721/2018. NVB határozat - L. K. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

721/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság L. K. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 18 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

 

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Beadványozó elektronikus úton 2018. április 6-án 19 óra 57 perckor majd 20 óra 02 perckor azonos tartalommal kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 147/A. § megsértése miatt. Kifogásának tárgya a közszolgálati médiaszolgáltató választási kampányban betöltött szerepe, illetve tevékenysége.
  2. Rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2018. március 16-án kelt 523/2018. számú határozatában foglaltaknak a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság nem tesz eleget, így álláspontja szerint a jogsértés fennállása alatt mindvégig kifogást lehet benyújtani.
  3. Előadta, hogy az NVB határozatában foglaltak ellenére a közszolgálati médiaszolgáltató úgy döntött, hogy 2018. március 21-től naponta három alkalommal, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban a Duna Televízióban és a Kossuth Rádióban is biztosítja a pártlistát állító jelölőszervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételét. Állítása alátámasztására a hirado.hu oldalon közzétett cikket csatolt, illetve megjelölte annak elérhetőségét, amely mellett a 2018. március 28. 17 óra 58 perces – valószínűsíthetően – közzétételi időpont látható.
  4. Álláspontja szerint a médiaszolgáltató fenti gyakorlata sérti a Ve. 147/A. § (4) bekezdését, amely szerint „politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé”. Előadta, hogy miután egyetlen közszolgálati médiaszolgáltató maradt, annak csak egyetlen éves legnagyobb közönségaránnyal bíró csatornája lehet.
  5. Kifogásában kérdésként veti fel, hogy a Bizottságnak „nem kellett volna hivatalos jogkörében tájékozódnia arról, vajon melyik a legnagyobb közönségelérésű közszolgálati csatorna?”. Előadta azt is, hogy állampolgárként nincs lehetősége arra, hogy megállapítsa, a Duna Médiaszolgáltatónak melyik az éves legnagyobb közönségaránnyal bíró csatornája, ezzel kapcsolatban azonban kimutatásokra hivatkozva vitatta, hogy az a Kossuth Rádió és Duna Televízió lenne.
  6. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint jogszabályellenes a politikai reklámra biztosított időnek az egyes csatornák között a Duna Zrt. által sem tisztázott arányú megosztása. Álláspontja szerint a Duna Médiaszolgáltatónak tájékoztatást kellett volna adnia a választási eljárás résztvevői számára, hogy a nézettségi vagy hallgatottsági adatok alapján miért ezt a két csatornát választotta a politikai reklámok közzétételére.
  7. Hivatkozott arra, hogy bár nem elérhetők a médiaszolgáltató hiteles hallgatottsági/nézettségi adatai, a jogsértés azok ismeretének hiányában is megtörtént. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértést, illetve szabjon ki bírságot, mivel jogellenes állapot megszüntetésére már nincs lehetőség.

 

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól: „10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.”

  1. A kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdései rögzítik. Ezek szerint „a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll”.
  2. A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében foglaltakra, amelyben az a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó szabály kapcsán kifejtette, hogy ebben az esetben a kifogás akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. A Kúria hivatkozott határozatában rögzítette, hogy „a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető (..)”.
  4. A Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
  5. Beadványozó arra hivatkozott, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. a kifogásban sérelmezett cselekményével folyamatos jogsértést követett el. Ebben az esetben a fentiekben írtak alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványozó a sérelmezett állapot észlelésének időpontjaként egy 2018. március 28-án 17 óra 58 perckor közzétett cikkre hivatkozott. A fentiekben írtakat figyelembe véve azonban ebben az esetben kifogását úgy kellett volna benyújtani, hogy az 2018. április 1-jén 16.00 óráig megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványozó azonban kifogását 2018. április 6-án 16.00 óra után terjesztette elő, ami akkor felelt volna meg a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabálynak, ha abban igazolja, hogy a sérelmezett állapot fennállását 2018. március 28-át követően is észlelte oly módon, hogy az még 2018. április 4-én is fennállt. Ilyen adat, nyilatkozat azonban a kifogásban nem szerepel, ami miatt annak benyújtása nem felel meg a folyamatosan fennálló tevékenység esetén, a kifogás benyújtására vonatkozó Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabálynak.
  6. A Ve. 215. § b) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett.
  7. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogása a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabály – Kúria által is kifejtett értelmezése – alapján nem tekinthető határidőben benyújtottnak, ezért azt elkésettsége okán a Ve. 215. § b) pontjára tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 10. §-án, 209. §-án, 215. § b) pontján, 218. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 10.

 

 

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke