A Nemzeti Választási Bizottság
680/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Vajda Zoltán Tamás, az Együtt - a Korszakváltók Pártja egyéni választókerületi jelöltje (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 40/2018. (III. 31.) számú határozatát részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy dr. V. P. I., valamint két ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (4) bekezdését azzal, hogy engedély nélkül választási plakátot helyeztek el a 1163 Budapest, Batsányi János utca és Veres Pálné út találkozásánál lévő Sashalom HÉV megálló kerítésén.
A Nemzeti Választási Bizottság mellőzi Vajda Zoltán Tamás jogsértéstől való eltiltását és a kiszabott 138.000 Ft bírság megfizetésére kötelezését.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Magánszemély 2018. március 29-én 15 óra 15 perckor kifogást nyújtott be Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, 2018. március 29-én az Együtt – a Korszakváltók Pártjának aktivistái a Veres Péter és Batsányi út sarkától 50 méterre található MÁV-HÉV Zrt. tulajdonát képező kerítésre egy molinót helyeztek el, erre azonban a tulajdonos nem adott engedélyt. A kihelyezett molinóról fényképfelvételt csatolt, míg az engedély nélküli elhelyezésről egy elektronikus levelet. Álláspontja szerint a Vajda Zoltán képviselőjelölt érdekében kitett molinó elhelyezésével megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (4) bekezdését. Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől és Vajda Zoltán képviselőjelölttel szemben szabjon ki bírságot.
[2] Az OEVB a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a Vajda Zoltán Tamás, az Együtt – a Korszakváltók Pártja jelöltjének érdekében elhelyezett molinó választási plakátnak minősül, és azt a 1163 Budapest, Batsányi János utca és Veres Pálné út találkozásánál lévő Sashalom HÉV megálló kerítésén helyezték el. Rögzítette, hogy az OEVB előtt ismert tény, hogy a HÉV megállók a MÁV-HÉV Zrt. tulajdonában vannak, és a kifogáshoz csatolt e-mail bizonyította, hogy a tulajdonos a plakát elhelyezéséhez nem adott engedélyt. Mindezek alapján megállapította, hogy a plakát engedély nélküli elhelyezésével megsértették a Ve. 144. § (4) bekezdését, a jogsértő Vajda Zoltán Tamást eltiltotta a további jogsértéstől és kampányszabályok ismételt megsértése miatt 138.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 3-án 14 óra 22 perckor nyújtott be elektronikus úton fellebbezést, elsődlegesen amiatt, hogy a támadott határozat sérti a Ve. 144. § (3) bekezdését, másodlagosan a bírság kiszabása miatt.
[4] Fellebbezésében előadta, hogy az Együtt – a Korszakváltók Pártja aktivistái kitelepülést tartottak a Sashalom HÉV megállóban és ott a jelölti kampányát támogató molinót helyeztek el a megállóhoz tartozó kerítésen. A molinót az aktivisták csak a kitelepülés idejére, 1-2 órára kötötték ki, majd leszedték és magukkal vitték. Eközben egy a HÉV-nél dolgozó személy odament hozzájuk, őt tájékoztatták a kitelepülésről és arról, hogy erre az időre elhelyezték a molinót. Rögzítette, hogy mivel az adott személy beleegyezett a molinó elhelyezésébe, így nyilatkozatát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:18. § (2) bekezdése alapján engedélynek is tekinthették az aktivisták.
[5] Beadványozó előadta továbbá, hogy ő nem volt jelen sem a kitelepülésen, sem a molinó elhelyezésénél és nem is kérte annak kitételét. Álláspontja szerint a molinó a kitelepülés kelléke volt, nem a választási plakát hagyományos funkcióját töltötte be, mivel rövid ideig és célhoz kötötten lett kitéve. Hivatkozott arra, hogy a kitelepülés választási gyűlésnek minősül, ami a gyülekezési jog választási kampány idején gyakorolt formája, amelyhez szükséges eszközök külön engedély nélkül helyezhetők el. Ezzel kapcsolatban megjelölte az Alkotmánybíróság 4/2007. (II. 13.) számú határozatát.
[6] Rögzítette, hogy a kifogás nem hivatkozott rá és nem is bizonyította, hogy a molinót ő helyezte volna el a kerítésre, vagy erre utasítást adott volna. Ez nem így történt, így megítélése szerint a jogsértés megállapítása esetén sincs helye bírság kiszabásának vele szemben.
[7] Mindezek alapján elsődlegesen azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogást utasítsa el. Másodlagosan a vele szemben kiszabott bírság mellőzését kérte. Fellebbezéséhez két nyilatkozatot csatolt. Ezek közül az egyik rögzíti, hogy a molinó 2018. március 29-én 10 óra 30 perc és 12.00 óra között volt kihelyezve a MÁV dolgozójával való egyeztetés alapján, míg a másik nyilatkozat rögzíti, hogy a molinót két társával, az Együtt aktivistáiként helyezték ki. Ez a nyilatkozat is hivatkozik arra, hogy a MÁV alkalmazottjának jelezték a molinó kihelyezését, amely ellen az nem tiltakozott.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[9] A Nemzeti Választási Bizottságnak a 231. § (4) bekezdésében foglalt hatásköre gyakorlása során elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogás tárgyát képező molinó választási plakát e.
[10] A Ve. 140. §-a határozza meg a kampányeszköz fogalmát, mely szerint annak minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A 140. § a) pontja kampányeszköznek minősíti a plakátot.
[11] A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység fogalmát határozza meg, mely szerint az a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[12] A Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozó anyagtól függetlenül. A 144. § (2) bekezdése szerint a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A 144. § (3) bekezdése alapján plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.
[13] Az Alkotmánybíróság több döntésében, így az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. Az 1/2013. (I. 7.) AB határozat hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenek előtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát.
[14] A Kúria Kvk.I.37.476/2014/4. és Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzéseiben is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésre álló fényképfelvételt értékelve a beadványozói érveléssel ellentétben arra a megállapításra jutott, hogy az érintett molinó kampányeszköznek és választási plakátnak minősül, az egyértelműen az Együtt – a Korszakváltók Pártja egyéni választókerületi jelöltjének, Beadványozónak a támogatására ösztönöz, vagyis a választói akarat befolyásolását célozta. E körben utal a Bizottság a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésében kifejtettekre, amely szerint „A választás tisztaságára a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatását ösztönzi”.
[16] A fentiekben rögzített kritériumnak és a Ve. 144. § (1) bekezdésében foglalt meghatározásnak a kifogás tárgyává tett molinó megfelel, így az kampányeszköznek, méghozzá választási plakátnak minősül, melynek ezt a jellegét az sem kérdőjelezi meg, hogy 1,5-2 óráig került kihelyezésre.
[17] A Ve. hivatkozott 144. § (3) bekezdése főszabály szerint korlátozás nélkül elhelyezhetőnek minősíti a választási plakátokat kampányidőszakban, az erre vonatkozó kivételeket a 144. § (4)-(7) bekezdéseiben nevesíti. A 144. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.”
[18] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
[19] A Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett kampányeszköz 2018. március 29-én kb. másfél óra időtartamban a 1163 Budapest, Batsányi János utca és Veres Pálné út találkozásánál lévő Sashalom HÉV megálló kerítésén került elhelyezésre. A HÉV megálló a MÁV-HÉV Zrt. tulajdonában van, ez utóbbi tényt Beadványozó sem vitatta. A fellebbezéshez csatolt, dr. V. P. nyilatkozata azt is rögzíti, hogy a választási plakátot az Együtt – a Korszakváltók Pártja aktivistájaként ő helyezte el két társával a HÉV megálló kerítésére kampányolás céljából 1,5-2 óra időtartamra.
[20] A Ve. 144. § (4) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy választási plakátot kerítésre elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.
[21] A rendelkezésre álló bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a választási plakátot kihelyezők nem rendelkeztek a tulajdonos, a MÁV-HÉV Zrt.-nek a hozzájárulásával. Ezt a tényt a fellebbezés sem vitatta, mindösszesen arra hivatkozik, hogy a MÁV helyszínen lévő alkalmazottainak nem tiltakozó magatartását a választási plakátot elhelyezők tekinthették a kihelyezéshez szükséges engedélyként. A Bizottság ezt a Beadványozói érvelést nem tartja elfogadhatónak, mivel semmilyen arra utaló bizonyítékot, érvelést nem tartalmaz a fellebbezés, illetve az ahhoz csatolt nyilatkozatok, amelyek azt támasztanák alá, hogy a plakátot elhelyezők a körülmények alapján alapos okkal hihették azt, hogy a tulajdonos olyan tisztséget viselő munkatársának jelzik a plakát kihelyezését, aki jogosult a tulajdonos nevében az engedélyezésre vonatkozó jognyilatkozat megtételére.
[22] Mindezek alapján a Bizottság egyezően az OEVB határozatában foglaltakkal megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett választási plakát 2018. március 29-én a 1163 Budapest, Batsányi János utca és Veres Pálné út találkozásánál lévő Sashalom HÉV megálló kerítésén tulajdonosi engedély nélkül, a Ve. 144. § (4) bekezdését megsértve került kihelyezésre.
[23] A Bizottság álláspontja szerint azonban az OEVB tévesen állapította meg azt, hogy a jogszabálysértés elkövetője Beadványozó volt. Egyértelmű bizonyíték hiányában önmagában az a tény, hogy az ő érdekében helyezték el a választási plakátot, nem teszi kétséget kizáróan bizonyítottá, hogy valóban Beadványozó követte el a jogsértést.
[24] A Ve. 225. §-a szerint a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A másodfokú eljárásban becsatolt nyilatkozatból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a választási plakátot tulajdonosi engedély hiányában nem Beadványozó, hanem dr. V. P. aktivista és két társa helyezte ki a 1163 Budapest, Batsányi János utca és Veres Pálné út találkozásánál lévő Sashalom HÉV megálló kerítésére.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatja meg az OEVB határozatát, hogy mellőzi Beadványozó jogsértőként való megnevezését és ezzel egyidejűleg rögzíti, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdésében foglalt szabályt dr. V. P. és két ismeretlen személy sértette meg.
[26] A Bizottság figyelemmel arra a tényre, hogy a kifogással érintett választási plakát a rendelkezésre álló adatok szerint nagyon rövid ideig, mindösszesen 1,5-2 óráig volt elhelyezve a HÉV megálló kerítésén, és az még a kihelyezés napján eltávolításra került, – illetve, hogy az ismeretlen személyek vonatkozásában nem értelmezhető – mellőzi a jogsértéstől való eltiltást.
[27] A Bizottság mellőzi a bírság kiszabását is. Ennek egyik oka az, hogy a Bizottság az OEVB határozatában foglaltaktól eltérően határozta meg a jogsértő személyét. Emellett az OEVB-nek a bírság kiszabásával kapcsolatos érvelése nem tartalmazott olyan elemet, ami a másodfokú eljárás keretében értékelhető és figyelembe vehető lenne. A kifogás és a támadott határozat azt rögzíti, hogy az OEVB Beadványozóval szemben állapított már meg jogsértést a kampányszabályok megsértése miatt, jelen ügyben azonban nem ő követte el a jogellenes plakátelhelyezést. Ebben az eljárásban pedig nem merült fel olyan tény vagy adat, amely arra utalna, hogy a korábbi, Beadványozóval kapcsolatos marasztalások és a jelen eljárásban megállapított tényállás között bármilyen összefüggés állna fenn. A Bizottság a döntése meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy a jogsértés rendkívül rövid ideig valósult meg, területi kiterjedése nem volt számottevő, és e jogsértés ismétlődő jellegére vonatkozóan annak elkövetői részéről nem merült fel adat.
[28] Fentiekben kifejtett indokolás alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát részben megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[29] A határozat a Ve. 43. §-án, 140. §-án, 141. §-án, 144. §-án, 218. §-án, 219. §-án, 225. §-án, 231. § (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke