelölése –, mely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

 

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[11]       A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 12.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke