A Nemzeti Választási Bizottság
708/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a D. I. és B. B. (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 64/2018. (IV. 05.) számú határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja, valamint D. I. és B. B. bírság megfizetésére kötelezését mellőzi.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Dr. Veres János képviselőjelölt (a továbbiakban: Kifogást tevő) 2018. április 3-án személyesen eljárva nyújtotta be kifogását, amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjainak megsértését kifogásolta.
[2] Kifogást tevő véleménye szerint dr. Simon Miklós, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje jogellenes kampánytevékenységet folytatott választókerületében. Előadása szerint 2018. március 31-én Kisléta településén a képviselőjelölt megbízásából sertéshús osztására került sor D. I. portáján. Kifogást tevő állítása szerint „a hús ajándékot a fideszes jelölt kampányában résztvevő családok kapták a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan”. Kifogása bizonyítékaként Cs. E. és Sz. J. helyi lakos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát mellékelte. A nyilatkozat alapján Beadványozók „disznóhúst” a kifogásban és a nyilatkozatban megnevezett személyek számára, hogy „ők és családjaik a 2018. évi április 8-i országgyűlési választásokon Simon Miklós FIDESZ jelöltre szavazzanak.”.
[3] Kifogást tevő álláspontja szerint azzal, hogy dr. Simon Miklós képviselőjelöltként az ünnepet arra használta, hogy a nyírbátori választópolgárok szavazatait megnyerje élelmiszerek osztogatásával sérti a választási eljárás tisztaságának, valamint a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek a követelményét. Előadása szerint az élelemosztás egyértelműen a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek tekintendő. Véleménye szerint az „élelmiszerosztással megkísérelt szavazatszerzés az egyik legvisszataszítóbb kampánytevékenység, ami a választópolgárokat nem csupán lealacsonyítja, hanem emberi méltóságukat is sérti, sőt az emberi mivoltuk helyett tárgyiasítja őket”. Előadása szerint képviselőjelölt magatartása sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is, tekintettel arra, hogy az élelmiszerosztásra húsvétkor került sor, továbbá azért, mert a programbemutatás helyett „szükségletet kielégítő élelemmel igyekszik megvenni” a szavazatokat. Továbbá utalt Kifogást tevő arra a tudomására is, miszerint a húsvéti ételosztásra több településen került sor.
[4] Kifogást tevő végezetül beadványában utal a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú. a Kvk.I.37.281/2018/2. számú, valamint a Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzésekben foglaltakra, amely alapján előadása szerint az esélyegyenlőség követelménye azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával.
[5] Mindezek alapján kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértők eltiltását a további jogsértéstől, valamint bírság kiszabását. Indítványozta továbbá, hogy az OEVB jegyzőkönyvi döntéssel kezdeményezze büntetőeljárás megindítását.
[6] Az OEVB – tekintettel a Ve. 139. §-ára és 141. §-ára – megállapította, hogy Beadványozók kampánytevékenységet valósítottak meg Kislétán 2018. március 31-én azzal, hogy húst osztottak abból a célból, hogy a választópolgárok a választás napján majd Dr. Simon Miklós képviselőjelöltre adják le a voksukat. Az OEVB álláspontja szerint ez a kampánytevékenység a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésére alkalmas, azonban alkalmatlan a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, önkéntes részvétel alapelvének megsértésének megállapítására. Az OEVB a jogsértők személyét a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat alapján állapította meg és indokoltnak tartotta a bírság kiszabását. Az eljáró bizottság Kifogást tevő által említett, más településeken végzett húsosztást nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy arra vonatkozó bizonyíték megküldésre nem került.
[7] A fentiekre tekintettel az OEVB 64/2018 (IV. 05.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy Beadványozók megsértették a Ve. 2. § a), c) és e) pontjaiba foglalt alapelveket, az érintetteket a további jogszabálysértéstől eltiltotta, valamint fejenként 100.00 Ft, azaz százezer forint összegű pénzbírsággal megfizetésére kötelezte.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozók a határozat ellen 2018. április 7-én személyesen eljárva nyújtották be fellebbezésüket, amelyben előadták, hogy a támadott határozat sérti a Ve. 43. § (1) bekezdésében és a 46. § da) pontjában foglaltakat, tekintettel arra, „hogy D. I. kislétai portáján 2018. március 31-én senki részére, senki érdekében nem történt húsosztás”. D. I. állításai alátámasztására csatolta saját, valamint két közvetlen szomszédja nyilatkozatát, továbbá a sérelmezett tevékenység helyéül szolgáló, saját tulajdonában álló ingatlanra felszerelt kamerának egész napos videofelvételét. B. B. csatolta a saját, a munkatársai, továbbá a kifogásban érintett személyek nyilatkozatát.
[9] Beadványozók álláspontja szerint az OEVB Beadványozók marasztalásával és bírságolásával jelentősen túlterjeszkedett a kifogásban előadottakon, tekintettel arra, hogy Kifogást tevő a képviselőjelölt marasztalását indítványozta. Véleményük szerint jelen ügyben is érvényesülnie kellett volna a kérelemhez kötöttség eljárásjogi alapelvének. Beadványozók továbbá előadták, hogy az OEVB-nek el kellett volna utasítania a kifogást, mivel a jogsértés kizárólag egyetlen egy releváns, közvetlen bizonyítékkal nem volt alátámasztva. A bizonyítékból állításuk szerint „kizárólag annyi derül ki, hogy két nyírbátori lakos magánszemély azt állítja, hogy 2018. március 31. napján Kislétán (!) amely település a nyilatkozók lakhelyétől 15 km-re található húst osztottak. Hivatkoznak továbbá a véleményük szerint ellentétes állításra a benyújtott kifogás és az ahhoz mellékelt nyilatkozat tartalma vonatkozásában. Végezetül előadásuk szerint, amennyiben igaz is lett volna Kifogást tevő állítása, álláspontjuk szerint a kampánycsapat tagjainak megajándékozása a munkájukért cserébe nem ütközik a Ve. szabályaiba.
[10] Mindezek alapján kérték az OEVB határozatának megváltoztatását, és a kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság eljárása]
[11] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú végzésére rögzíti, hogy azzal, hogy az elsőfokú határozat ellen több személy, illetve szervezet nyújtott be fellebbezést, a másodfokú eljárásban nem keletkezik több ügy, mert valamennyi fellebbezés ugyanabban az ügyben hozott, ugyanazon döntést tartalmazó határozatot támadja, melyek a másodfokú eljárásban csak egy ügyként és egységesen bírálhatók el. Minderre tekintettel a Bizottság a benyújtott fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A fellebbezés alapos.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[14] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés értelmében a választási bizottság, vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, az (5) bekezdés alapján továbbá a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[15] A Ve. 46. § da) pontja alapján a választási bizottság határozatának indokolása tartalmazza a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB eljárását vizsgálva megállapítja, hogy jogszerűen és helyesen járt el a választási bizottság akkor, amikor a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy Beadványozók kampánytevékenység végzésével megsértették a hivatkozott választási alapelveket. Tekintettel azonban arra, hogy a Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatóak, a Bizottság jelen ügy megítélése kapcsán a fellebbezéshez mellékelt nyilatkozatokat és videofelvételt tartalmát is értékelte.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a videofelvétel kapcsán rögzíti, hogy az a sérelmezett tevékenység napján – 2018. március 31-én – került rögzítésre, ugyanakkor a videofelvételből magából nem megállapítható a készítésének helyszíne, továbbá tekintettel arra, hogy a telepített térfigyelő kamera az ingatlannak csupán a töredék részét rögzíti, jelen ügy kapcsán nem bír kétséget kizáró bizonyító erővel annak a vonatkozásában, hogy a sérelmezett jogsértés nem az OEVB határozatában meghatározott helyszínen valósult meg.
[18] D. I. fellebbezésével kapcsolatban rögzíthető, hogy saját nyilatkozata alapján 2018. március 31-én nem tartózkodott Kislétán, az általa mellékelt további négy darab, Kifogást tevő által név szerint megemlített, a húsosztásból részesülő személyek nyilatkozata alapján e személyek sem jártak a településen aznap. Bizonyítékként merült még fel két további személy nyilatkozata, akik elmondása szerint fellebbező egész nap Nyírbátor területén tartózkodott velük. B. B. fellebbezéséhez a saját nyilatkozatán, valamint a már említett videofelvételen túl két közvetlen szomszédja azon nyilatkozatát tartalmazó bizonyítékot csatolta, amelyben ők a kifogásolt cselekményt vonatkozásában semmilyen mozgást, tevékenységet nem észleltek.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy Kifogást tevő és Beadványozók által mellékelt bizonyítékok között – tekintettel a választási eljárás rövid, sommás jellegére – olyan feloldhatatlan ellenmondás áll fent, amely alapján kétséget kizáróan nem állapítható sem a jogsértés megvalósulása, annak esetleges megvalósulása esetén pedig a jogsértő személye sem.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az OEVB 64/2018. (IV. 05.) számú határozatát megváltoztatja, és Kifogást tevő kifogását elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 43. §-án, a 46. § da) bekezdésén, a 220. §-án, a 225. §-án, 231, § (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 10.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke