A Nemzeti Választási Bizottság
695/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. É. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – a kifogás elutasítása melletti 5 igen és 17 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontját és a 289. § (3) bekezdés a) pontját azzal, hogy az ideiglenes elbírálás során a kifogás tárgyává tett szavazási iratok közül zárt állapotban lévőnek tekintette azokat a szavazási iratokat, amelyek válaszborítékján található biztonsági csík szerint a Nemzeti Választási Irodához való érkezésüket megelőzően felnyitásra kerültek.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt által a Nemzeti Választási Iroda mellé a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 245. § (2) bekezdése alapján megbízott megfigyelője, aki 2018. április 5-én 21 óra 38 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Iroda tevékenységével szemben.
[2] Rögzítette, 2018. április 5-én a Nemzeti Választási Iroda Irodaházának 23. szobájában lévő 22. számú munkaállomás dolgozta fel a 869. azonosítószámú dossziét, amelyben ötven darab a „Magyar Posta Nemzetközi Posta Kicserélő Központ Budapest 1005” feliratú átlátszó borítóban lévő szavazási levélcsomag volt. Az elbíráló a postai borító felbontását követően megkezdte a feldolgozást, majd annak folytatása előtt vezetői döntést kért az NVI jelenlévő vezetőitől. A döntést követő feldolgozási utasítás a kifogáshoz csatolt jegyzőkönyv szerint az volt, hogy a postai borító felnyitását követően a lezárt borítékot zártnak, a nyitott állapotban lévő borítékot nyitottnak minősítsék, és az iratot ennek megfelelően értékeljék. Az elbíráló és a rögzítő a szavazási levélcsomagot a jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően minősítette. Kifogástevő szerint az utasítás és az annak alapján történő értékelés sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 289. § (3) bekezdés a) pontját.
[3] Előadta, hogy a megfigyelés alatt azt tapasztalta, hogy valamennyi, általa látott huszonnégy szavazási levélcsomag külső borítékján a lezárást piros színnel jelző ellenőrző elem, a biztonsági csík különféle jeleket tartalmazott, ami csak akkor lehetséges, ha a külső borítékot egyszer már felnyitották – ahogy ezt a jegyzőkönyv is megállapítja –, majd újra lezárták. Mivel az értékelés során korábban felnyitott, de újra lezárt borítékot is érvényes szavazási iratnak tekintették, az álláspontja szerint kifejezetten a Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontjába ütközött, ami szerint érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva. Megítélése szerint nem tekinthető ugyanis a külső boríték lezártnak, ha teljesen egyértelmű, hogy „azt a végleges lezárást megelőzően egyszer már felbontották”.
[4] Rögzítette, hogy amennyiben a külső boríték az NVI-hez történő megérkezéséig bármilyen időtartamig nyitva volt, az alatt sérült az Alaptörvény 2. cikkben foglalt, a szavazás titkosságának a garanciája, ezzel együtt a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának az alapelve is.
[5] Ennek a mérlegelése során álláspontja szerint nem releváns, hogy a külső boríték felbontására, visszaragasztására milyen körülmények között és ki által került sor.
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásának adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Nemzeti Választási Iroda a kifogásban leírt tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a 289. § (3) bekezdés a) pontját, tiltsa el a Nemzeti Választási Irodát a további jogsértéstől, valamint állapítsa meg, hogy nem tekinthető érvényesnek a zárt külső borítékban lévő választási irat abban az esetben, ha a külső boríték lezáró fülén lévő biztonsági csík szerint a levélcsomagot láthatóan a felbontás után visszazárták.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A Ve.-nek a levélben leadott szavazási iratra és annak ellenőrzésére vonatkozó, jelen ügy szempontjából releváns rendelkezései a következők. A Ve. 274. §-a szerint a levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat. A 275. § (1) bekezdés d) pontja szerint a szavazási levélcsomag tartalmazza a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot. A (2) bekezdés b) pontja szerint a szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza. A 278. § (1) bekezdése szerint a választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja. A 288. § (1)-(2) bekezdései szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi, melyet legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon kezdhet meg.
[8] A 289. § (2) bekezdése előírja, hogy a szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül - ellenőrzi. A (3) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva.
[9] A Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 275. § (1) bekezdés d) pontja, a 275. § (2) bekezdés b) pontja, a 278. § (3) bekezdése, a 279. § (2) bekezdése, a 281. § és a 289. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített „válaszboríték” a Nemzeti Választási Iroda által a szavazási levélcsomag részeként biztosított válaszboríték.
[10] A Nemzeti Választási Iroda az országgyűlési képviselők 2018. évi választási eljárásában a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékoknál olyan biztonsági megoldást alkalmazott, hogy ha azokat a lezárást követően felnyitják, a boríték lezáró fülén lévő biztonsági csíkon a felnyitásra utaló jelzés jelenik meg.
[11] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogással érintett – a Nemzeti Választási Iroda által kiállított 2018. április 5-i jegyzőkönyvben megjelölt 000869 számú irattartóban lévő – szavazási iratok közül azokat, amelyeket a válaszboríték biztonsági csíkjának jelzése szerint a lezárást követően felnyitottak, majd újra leragasztottak, úgy kell tekinteni, hogy a válaszboríték nem volt lezárva. A Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontja alapján az a szavazási irat, amelynek a válaszborítékja nincs lezárva, érvénytelen.
[12] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás helytállóan hivatkozott arra, hogy az abban megjelölt szavazási iratok tekintetében a Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontjának sérelmét okozta az az eljárás, ami zártnak minősítette azt a szavazási iratot, amelynek válaszborítékját annak biztonsági csíkján található jelzés alapján a lezárást követően felnyitották, majd újból lezárták.
[13] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt adott, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította a jogszabálysértés tényét. A Bizottság mellőzi a Nemzeti Választási Iroda tekintetében a jogsértéstől való eltiltást, tekintettel arra, hogy annak tájékoztatása szerint a kifogással érintett szavazási iratok elbírálása ideiglenes jelleggel történt meg és a Bizottság döntését követően, annak tartalmának megfelelően végzi el azok végleges minősítését.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontján, a 218. § (2) bekezdés a) pontján, a 274. §-án, 275. § (1) bekezdés d) pontján, a (2) bekezdés b) pontján, a 278. §-án, 288. § (1)-(2) bekezdésein, 289. § (2)-(3) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 8.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke