706/2018. NVB határozat - P. T. I. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

706/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a P. T. I. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 22 igen és 0    nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

{C}[1]          {C} Beadványozó 2018. április 6-án 20 óra 14 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Origo.hu és a Tények.hu oldal facebook oldalán közzétett tartalom miatt, amelyekben közéleti szereplők közreműködésével Orbán Viktor melletti szavazásra buzdítanak az április 8.-i választáson.

{C}[2]          {C} Rögzítette, hogy álláspontja szerint ezek a tartalmak politikai hirdetésnek minősülnek, ezt azonban ezek a tartalmak nem tüntetik fel és emiatt alkalmasak a választók befolyásolására/megtévesztésre. Előadta, hogy az Origo.hu oldal internetes sajtóterméknek minősül, és mint ilyen politikai hirdetést csak ellenérték fejében tehetne közzé, ha be lenne jelentve az Állami Számvevőszékhez.

{C}[3]          {C} Álláspontja szerint az Origo.hu és a Tények.hu oldal közösségi oldalán folytatott fenti tevékenység sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet.

{C}[4]          {C} Előadta, hogy a közszereplők állásfoglalása alkalmas lehet a közvélemény befolyásolására, és előfordulhat, hogy valamely a kampányban szereplő közszereplő rajongója nem az akaratának megfelelő pártra/jelöltre szavaz majd a választásokon.

{C}[5]          {C} Megítélése szerint a kifogásban megjelölt médiatartalom-szolgáltatók eljárása akkor felelt volna meg a Ve. esélyegyenlőségről szóló alapelvének, ha a sérelmezett hirdetést valamennyi jelölt és jelölő szervezet szimpatizánsaival leforgatták volna.

{C}[6]          {C} Rögzítette, hogy a Tv2 és az Origo.hu médiaszolgáltatóknak az a tevékenysége, hogy politikai reklámot készít saját hírolvasóival, riportereivel, tehát egyértelműen olyan személyekkel, akiknek a feladata a csatorna hírműsoraiban és egyéb aktuális tájékoztató műsoraiban a hiteles tájékoztatás, bizonyosan sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Ennek alátámasztására idézte a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 7. § (1) és 12. § (3) bekezdését.

{C}[7]          {C} Fentieken túl rögzítette, hogy politikai hirdetést, illetve politikai reklámot csak jelölt illetve jelölő szervezet megbízásából, a megrendelő egyértelmű feltüntetése mellett, és a politikai hirdetés/politikai reklám megjelöléssel lehet közölni.

{C}[8]          {C} Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy kifogásában foglaltakat vizsgálja meg és az abban a nevesített sajtóorgánumokkal szemben alkalmazza a megfelelő jogkövetkezményeket.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

{C}[9]          {C} A kifogás benyújtásának szabályait a Ve. 208-212. §-ai tartalmazzák. A 208. § szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

{C}[10]       {C} A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

{C}[11]       {C} A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

{C}[12]       {C} A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásában az annak kötelező elemeként előírt lakcímeként a 1121 Budapest, Mártonhegyi út 21/a. címet adta meg, míg a központi névjegyzékben lakcímeként a 1121 Budapest, Mártonhegyi út 25/A. hsz. fsz em. 9 ajtó szerepel. Megállapítható, hogy Beadványozó kifogásában a központi névjegyzékben szereplőtől eltérő lakcímet adott meg, a két lakcím ugyanis a házszámok tekintetében eltérést mutat. Ez a pontatlanság pedig, egyezően a 657/2018. számú jogerős határozatban elfoglalt állásponttal, az érdemi vizsgálat akadályát képezi.

{C}[13]       {C} A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.

{C}[14]       {C} Tekintettel arra, hogy a kifogásban feltüntetett lakcímadat eltér Beadványozó központi névjegyzékben szereplő lakcímadatától, a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

{C}[15]       {C} A határozat a Ve. 208. §-án, 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 8.

 

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke