Az Országos Választási Bizottság
69/2002. (IV. 4.) OVB határozata
Az Országos Választási Bizottság T. A. országgyűlési képviselőjelölt 2002. április 2-án kelt panasza tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság a panaszt hatáskör hiányában elutasítja.
A határozat ellen annak meghozatalától számított három napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2002. április 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező.
INDOKOLÁS
A beadványtevő panaszát a Fidesz-MPP feltételezett burkolt politikai hirdetéseinek közzététele ellen nyújtotta be, amely álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § c) pontjában foglalt alapelvbe ütközik. Panaszának indokolása szerint a Fidesz-MPP vezette Kormány, illetve annak hivatalai a választást megelőző időszakban jelentős számú, politikai célokat szolgáló hirdetést tettek és tesznek közzé. A panasz statisztikai és pénzügyi adatokat sorolt fel e hirdetések közzétételének gyakoriságára és költségeire vonatkozóan. Arra kérte az Országos Választási Bizottságot (a továbbiakban: OVB), hogy egyrészt kezdeményezze a Kormány intézkedését arra nézve, hogy a választások alatt függessze fel az említett hirdetések közzétételét, másrészt az OVB határozatával tiltsa meg a kampánycsend időszakában a beadvány mellékletében, 1 db CD digitális adathordozón rögzített 39 db televíziós reklámszpot közzétételét.
Az Alkotmány 3. § (3) bekezdése szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
A Ve. 2. § értelmében e törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,
c) az országos és a helyi népszavazásra,
d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás].
A Ve. 3. § szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,
f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
A Ve. 34. § (2) alapján az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
c) kisorsolja a listák sorszámát,
d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,
e) dönt a benyújtott kifogásról,
f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,
h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
i) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,
k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,
l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,
m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról,
n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.
A Ve. 40-41. §-ai értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.
A Ve. 44. § szerint a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ve. 92. § (3) bekezdése kimondja, hogy a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.
A Ve. 149. § g) pontja szerint jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. Az o) pont meghatározza, hogy választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
A választási kampány résztvevői tárgyában kiadott 5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás kimondja, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Következésképpen ezen állami szervek a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásának elbírálása nem az OVB hatásköre.
A Ve. nem biztosít hatáskört az OVB-nek arra sem, hogy a kampánycsend időszaka alatt feltételezetten közzétételre kerülő reklámok közzétételét előzetesen megtiltsa, mivel a kampánycsend megsértése csak annak tényleges bekövetkezése után állapítható meg.
Megjegyzi az OVB, hogy a hirdetés fogalmi körében a Ve. csak a politikai hirdetésről rendelkezik, a "burkolt politikai hirdetés" fogalmát nem ismeri.
Az OVB határozata meghozatalánál figyelembe vette a kampánycsend tárgyában kiadott 11/1998. (V. 18.) OVB állásfoglalásban foglaltakat.
A fentiek alapján az OVB a panaszban foglaltak tárgyában mind a Ve. rendelkezéseire, mind saját állásfoglalásaira tekintettel hatáskörének hiányát állapította meg.
Budapest, 2002. április 4.
Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke