A Nemzeti Választási Bizottság
684/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság, a Momentum Mozgalom [képviseli: Fekete-Győr András, 1077 Budapest, Rózsa utca 22.; a továbbiakban: Beadványozó], által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 10 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 60/2018. (04.02.) számú OEVB határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy dr. Hoppál Péter képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését azzal, hogy kampányidőszakban egy óvodában tett sajtónyilvános látogatást és arról egy internetes közösségi oldalon is bejegyzést és képet tett közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől és felszólítja a határozat szerinti bejegyzésnek és az ott található képek közül az óvodában készült képnek az eltávolítására a közösségi oldalról.
A Nemzeti Választási Bizottság képviselőjelöltet 345.000 Ft, azaz háromszáznegyvenötezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat számát és az alábbi bírságazonosító számot: V182090472. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 30-án 16 óra 25 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Baranya megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) az általa jogellenesnek minősített kampánytevékenység miatt.
[2] Beadványában arra hivatkozott, hogy dr. Hoppál Péter választókerületében - a Baranya megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületben - található Keleti Városrészi Óvoda Zsolnay Vilmos Utcai Tagóvodájában (7630 Pécs, Zsolnay Vilmos utca 90.) gyermekekkel, óvodai felügyeleti időben találkozott. A találkozásról dr. Hoppál Péter, az érintett szülők önkéntes és tájékozott hozzájárulása nélkül, 2018. március 29-én 09:49-kor fényképfelvételt tett közzé közösségi oldalán (https://www.facebook.com/hoppalpeter/posts/2044492428897692), a következő leírással: „Kicsik és nagyok: tegnap a PTE Klinikai Központ 1,6 milliárdos új fejlesztési projektnyitóján jártam, majd ajándékokat vittem az egyik pécsi pályázati nyertes Kincses Kultúróvodába, a Keleti Városrész Zsolnay úti Tagóvodájába”. Beadványozó előadta, hogy a fényképen egy gyermek látható, valamint feltehetőleg az intézmény egyik munkatársa, akinek a képviselőjelölt átnyújtja az ajándékot.
[3] Beadványában hivatkozott arra is, hogy egy pécsi hírportál (https://www.pecsma.hu/top/kincses-kulturovodaja-van-pecsnek-meghozza-vasason/) is beszámolt a látogatásról, mely portálon szereplő két fényképfelvétel is bizonyítja, hogy dr. Hoppál Péter óvodásokkal találkozott. Mindemellett előadta azt is, hogy álláspontja szerint az, hogy a sajtó az eseményen jelen volt, valamint az, hogy dr. Hoppál Péter az óvodában sajtótájékoztatót tartott, a jogsértés megállapítására akkor is alapot szolgáltatna, ha minderről közösségi oldalán nem tett volna közzé képet.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a gyermekkel készült közös fényképek, videók különösen alkalmasak a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, vagyis azok a Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősülnek.
[5] Beadványozó előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az, hogy egy politikus ellátogat az iskolába, óvodába, illetve felügyeleti időben találkozik gyerekekkel, és erről képet hoz nyilvánosságra, nem része a közfeladata ellátásának. Nem tekinthető beszámolónak a munkájáról. A közoktatási intézményekben tett látogatás akkor szükséges, amikor a közhatalom-gyakorló (képviselő) törvényben biztosított ellenőrzési jogosultságait gyakorolja az erre kialakított eljárásoknak megfelelően, a törvényi keretek között, általában azonban nincs elfogadható indoka annak, hogy egy politikus ilyen minőségében belépjen az oktatási intézménybe és így találkozzon óvodásokkal, diákokkal. Beadványozó megítélése szerint az általa kifogásolt eset sem tartozik ebbe a körbe, hiszen dr. Hoppál Péter nem ellenőrzési, vagy más jogszerű célból, hanem a kampány részeként látogatta meg a kisgyerekeket. Ráadásul a szövegleírás szerint a politikus „ajándékot” visz egy pályázaton nyertes óvodának, ami azt sugallja, hogy a politikusnak személyes szerepe van abban, hogy az óvoda pályázatot nyert.
[6] Beadványozó hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 83/2017. számú határozatra, mely kimondja, hogy „[…] a képviselőjelölt a képviselői beszámolót kampánytevékenység folytatására nem használhatja fel, e két tevékenységet (képviselői beszámolót és kampánytevékenységet) nem kapcsolhatja össze, azokat egyértelműen szét kell választani.”
[7] Beadványozó további álláspontja szerint a gyerekekről készült képmás készítéséhez és felhasználáshoz szükség lett volna hozzájárulásra, amit a hivatkozott poszt alapján az érintettek nem adtak meg, illetve hozzájárulásuk nem volt önkéntes és tájékozott. Beadványozó e vonatkozásban hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:48. § (1) bekezdésére, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés a) pontjára és 3. § 7. pontjára, valamint egy, az oktatási jogok biztosa által vizsgált ügyre és annak megállapításaira (11685/2012/OJBIT).
[8] Beadványozó továbbá hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 940/2014. számú határozatára is, mely határozatban foglalt megállapítások a kifogással érintett esetre nézve álláspontja szerint azt jelentik, hogy önkéntes és informált hozzájárulás hiányában dr. Hoppál Péter fotósa nem készíthetett volna olyan képet, amelyen a politikus közösen szerepel egy gyerekkel, illetve azt a képviselőjelölt nem hozhatta volna nyilvánosságra a képviselőjelölti-közösségi oldalán.
[9] Beadványozó mindezek mellett hivatkozik az Nkt. 24. § (3) bekezdésére is, mely szerint „A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.”, továbbá az Nkt. 4. § 10. pontjára is, mely szerint: „gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt”.
[10] Mindezek mellett Beadványozó hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.281/2018/2. számú határozatára is, melyben a bíróság kimondta, hogy gyermekeknek adott ajándékokról szóló felvétel közösségi médiában való közzététele kampányeszköznek minősül, mert alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[11] Beadványozó álláspontja szerint dr. Hoppál Péter előzőekben ismertetett tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait és a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja alapján kérte, hogy a Választási Bizottság állapítsa meg a jogsértést és dr. Hoppál Pétert tiltsa el a további jogsértéstől és szabjon ki bírságot is.
[12] Az OEVB megállapította, hogy közvetlen bizonyíték – pl. szülői nyilatkozat – nem került benyújtásra arra vonatkozóan, hogy a sérelmezett felvétel készítése szülői beleegyezés nélkül történt-e, Beadványozó is csak valószínűsíti ezt.
[13] Figyelemmel a Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseire, vagyis arra, hogy az OEVB csak a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tudja tisztázni döntéshozatalához szükséges tényállást, így megfelelő bizonyíték, vagyis a jogsértést megállapító hatósági, vagy bírósági határozat, illetve az érintettek törvényes képviselőinek személyes tiltakozása hiányában a képmás engedély nélküli felhasználását az OEVB eljárásában nem tartotta megállapíthatónak.
[14] Az OEVB mindemellett rögzítette, hogy Pécs Megyei Jogú Város Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda által hivatalosan ismert tény, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért, valamint Oktatásért Felelős Államtitkársága részéről került meghirdetésre a Kincses Kultúróvoda pályázat, mely pályázat célja, hogy az óvodai és a kulturális intézményrendszer, múzeumok, könyvtárak, közművelődési és művészeti intézmények együttműködését erősítse, illetve elősegítse, hogy a kulturális tartalmak minél sokrétűbben épüljenek be az óvodák helyi pedagógiai programjába, és ebből adódóan az óvodák egyre tudatosabban vegyék igénybe a kulturális intézmények küldetéséből fakadó, nevelést segítő programokat. A kitüntető címre pedig valamennyi, az Nkt. 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, belföldi székhelyű óvoda pályázhatott, fenntartótól függetlenül.
[15] Az OEVB a kampánytevékenység megítélése során vizsgálta a kifogásolt tevékenységet végző személy szándékát. Ennek kapcsán akként foglal állást, hogy a https://www.pecsma.hu/top/kincses-kulturovodaja-van-pecsnek-meghozza-vasason/ elérhetőségű, hírportálon közzétett írás az Emberi Erőforrás Minisztérium Kultúráért, valamint Oktatásért Felelős Államtitkársága részéről – már 2016. és 2017. években is – odaítélt kitüntető cím átadásáról szól. Az eseményről közölt írásban utalás sem történik pártpolitikára, kampányra, így az OEVB álláspontja szerint a körülményekből az állapítható meg egyértelműen, hogy dr. Hoppál Péternek, kulturális államtitkári minőségében eljárva a Kincses Kultúróvoda cím elnyerésének bejelentésével nem volt politikai szándéka, célja, a látogatás politikai, kampány vonzata a körülményekből nem állapítható meg, mert az eseményen dr. Hoppál Péter kizárólag közjogi tisztségviselői munkájából kifolyólag vett részt, tett látogatást a kifogással érintett óvodában.
[16] Mindezek alapján az eseményen elhangzott tényállítások nem képviselői munkájához, hanem kizárólag állami vezetői szolgálati jogviszonyához kötődnek, vagyis itt nem képviselői munkájának beszámolójáról van szó, hanem az előzőekben kifejtett tevékenységének végzéséről, így a kifogásban hivatkozott határozat megállapításait jelen ügyben nem lehet irányadónak tekinteni.
[17] A közösségi oldalra felkerült posztban konkrétan meg nem jelölt ajándék átadásról is említés történt, e körülményt azonban az OEVB eljárásában, figyelemmel a Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseire értékelni szintén nem tudta.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[18] Beadványozó 2018. április 4-én 13 óra 33 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést az OEVB határozata ellen. Álláspontja szerint a kifogásban kifejtett tények ellentmondanak a határozat azon következtetésének, hogy dr. Hoppál Péter nem képviselőjelölti minőségében, hanem államtitkári, állami vezetői minőségében volt jelen az érintett nevelési intézményben. Dr. Hoppál Péter a kifogásban idézett jelölti adatlapján egy szóval nem említi, hogy a pályázaton elnyert címet adta át, ott arról tudósít, hogy „ajándékot” hozott az óvodába. A pályázati nyertesség semmiképpen sem tekinthető ajándéknak. Ahogy a kifogásban is kifejtésre került, az ajándék átadása köznevelési intézményben, illetve az erről készített fotódokumentáció publikálása kampány-tevékenységnek minősül, mert alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[19] A OEVB határozatban kifejtetteknek ellentmond továbbá az is, hogy dr. Hoppál Péter mindezt a jelölti-közösségi oldalán tette közzé, nem a saját, személyes oldalán (jelölti oldal:
https://www.facebook.com/pg/hoppalpeter/about/?ref=page_internal,
személyes oldal:
https://www.facebook.com/peter.hoppal/about?lst=1014834705%3A100004651058043%3A1522837668), amely üzemeltetése a kampányának egyik lényeges eszköze, így amit ezen a felületen közzétesz, az semmiképpen sem tekinthető a tisztségéből eredő kötelezettség-teljesítés bemutatásának.
[20] Mindezek alapján Beadványozó kérte az NVB-től az OEVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint birság kiszabását is.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[21] A fellebbezés alapos.
[22] A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[23] Beadványozó hivatkozik arra, hogy a sérelmezett események során engedély nélkül készült felvétel a gyermekekről és engedély nélkül került ki az a közösségi oldalra megsértve ezzel a Ptk. és az Infotv. már említett rendelkezéseit, és ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a www.pecsma.hu sajtótermékben megjelent képekkel kapcsolatban a sajtótermék tartozik felelősséggel. E tekintetben dr. Hoppál Péternek felelőssége nem merülhet fel.
[25] A közösségi oldalra feltett képek közül egyetlen egyen szerepel egy kisgyermek, de takarásban és nem felismerhető módon.
[26] Mindezen túl közvetlen bizonyíték – pl. szülői nyilatkozat – nem került benyújtásra arra vonatkozóan, hogy a sérelmezett felvételek készítése szülői beleegyezés nélkül történt.
[27] A képmáshoz való jog megsértését a Ptk. 2:51. (1) bekezdés a) pontja értelmében bíróság állapíthatja meg. Szintén a Ptk. rendelkezik arról, 2:54. § (1) és (2) bekezdésében, hogy a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni, cselekvőképtelen személy személységi jogai védelmében törvényes képviselője jogosult fellépni. Ugyanilyen módon gyakorolható az Infotv. 14. § c) pontja szerinti törlés iránti kérelem, illetve ennek kapcsán a NAIH-hoz, vagy a bírósághoz való fordulás lehetősége.
[28] Beadványozó nem hivatkozott olyan bizonyítékra, amely szerint az érintett gyermekek törvényes képviselői bármely módon az adatkezelőhöz, vagy a NAIH-hoz, vagy bírósághoz fordultak volna a felvételekkel kapcsolatban.
[29] Beadványozó által idézett 940/2014. NVB határozatban a Bizottság azért tudta megállapítani képmás választási plakáton történő jogosulatlan felhasználását, mert a képmással érintett személy maga fordult az NVB-hez arra tekintettel, hogy nyilatkozata szerint nem adott engedélyt a plakát megrendelőjének képmása felhasználására. Jelen esetben azonban nem az érintettek, illetve törvényes képviselőik, hanem harmadik személyek kifogásolják a felvételeken szereplő gyermekek képmásának felhasználását.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A választási bizottság a Ve. 43. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései alapján a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az eljárásban a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A Ve. 43. (5) bekezdése mindezek alapján rögzíti, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[31] Megfelelő bizonyíték, vagyis a jogsértést megállapító hatósági, vagy bírósági határozat, illetve az érintettek törvényes képviselőinek személyes tiltakozása hiányában a képmás engedély nélküli felhasználása nem állapítható meg a választási jogorvoslati eljárásban.
[32] Mindemellett a Nemzeti Választási Bizottság a választási kampányról, mint a jelenkor eseményéről való tájékoztatással összefüggésben utal az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatában foglalt álláspontjára, amely szerint „[a] nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik.” {Indokolás [28]}.
[33] Beadványozó hivatkozik a már idézett Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmére. A benyújtott bizonyítékok, a www.pecsma.hu oldalon, továbbá dr. Hoppál Péter közösségi oldalán található fényképek, alapján megállapítható, hogy az érintett 2018. március 28-án oktatási-nevelési intézményben tett látogatást. Dr. Hoppál Péter az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI) kultúráért felelős államtitkára, hivatalban lévő országgyűlési képviselő, aki Baranya megye 2. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot.
[34] Az OEVB megállapította, hogy a konkrét esemény a Keleti Városrészi Óvoda Vasasi Tagóvodájában (Vasas, Pécs D. u. 1.) történt. Megállapítható, hogy az óvoda Baranya megye 2. számú OEVK-jába tartozik, ahol dr. Hoppál Péter képviselőjelöltként indul.
[35] A kifogásolt cselekmény a www.pecsma.hu tudósítása szerint tartalmilag arról szólt, hogy dr. Hoppál Péter és államtitkár kollégája a sajtó jelenlétében átadták az érintett óvodának a pályázatuk alapján elnyert Kincses Kultúróvoda címet, illetve beszédet mondtak, nyilatkozatot tettek. Dr. Hoppál Péter ennek kapcsán az óvodák, bölcsődék felújítására vonatkozó kormányzati fejlesztésekről, illetve a Kincses Kultúróvoda pályázatokról és az ahhoz kapcsolódó támogatásról szólt.
[36] Dr. Hoppál Péter közösségi oldalán található bejegyzéshez kapcsolódó szövegben szerepel, hogy az érintett „ajándékokat” vitt az óvodába. A bejegyzéshez csatolt egyik felvételen látható egy csomag átadása egy – feltehetően – óvodai pedagógusnak.
[37] A kifogásolt eseményről megállapítható, hogy az egy előre megszervezett, a sajtó számára nyilvános esemény volt.
[38] A Nemzeti Választási Bizottságnak abban kell állást foglalnia, hogy a dr. Hoppál Péter által „oktatási-nevelési intézményben” tett látogatás „politikai célú tevékenységnek” volt-e minősíthető. Ennek során vizsgálni kell azt, hogy kampányidőszakban szétválasztható-e a képviselőjelölti tevékenység az állami vezetőitől. A tényállás megállapításához indokolt lehet feltárni továbbá a sérelmezett tevékenység hátterét, annak célját, a tevékenységet folytató személy szándékát, ugyanakkor a politikai célú tevékenységnek való minősítés végső soron az objektív körülmények mérlegelésén alapul.
[39] Kétségtelen, hogy állami vezetők látogatása, különösen az oktatás, a kultúra területén hatáskörrel rendelkezőké indokolt lehet oktatási-nevelési intézményekben. Az is kétségtelen, hogy a tudósítások szerint ott kifejezetten az országgyűlési választásokra való utalás nem hangzott el.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az egyértelműen beazonosítható állami vezetői minőségben végrehajtott cselekményektől elkülöníthetőnek tartja a képviselőjelölti minőségben tett cselekményeket, ezeket azonban mindig esetről esetre valamennyi körülmény alapos mérlegelése alapján lehet megállapítani.
[41] A jelen esetben kifogásolt tevékenység az államtitkár szakmai kompetenciájába tartozó, egy az EMMI két államtitkársága által kiírt pályázat nyertesének szóló cím átadását jelentette. Ennek a tevékenységnek önmagában politikai vonzata nem, csak szakmai jellege állapítható meg.
[42] Tekintettel kell lenni azonban arra is, hogy az esemény előre megszervezett volt, oda a sajtó képviselőit várták és az eseményből sajtócikk is készült. Ez nem csak a cím átadásáról, hanem a kormányhoz, és ezáltal a kormánypártokhoz kötődő fejlesztési támogatásokról szóló tájékoztatásról is beszámolt. Egy ilyen megjelenés a nyilatkozóhoz kapcsolható jelölő szervezetet, illetve különös tekintettel arra, hogy az eseményre a képviselőjelölt választókerületében került sor, magát a nyilatkozó jelöltet is kedvező színben tünteti fel a választópolgárok előtt.
[43] Emellett dr. Hoppál Péter saját közösségi oldalán is megjelenítette az eseményt. A közösségi oldalon található bejegyzésekből megállapítható, hogy azon vegyesen szerepelnek dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő-jelölti, országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tevékenységéhez kapcsolódó, valamint személyes jellegű bejegyzések. Közösségi oldalát, ahol az érintett képeket is elhelyezte több mint 14 ezren követik. Az itt elhelyezett bejegyzés és kép ugyancsak kedvező színben tüntetik fel a jelöltet a választópolgárok előtt.
[44] Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy dr. Hoppál Péter ugyan államtitkári minőségében vett részt a kifogásolt eseményen, ugyanakkor a választási kampányban e tevékenységnek a sajtótermékben és a személyes közösségi oldalán történő megjelenítése alkalmas arra, hogy azt a választópolgárok előtt képviselőjelölti minőségében is értékeljék, ezáltal választói akaratukat is befolyásolják.
[45] A Nemzeti Választási Bizottság fentiek alapján megállapítja, hogy a sérelmezett tevékenység kampánytevékenység volt, amely az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütközik és ezáltal – a Kúria és a követett NVB gyakorlat szerint is – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti.
[46] A Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazva indokoltnak tartotta bírság kiszabását is a jogsértővel szemben a választási kampány szabályainak megsértése miatt. A bírság összegének meghatározatása során a Ve. 219. § (1) bekezdés szerint mérlegelte az eset összes körülményét. A Bizottság figyelembe vette, hogy a jogsértés a 2018. évi országgyűlési választások kampányidőszakában történt. Súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait sértő kampánytevékenység megvalósításában gyermekek is érintettek voltak. Figyelemmel volt arra is, hogy a jogsértő képeket az internetes sajtótermék oldalán, valamint a közösségi oldalon nagy számban tekintették meg, így az a választópolgárok nagy számához eljutva széles körben volt alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére. További súlyosbító körülményként értékelte a Bizottság, hogy a jelölteket támogató jelölő szervezetek jelöltjeinek kampánytevékenységével kapcsolatban jelen választási eljárásban több esetben állapította meg az Nkt. és a Ve. alapelveinek sérelmét, mely döntéseit a Kúria helybenhagyta (240/2018. NVB határozat – Kvk.I.37.281/2018/2. végzés, 533/2018. NVB határozat – Kvk.IV.37.368/2018/2., 602/2018. NVB határozat). A Bizottság a bírság kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy az óvodában alapvetően szakmai érintettségű program zajlott. Szintén enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett tevékenységének megítélése állami vezetői tisztségéből eredően csak alapos mérlegelés útján volt megítélhető, továbbá hogy jelen választási eljárásban az érintettel kapcsolatban először merült fel arra vonatkozó tény, hogy a választási kampányhoz fűződő jogait nem a Ve. rendelkezéseinek megfelelően gyakorolta, illetve azt, hogy vele kapcsolatban a jogsértés ismétlődő jellegéről nincs szó.
[47] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[48] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 140. §-án, 218. § (2) bekezdés d) pontján, a 219. § (1)-(2) bekezdésein, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Nkt. 24. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke