670/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

670/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (székhely: 1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: Fekete-Győr András; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 27/2018. (III. 29.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

1. Beadványozó 2018. március 28-án 11 óra 24 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Budapest 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a, valamint a 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértése miatt.
2. Beadványában előadta, hogy Soproni Tamás István a Budapest 5. számú országgyűlési egyéni választókerületi jelöltje és egyben kampányfőnöke 2018. március 26-án kelt nyilatkozata szerint „észlelte, hogy Budapesten ismeretlen személyek, a Momentum Mozgalom speciális, nem a választási kampányra előállított „Momentum az új politikai generáció” szövegezésű matricáit ragasztották ki jogsértő módon. A kampányfőnök a csatolt nyilatkozatban kifejtette azt is, hogy „a matricák kihelyezésére nem a párt nevében, vagy utasítására került sor, a matricákat nem Beadványozó irányítása alatt álló aktivisták vagy szimpatizánsok helyezték el, és azok nem Beadványozó érdekében lettek kihelyezve.  A kihelyezett matricákat „egy alkalommal nyomtatták egy vidéki akció számára.” Hozzátette továbbá azt is, hogy Beadványozó nyilvános facebook bejegyzésben határolódott el az elkövetett jogsértésektől. Kifogásához bizonyítékként csatolta a kihelyezett matricákról készített fényképfelvételeket is.
3. Beadványozó álláspontja szerint, a jogsértő módon kihelyezett matricák sértik a Ve. plakátok elhelyezésére vonatkozó szabályait és egyben alkalmasak Beadványozó Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított jó hírnevének megsértésére, valamint sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelveket is. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg.
4. Az OEVB a kifogást 27/2018. (III. 29.) számú határozatával elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy „az eljárási alapelvek megsértésére a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. Utalt a Kúria Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzésére, amely szerint „a választási eljárások során előterjesztett kifogások elbírálása kapcsán kialakult következetes gyakorlat szerint alapelvi sérelemre - mint jogszabálysértésre - akkor alapozható határozat, ha nincs olyan tételes rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért.” Majd hozzátette, hogy jelen ügyben lett volna tételes jogszabályi rendelkezés – a Ve. 144. § (4) – (7) bekezdése – melyre hivatkozással kérhető lett volna a jogszabálysértés megállapítása, azonban ezt a kifogást tevő elmulasztotta. Tekintettel arra, hogy lett volna olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelvek sérelmére, mint jogszabálysértésre nem alapozható kifogás és így erre alapított határozat sem hozható.”.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2018. március 30-án 17 óra 04 perckor fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy az OEVB nem a kifogásban foglalat kérelem szerint járt el, a kifogást félreértelmezte. Ugyanis a kifogás nem annak megállapítását kérte, hogy a matricák jogsértő módon kerültek elhelyezésre, hanem annak kimondását, hogy a matricák jogsértő módon való elhelyezése sérti Beadványozó jó hírnevét és így a Ve. hivatkozott alapelveit.
2. Beadványozó álláspontja szerint a Ve. 218. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani, ezt követően rögzítette a választási eljárási alapelvek jelentőségét az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozással, majd kifejtette, hogy amennyiben a választási bizottság vagy bíróság a Ve. tételes rendelkezésének sérelmét állapítja meg, úgy a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítania, mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is.
3. Ezt követően megismételte a kifogásban elmondottakat, miszerint azzal, hogy ismeretlen személyek jogszerűtlenül, a választópolgárokat zaklató módon a matricákat parkolóóra gombjaira, házfalon elhelyezett kaputelefon névlistájára, valamint más jelöltek plakátjaira helyezték el, megsértették a Ve. plakátok elhelyezésére vonatkozó szabályait és akadályozzák a parkolóóra, illetve kaputelefon rendeltetésszerű használatát. Beadványozó matricáinak jogsértő módon való kihelyezése egyaránt sérti a Beadványozónak a jó hírnévhez való jogát, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
4. Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az OEVB 27/2018. (III. 29.) számú határozatát és állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértését.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés nem alapos.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
3. A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapítja meg. A beadványban szereplő, Beadványozó logóját és rövid elnevezését egyaránt tartalmazó „Momentum az új politikai generáció szövegezésű matricák” Beadványozó tulajdonát képezik, amelyek Beadványozó kampányfőnöke által tett nyilatkozat szerint „egy korábbi alkalommal kerültek kinyomtatásra egy vidéki akció számára”, és amelyek kihelyezésére a 2018. évi országgyűlési választások kampányidőszakában nem Beadványozó aktivistái vagy szimpatizánsai által került sor.
4. A Ve. 140. §-ának a) pontja szerint, kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát. A Ve. 144. § (1) bekezdése alapján, plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
5. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kifogásban megjelölt matricák a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti, választási kampányidőszakban terjesztett kampányeszköznek minősülnek. A csatolt fényképfelvételekből egyértelműen megállapítható, hogy azok kihelyezése a Ve. 144. § (7) bekezdésébe ütközik, mivel egyértelműen fedik más jelöltek vagy jelölő szervezetek plakátjait, és azokról károkozás nélkül nem is távolíthatóak el. A fényképfelvételek alapján megállapítható továbbá az is, hogy a jogsértő módon kihelyezett választási kampányeszközök Beadványozó negatív megítélésére alkalmasak lehetnek.
6. A Nemzeti Választási Bizottságnak jelen ügyben azt kellett vizsgálnia, hogy a beadványban foglalt állítások a kifogáshoz mellékelt bizonyítékok alapján kellően bizonyításra kerültek-e.
7. A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele. A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata - összhangban a 1356/2014. NVB határozatban és az azt helyben hagyó Kvk.I.37.995/201/4. számú Kúriai végzésében foglaltakkal - az, hogy a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a beadványozónak kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni.
8. Beadványozó kifogása arra vonatkozóan, hogy a kifogás tárgyává tett választási plakátok jogsértő elhelyezése megvalósította a Ve 2. § (1) bekezdés a), és e) pontjában foglaltak sérelmét az alábbiak szerint került rögzítése: „Budapesten ismeretlen személyek, Beadványozó speciális, nem a választási kampányra előállított „Momentum az új politikai generáció” szövegezésű matricáit ragasztották ki jogsértő módon”.”. Beadványozó azonban nem jelölte meg a jogsértő módon kihelyezett kampányeszközök helyszínét és azok a becsatolt fényképfelvételek és nyilatkozat alapján sem állapíthatóak meg, továbbá nem került megjelölésre a jogsértés területi kiterjedtsége sem, csak a „Budapesten” területi behatárolás, valamint a jogsértés elkövetésének időpontjára sem történt utalás a kifogásban.
9. Beadványozó a fentiekben idézett azon kijelentése alátámasztására, mely szerint korábbi „egy alkalommal” nyomtatott matricái kerültek jogosulatlanul felhasználásra jogorvoslati kérelméhez semmilyen érdemi bizonyítékot nem csatolt. Nem nyilatkozott arról, hogy a hivatkozott matricákat milyen mennyiségben, illetve hol állították elő, hol használták fel, illetve maradtak-e még belőle olyan készletek, melyek jogosulatlanul kikerülhettek Beadványozó birtokából. Beadványozó állításait jegyzőkönyv, leltár vagy a gyártási iratok becsatolásával igazolhatta volna. Az esetleges eltulajdonításukat rendőrségi feljelentés másolatának csatolásává támaszthatta volna alá.
10. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a csatolt bizonyítékok (nyilatkozat) alapján az sem került minden kétséget kizáróan bizonyításra, hogy olyan személyek követték el a matricák jogosulatlan kihelyezését, amely személyek tevékenységéért Beadványozó nem tartozik felelősséggel.
11. A Bizottság álláspontja szerint nincs lehetőség egy kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha nem állnak rendelkezésre olyan tényeken alapuló bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek lennének. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve értékelhetők.
12. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó ugyan csatolt bizonyítékot kifogáshoz, de azok önmagukban nem elégséges bizonyítékok Beadványozó állításainak alátámasztására. Beadványozónak a matricák Ve. 2. § (1) bekezdésébe ütköző kihelyezése tárgyában rögzített kijelentése ezért csak vélelem, illetve feltételezés, amely a jogorvoslati kérelemben foglaltak alátámasztására és ezáltal a kérelmezett jogsértés megállapítására kellő bizonyítottság hiányában nem biztosíthat jogalapot.
13. A Bizottság megjegyzi, hogy az OEVB 27/2018. (III. 29.) számú határozatában helyesen utasította el a kifogást, de annak indokolása helytelen megállapítást és jogi érvelést tartalmaz.
14. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – eltérő indokolással helybenhagyja, a kifogást a Ve. 220. §-a alapján kellő bizonyítottság hiányában elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 140. §-án, a 144. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 3.

 

 

                                                  Prof. Dr. Patyi András

                                          a Nemzeti Választási Bizottság

                                              elnöke