A Nemzeti Választási Bizottság
690/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a S. Gy. L.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 59/2018. (IV. 01.) számú határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Magánszemély 2018. március 29-én nyújtott be kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése e) pontjának megsértésére hivatkozva Budapest 15. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
[2] Beadványában előadta, hogy Facebook.com közösségi portálon a „Lőrinci Magazin” média és hírszolgáltató oldalán 2018. március 26-án közzétették az „Ismét a kilátástalanság vett el egy életet” című bejegyzést. Ebben szerepelt, hogy a „18. kerületi önkormányzat csaknem 160 üres lakással rendelkezik, de Kucsák László, fideszes képviselő egyetlen hozzá forduló kérelmezőnek sem segített. Illetve egy esetben mégis eljárt: a zenésztársának soron kívül kiutaltatott egy önkormányzati lakást éppen abban a lépcsőházban, ahonnan a negyvenes éveiben járó István leugrott”.
[3] A kifogástevő megítélése szerint az utolsó bekezdés azt a valótlan látszatot kívánja kelteni, mintha a hivatalban lévő országgyűlési képviselőnek bármilyen rendelkezési vagy döntési joga lenne az önkormányzati tulajdonában álló lakások bérleti jogai vonatkozásában. Utal arra, hogy az állítás valótlansága egyrészt köztudomású, másrészt megjelöli a parlament.hu honlapon a képviselői jogosultságokat ismertető aloldalt. Rögzíti, hogy ezen jogosultságok között az önkormányzati bérlakások vonatkozásában semmilyen országgyűlési képviselői jogkör nem található.
[4] Kifogástevő jelezte, hogy a sérelmezett Facebook.com profil elnevezése, logója, e-mail címe azonos a szintén „Lőrinci Magazin” címmel kiadott időszaki lapéval, melynek főszerkesztője Sándor Györgyné.
[5] Mivel a sérelmezett bejegyzés közzétételére a Ve. szerinti kampányidőszakban került sor, az kampányeszköznek minősül, mivel „alkalmas Kucsák László országgyűlési képviselő és egyben a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjének negatív színben történő feltüntetésére és annak nyilvánvaló alaptalansága okán a választók előtti lejáratására”.
[6] A jogsértés megállapítása mellett kérte a jogsértéstől való eltiltást, valamint a határozat rendelkező részének közzétételére vonatkozó kötelezést.
[7] Az OEVB 59/2018. határozatával 2018. április 1-jén a kifogásnak helyt adott, megállapította a médiatartalom-szolgáltatóként Sándor Györgyné jogsértését a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme tekintetében a kifogásolt állítással összefüggésben, és eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá kötelezte a határozat rendelkező részének közzétételére.
[8] Indokolásában azt rögzítette, hogy a sérelmezett kijelentést tényállításnak minősítette. Továbbá az „OEVB egyértelműen kimondta, hogy a kifogásban leírtak valótlanságot tartalmaznak” mivel a 19/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a „bérlakások kiutalásáról a Képviselő-testület, a Bizottság, illetve a Vagyonkezelő jogosult dönteni, valamint az Országgyűlés honlapján fellelhető, az országgyűlési képviselő jogosultságait tartalmazó jogkörök között sem lelhető fel a bérlakások bérbeadásáról (kiutalásáról) való döntés”.
[9] Az OEVB azt rögzítette, hogy a jogszabálysértést az a valótlan tényállítás valósította meg, hogy „Kucsák László (FIDESZ-KDNP) egyetlen hozzá forduló kérelmezőnek sem segített önkormányzati bérlakás kiutaltatásában (bérbeadásában).
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó 2018. április 3-án nyújtott be fellebbezést az OEVB döntése ellen a Ve. 221. § (1) bekezdésére és 223. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel. Ebben úgy nyilatkozott, hogy a Lőrinci Magazin facebook oldala nem azonos a Lőrinci Magazin print újsággal, és úgy véli, hogy a „Beadványozó” megtévesztette az OEVB-t, amikor egy több hónappal azelőtti képet csatolt be az oldalról. Ő nem szerkesztője, nem kiadója a Lőrinci Magazin online és facebook oldalának, így a vele szemben elrendelt kötelezés megalapozatlan és jogszabálysértő.
[11] Beadványozó úgy véli, az OEVB döntés megalapozatlan. Az OEVB a kifogásnak helyt adó határozata indokolásában egy helyen a kifogásban leírtak valótlanságát állapította meg és megkérdőjelezi ennek alapján a kifogásnak való helyt adást.
[12] Előadta továbbá, hogy a határozat hivatkozik a hatályos önkormányzati rendeletre, mely szerint a bérlakások kiutalásáról a Képviselő testület, a Bizottság, illetve a Vagyonkezelő jogosult dönteni. Véleménye szerint az OEVB álláspontja szerint a médiatartalom-szolgáltató azért sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, mert az a valótlan tényállítása, hogy Kucsák László (FIDESZ-KDNP) egyetlen hozzá forduló kérelmezőnek sem segített önkormányzati bérlakás kiutaltatásában. A cikkben nem ez a vélemény szerepel: az írás azt rögzíti, hogy Kucsák László egyetlen hozzá forduló kérelmezőnek sem segített. A Beadványozó szerint ez volt az egyik kijelentés, amit – ha az valótlan –, tényekkel kellett volna igazolni, nevezetesen, hogy hány hozzá forduló kérelmező neki címzett beadványát továbbította a döntésre jogosultakhoz.
[13] A Beadványozó szerint a mondat második fele viszont azt tartalmazza, hogy egy esetben mégis segítséget nyújtott, a zenésztársának soron kívül kiutaltatott egy önkormányzati lakást, amely lakásjuttatás ténye kerületszerte ismert. A Beadványozó úgy véli, a két tagmondat külön-külön értelmezése az OEVB részéről eredményezte a határozatban tett megállapítást. A Beadványozó szerint az OEVB azért adott helyt a kifogásnak, mert az volt a valótlan tényállítás a cikkben, hogy egyetlen esetben sem segített Kucsák László, pedig maga a cikk is tartalmazza, hogy egy esetben mégis, a zenésztársának kiutaltatott egy lakást.
[14] Beadványozó úgy véli, azzal, hogy az OEVB kiragadva értelmezte a cikk egyes részeit, majd a leírtakkal szemben ellentétes értelmet adott neki, és az így létrejött tartalmat önkényesen tényállításnak minősítette, azt eredményezte, hogy az OEVB döntése nem megalapozott, az alapvető körülmények figyelmen kívül hagyásával történt, ezáltal döntése hibás és törvénysértő.
[15] A Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az OEVB döntését és a kifogást utasítsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[18] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban bizonyítékként megjelölt facebook profil oldalkép készültének időpontja nem egyértelmű, a bizottság eljárása idején a profil névjegyének adattartalma már jelentősen módosult. Mivel a kifogáshoz mellékelt oldalkép eredetiségével szemben komoly aggály nem merült fel, és a kérelmezett személye azonosítható belőle, az azonos elnevezés, logó és tartalom alapján nem vehető figyelembe beadványozó azon állítása, hogy a profilt nem ő szerkeszti. Ennek ellentmond az is, hogy ezt követően érdemi védekezést terjeszt elő, amelyben az üggyel kapcsolatos érdemi információk szerepelnek, amelyek szerkesztői minőségét a profilon megjelent cikkel kapcsolatban alátámasztják.
[19] A Bizottság megítélése szerint az OEVB határozata hiányos, vélhető elírást tartalmaz, amely a döntés érdemére is kihat, illetve részben önellentmondó. Az OEVB a tényállás teljes rögzítése helyett a kifogást határozata mellékleteként jelöli meg, indokolásában egy alkalommal a kifogást jelöli meg valótlan tartalmúként.
[20] Határozata rendelkező részében és indokolásának egy részében azt a kijelentést jelöli meg jogsértő valótlan tényállításként, hogy Kucsák László „egyetlen hozzá forduló kérelmezőnek sem segített önkormányzati bérlakás kiutaltatásában”. Ezzel szemben indokolásában azt az egy elemet fejti ki részletesebben, hogy az országgyűlési képviselőnek nincs hatásköre az önkormányzati lakásokkal összefüggésben. Egyrészt azonban e tényhez kapcsolódóan a fent említett módon a kifogás tartalmát jelöli meg valótlanként, másrészt a jogsértés megállapíthatóságához a sérelmezett bejegyzést tartalmilag kiegészítve a „kiutaltatta” kifejezést a „bérbeadás” rendeleti szóhasználattal azonosítja. Ugyanakkor megállapítható, hogy a „kiutaltatta” kifejezést a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet szövegében nem használja.
[21] A bizottság álláspontja szerint az OEVB nem értékelte azt a körülményt, hogy a bejegyzésben foglalt „egyetlen hozzá forduló kérelmezőnek sem segített”, „Illetve egy esetben mégis eljárt: soron kívül kiutaltatott egy önkormányzati lakást” megjegyzések nem közvetlen hatáskörgyakorlásra, hanem az önkormányzati feladatellátás befolyásolására vagy annak hiányára utalnak. Mindez azonban egyértelműen a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozó állásfoglalás, amelyeknek a választási eljárásban nem csak akkor van helye, ha a választási versenyben részt vevő jelölttel kapcsolatban semleges vagy pozitív állásfoglalást tartalmaz.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozata felülvizsgálatának eljárásában irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 2014. április 8-án, a Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatát (a továbbiakban: ABh.), melyben az AB az írott sajtó esetében a sajtószabadság korlátozásának szabályait értelmezte. Az AB hivatkozott döntésének jelen ügy szempontjából releváns megállapításai az alábbiak:
[23] A sajtószabadság a demokratikus és alkotmányos politikai rendszerek egyik legfontosabb intézménye, garanciája és eszköze. A sajtószabadság komplex, több összetevőből álló szabadságjog. A sajtószabadság legfontosabb összetevői: a sajtóalapítás szabadsága, a sajtó-előállítás szabadsága, a sajtóterjesztés szabadsága, a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága. A sajtószerkesztés szabadságának a korlátozása tehát meg kell, hogy feleljen az alapvető jogok korlátozásával szemben támasztható annak a követelménynek, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.
[24] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók, azaz a televíziók, rádiók esetében az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478.].
[25] Az AB az Abh.-ban rögzítette, hogy a Kúria vizsgált döntésében foglalt jogértelmezés, mely szerint adott esetben a sajtótermékek, azaz az írott sajtó szerkesztői szabadságát is korlátozhatják a Ve. alapelvi rendelkezései, a tájékoztatásra vonatkozó követelményekkel áll összefüggésben.
[26] Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az AB szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.
[27] Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
[28] Az Alkotmánybíróság határozatában hivatkozott az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1999-ben elfogadott ajánlására is, amely iránymutatást adott a választási kampány sajtóbeli megjelenítésével kapcsolatban [Recommendation No. R (99) 15 of the Committee of Ministers to Member States on Measures Concerning Media Coverage of Election Campaigns]. Az ajánlás értelmében bár a nyomtatott sajtó esetében – szemben a médiaszolgáltatásokkal – a tájékoztatás terén általában nem róható kötelezettség a szerkesztési gyakorlat alakítására, ez alól csak a közhatalmi szervek által fenntartott kiadványok jelentenek kivételt. (ABH 2014., 1664, 1672-1675)
[29] A Nemzeti Választási Bizottság az AB és a Kúria fentiekben hivatkozott jogértelmezése alapján megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, ezekkel a nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen, mindez pedig azt jelenti, hogy nem támogathatják, és nem diszkriminálhatják a választási, illetve népszavazási eljárás résztvevőit. Az AB álláspontja alapján a választójog gyakorlásával összefüggésben, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő sajtótermékek szerkesztésével szemben igazolható alkotmányosan, hogy a választási kampány idején velük szemben más követelmények érvényesülnek.
[30] A kifogással érintett internetes sajtótermék, a „Lőrinci Magazin” nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék, ahhoz az érintett kerületi önkormányzatoknak sem tulajdonjogi, sem tartalmi, szerkesztési viszonylatban nincs kapcsolódása, így annak tájékoztatásával szemben a kampányidőszakban is a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, és ennek gyakorlatát a Ve. követelményei csak nagyon szűk körben, az emberi méltóságot jelentősen sértő megnyilvánulásokkal kapcsolatban korlátozhatják.
[31] A támadott bejegyzés ilyen minősítése nem merült fel, az dehumanizáló vagy egyéb emberi méltóságot súlyosan sértő tartalmat nem tesz közzé, így a kifogásban és az OEVB határozatában foglaltakkal ellentétben a lap szerkesztési gyakorlata a kifogásban megjelölt bejegyzéssel összefüggésben nem korlátozható.
[32] Mindezek alapján a Bizottság az OEVB határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontján, 141. §-án, a 218. §-án, 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke