A Nemzeti Választási Bizottság
66/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Cz. Cs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület
Választási Bizottság 1/2016. (IX.9.) Vas 01. OEVB számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 8-án kifogást nyújtott be Vas Megye 01. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Vas Népe napilap szerkesztőségének (vagy a Kiadói Kft.-nek) a választási alapelveket sértő nemtevőleges magatartása miatt. Kifogását 2016. szeptember 8-án 16 óra 27 perckor elektronikus levélben kiegészítette. A kifogása I. pontjában arra vonatkozó érveit fejtette ki, hogy kifogása elbírálására az OEVB rendelkezik hatáskörrel, ha azonban az hatáskörének hiányát állapítaná meg, úgy kifogását a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.-vel szemben benyújtottnak tekintse és annak székhelye (8200 Veszprém, Házgyári út 12.) szerinti választási bizottsághoz tegye át.
Kifogásában előadta, hogy 2016. szeptember 6-án a szombathelyi MSZP elnökeként sajtótájékoztatót tartott az októberi népszavazás okán. A sajtótájékoztatóra a Vas Népe című napilap szerkesztőségét is meghívták. A sajtótájékoztatón a Vas Népe Szerkesztőséggel és annak részeként működő vaol.hu szerkesztőséggel együttműködésben lévő Szombathelyi Médiaközpont megjelent, tudósítást is készített, ami a vaol.hu internetes újságban 2016. szeptember 6-án meg is jelent. A Vas Népe napilap 2016. szeptember 7. számában azonban nem jelent meg a sajtótájékoztatóról szóló tudósítás, annak ellenére, hogy a napilap rendelkezett a sajtótájékoztatóról szóló tudósítással, illetve, hogy hozzáfér az MTI híreihez, amely szintén tudósított a sajtótájékoztatóról. Ezen túl jelezte, hogy ő és az MSZP Vas megyei Szervezetének elnöke is egyeztetett telefonon a szerkesztőség vezetésével, ennek ellenére a Vas Népe napilap 2016. szeptember 8-ai számában sem jelent meg tudósítás.
Ezzel szemben a napilap 2016. szeptember 6-ai száma címlapjának alsó részén megjelent a Kormány kampányhirdetése, mely álláspontja szerint impresszumot nem tartalmaz. Hivatkozott arra is, hogy ez a hirdetés a vaol.hu oldalon is megjelent, melyen fel van tüntetve,hogy az Magyarország Kormánya megbízásából készült. Megjegyezte, hogy az impresszum hiánya is megalapozza a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eljárási alapelv sérelmét.
Kifogásában leírta, hogy a Kormány rendkívül intenzív és költséges kampányt folytat, ezzel szemben a központi költségvetés a 2016. október 2-ai népszavazás kapcsán folytatandó kampányoláshoz az Nsztv. 69. § alapján kampánytevékenység végzésére feljogosított pártoknak semmilyen anyagi forrást nem biztosít.
Kifogása indokolásában hivatkozott a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésére és előadta, hogy ahhoz, hogy a népszavazási kampány offenzív véleményeivel szemben lehetősége legyen a választási ellenfeleknek deffenzív véleményük kifejtésére, biztosítani kell az egyenlő feltételeket, azaz a sajtónak biztosítania kell a nyilvánosság előtti megszólalási lehetőséget a népszavazási kampány törvény szerinti résztvevőjének. Álláspontja szerint a Kormány a kampányhirdetése útján szólalt meg a Vas Népe napilapban, az MSZP Szombathelyi Szervezete pedig sajtótájékoztatót hívott össze, hogy tájékoztassa a választópolgárokat a 2016. október 2-ai népszavazás kapcsán a Kormánnyal ellentétes álláspontjáról. Megítélése szerint a Vas Népe Szerkesztőségének (a Kiadói Kft.-nek) a Ve. alapelveiből levezethető kötelezettsége lett volna, hogy a Kormány választási ellenfele helyi szervezetének véleményét a helyi közösség számára megjelenítse, melynek szándékosan nem tett eleget. Beadványozó szerint a Ve. alapelveire tekintettel a közlés megtagadása tekintetében a szerkesztői szabadságra való hivatkozás nem lehet helytálló. Álláspontja szerint nem bír relevanciával az, hogy a Vas Népe Szerkesztőség által szerkesztett vaol.hu internetes újságban megjelent a 2016. szeptember 6-ai sajtótájékoztatóról tudósítás. Megítélése szerint a kifogásolt nemtevőleges magatartást a napilap vonatkozásában kell vizsgálnia a választási bizottságnak. Az ügy szempontjából irányadó teljes időszak pedig a közlés jellegére és arra tekintettel, hogy napilapról van szó, a közlés másnapja, maximum harmadnapja lehet. Kifogásához három egymást követő lapszámot csatolt (2016. szeptember 6., szeptember 7. és szeptember 8.), melyek egyikében sem jelent meg az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok defenzív véleménye, míg az offenzív vélemény a címlapon kapott felületet. Mindezek alapján kérte a jogszabálysértés, azaz a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja sérelmének megállapítását, a szerkesztőség vagy a Kiadói Kft. eltiltását a további jogsértéstől és az arra való kötelezést, hogy a médiatartalom-szolgáltató az OEVB határozata rendelkező részét a Kormány kampányhirdetése közléséhez hasonló módon tegye közzé, illetve, ha a Kiadói kft. vonatkozásában kerül sor a jogsértés megállapítására, az OEVB szabjon ki bírságot is.
A kifogás kiegészítésben leírta továbbá, hogy a Vas Népe című napilap 2016. szeptember 8-i száma címlapjának alsó részén ismét megjelent a Kormány kampányhirdetése. Ez sem tartalmaz impresszumot, amelynek hiánya álláspontja szerint megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv megsértését.
Az OEVB a kifogást 1/2016. (IX.9.) Vas 01. OEVB számú határozatával elutasította. Hivatkozott a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezéseire, az NVB és a Kúria állandó gyakorlatára, valamint az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatában rögzítettekre és megállapította, hogy egy sajtótermék tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztői felelősség körébe tartozik, nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára az OEVB nem rendelkezik hatáskörrel. Rögzítette, hogy a hivatkozott jogszabályok alapján az, hogy a Vas Népe a szombathelyi MSZP szervezetének a népszavazással kapcsolatos szeptember 6-i sajtótájékoztatójáról nem közölt tudósítást, a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés.
Az OEVB megjegyezte továbbá, értelmezve a Ve. 146. §-ában meghatározott, a politikai reklám és a politikai hirdetés fogalmát, hogy semmi nem akadályozza azt, hogy az MSZP szombathelyi szervezete politikai hirdetésben tegye közzé álláspontját a Vas Népe lapban. A politikai hirdetés impresszumának elmaradásával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a politikai hirdetésnél nincs jogszabályi kötelezettség megrendelőjének feltüntetésére.
II.
Az OEVB határozata ellen Beadványozó 2016. szeptember 12-én nyújtott be fellebbezést. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg és a kifogásának adjon helyt. A megsértett és a téves jogértelmezéssel alkalmazott jogszabályi rendelkezésként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, a 140. §-t és a 146. §-t jelölte meg. Megítélése szerint az OEVB a történeti tényállást súlyosan ésszerűtlenül mérlegelte és ezáltal törvénysértő álláspontra jutott. Beadványozó szerint az OEVB tévesen határozata meg kifogása lényegét. Beadványozó szerint a Vas Népe napilap szerkesztősége (vagy a Kiadói Kft.) választási alapelveket sértő, nemtevőleges magatartását kifogásolta, mert a napilap a Ve. alapelveit, valamint az Smtv. és az Mttv. alapelveit sértette meg azzal, hogy nem tudósított az MSZP Szombathelyi Szervezetének 2016. szeptember 6-ai sajtótájékoztatójáról. Ezt a nemtevőleges magatartást „tovább mélyíti” az, hogy a napilap a Kormány offenzív véleményét viszont közölte. Álláspontja szerint az az eldöntendő kérdés, hogy a szerkesztői szabadságot a választási kampányban a Ve. alapelvei korlátozhatják-e, biztosítania kell-e az esélyegyenlőséget a szerkesztőségnek vagy a kiadónak. Ezzel kapcsolatos, a kifogásban rögzített érvelését teljes egészében fenntartotta. Eldöntendő kérdésnek tekintette továbbá, hogy egy egyedi sajtótájékoztató alapján keletkező hír nemközlése esetében egy napilap hány lapszámát kell megvizsgálni, hogy az esélyegyenlőség sérelme megállapítható legyen.
Fellebbezésében előadta, hogy az MSZP-nek a népszavazással kapcsolatos defenzív véleménye egyáltalán nem jelent meg a Vas Népe napilapban. Fellebbezéséhez további, a szeptember 9-ei és a 12-ei lapszámokat csatolta.
Megítélése szerint az OEVB határozata semmilyen érdemi indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kifogásával érintett esetben a Ve. alapelveinek miért kell meghátrálnia a szerkesztői szabadsággal szemben.
Rögzítette továbbá, hogy ésszerűtlenül írja le az OEVB határozatában, hogy az MSZP szombathelyi szervezetét nem akadályozta semmi abban, hogy a Kormányhoz hasonlóan politikai hirdetést tegyen közzé. Beadványozó álláspontja szerint az anyagi erőforrások hiánya akadályozza a szervezetet abban, hogy politikai hirdetést tegyen közzé. Ezzel szemben a Kormány nyitott költségvetési forrást teremtett kampánytevékenységére, ami már önmagában is sérti a Ve. alapelveit.
Megítélése szerint a Vas Népe szerkesztősége (vagy a Kiadói Kft.) nemtevőleges magatartásával az MSZP Szombathelyi Szervezete kampánytevékenységét korlátozta, véleményének közlését meggátolta, ezzel szemben a Kormány politikai véleményének közlését segítette.
Beadványozó vitatta továbbá az OEVB határozatának azon megállapítását, hogy a politikai hirdetésénél nincs jogszabályi kötelezettség a megrendelő feltüntetésére. Álláspontja szerint az impresszum vagy azon személy, szervezet feltüntetésének hiánya, akiknek politikai véleményét a politikai hirdetés tartalmazza, ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával.
Mindezek alapján kérte az OEVB határozatának megváltoztatását és azt, hogy a Bizottság kifogásának adjon helyt.
III.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A kifogás és a fellebbezés a médiatartalom-szolgáltató tevékenységét támadta a 2016. október 2-ai népszavazás kampányában való részvétellel összefüggésben.
Az Mttv. 203. § 60. pontja az alábbiak szerint határozza meg a sajtótermék fogalmát: „sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.”
A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozata felülvizsgálatának eljárásában irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 2014. április 8-án, a Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatát (a továbbiakban: ABh.), melyben az AB az írott sajtó esetében a sajtószabadság korlátozásának szabályait értelmezte. Az AB hivatkozott döntésének jelen ügy szempontjából releváns megállapításai az alábbiak:
A sajtószabadság a demokratikus és alkotmányos politikai rendszerek egyik legfontosabb intézménye, garanciája és eszköze. A sajtószabadság komplex, több összetevőből álló szabadságjog. A sajtószabadság legfontosabb összetevői: a sajtóalapítás szabadsága, a sajtó-előállítás szabadsága, a sajtóterjesztés szabadsága, a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága. A sajtószerkesztés szabadságának a korlátozása tehát meg kell, hogy feleljen az alapvető jogok korlátozásával szemben támasztható annak a követelménynek, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók, azaz a televíziók, rádiók esetében az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478.].
Az AB az Abh.-ban rögzítette, hogy a Kúria vizsgált döntésében foglalt jogértelmezés, mely szerint adott esetben a sajtótermékek, azaz az írott sajtó szerkesztői szabadságát is korlátozhatják a Ve. alapelvi rendelkezései, a tájékoztatásra vonatkozó követelményekkel áll összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn.
Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az AB szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.
Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
Az Alkotmánybíróság határozatában hivatkozott az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1999-ben elfogadott ajánlására, amely iránymutatást adott a választási kampány sajtóbeli megjelenítésével kapcsolatban [Recommendation No. R (99) 15 of the Committee of Ministers to Member States on Measures Concerning Media Coverage of Election Campaigns]. Az ajánlás értelmében bár a nyomtatott sajtó esetében – szemben a médiaszolgáltatásokkal – a tájékoztatás terén általában nem róható kötelezettség a szerkesztési gyakorlat alakítására, ez alól csak a közhatalmi szervek által fenntartott kiadványok jelentenek kivételt. (ABH 2014., 1664, 1672-1675)
A Nemzeti Választási Bizottság az AB és a Kúria fentiekben hivatkozott jogértelmezése alapján megállapítja, hogy a népszavazási eljárásban is alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, ezekkel a nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen, mindez pedig azt jelenti, hogy nem támogathatják, és nem diszkriminálhatják a választási, illetve népszavazási eljárás résztvevőit. Az AB álláspontja alapján a választójog gyakorlásával összefüggésben, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő sajtótermékek szerkesztésével szemben igazolható alkotmányosan, hogy a választás, illetve népszavazás idején velük szemben más követelmények érvényesülnek.
A kifogással érintett nyomtatott sajtótermék, a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. kiadásában megjelenő Vas Népe napilap nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék, így annak tájékoztatásával szemben a népszavazási kampányidőszakban is a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, annak szerkesztési gyakorlatát a Ve. követelményei nem korlátozhatják. A kifogásban és a fellebbezésben megfogalmazottak, a fentiekben kifejtettek alapján lényegében egy nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék tekintetében a Beadványozó által vezetett helyi politikai szervezet véleményének, álláspontjának közlésére való kötelezést jelentené, mely e sajtótermékek esetében a szabad meggyőződésen alapuló szerkesztés korlátozását valósítaná meg.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem helytálló Beadványozónak a kifogásban, majd pedig a fellebbezésben megfogalmazott azon állítása, hogy a Vas Népe napilap, illetve a médiatartalom-szolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy nem tudósított a Magyar Szocialista Párt Szombathelyi Szervezete elnökének 2016. szeptember 6-ai sajtótájékoztatójáról. Mivel a nem állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő nyomtatott sajtótermékekkel szemben nem vizsgálható a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv érvényesülése, ebből következően annak sérelme nem értelmezhető sem egy, sem több lapszám viszonyában.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy bár eltérő joggyakorlat alapján, de helytálló álláspontra helyezkedett az OEVB 1/2016. (IX. 9.) számú határozatában, amikor megállapította, hogy a Beadványozó által kifogásolt magatartás a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés, ezért a kifogásolt magatartás kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét nem állapította meg.
E körben a Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja rögzíteni, hogy a VAS NÉPE ONLINE, azaz Beadványozó által is hivatkozott internetes újság a vaol.hu, ahogyan azt a kifogás 2. számú melléklete is tanúsítja, 2016. szeptember 6-án tájékoztatást adott a szombathelyi MSZP-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontjáról. Emellett a kifogáshoz csatolt, a Vas Népe napilap 2016. szeptember 8-ai száma 2. oldalán „A távolmaradásra buzdít Vágó” című cikk jelent meg, mely tartalmát tekintve egyértelműen a 2016. október 2-ai népszavazás szervezőjének, a Kormánynak az álláspontjával ellentétes véleményről tudósít. A fellebbezéshez csatolt, a Vas Népe napilap 2016. szeptember 9-ei száma 3. oldalán a „Népszavazás és jelkép” című cikk jelent meg. Ez többek között az MSZP Szombathelyi Szervezete Elnökségének az október 2-ai népszavazással kapcsolatos álláspontjáról tudósít. A cikknek a népszavazásra vonatkozó első és második bekezdése szinte teljes egészében megegyezik a vaol.hu oldalon, a 2016. szeptember 6-ai sajtótájékoztatóról tudósító cikk második, harmadik és negyedik bekezdéseivel. Így tehát nem helytálló Beadványozó azon állítása, mely szerint a népszavazással kapcsolatos defenzív vélemények és az MSZP helyi szervezetének az álláspontja egyáltalán nem jelent meg a Vas Népe napilapban, illetve, hogy a helyi szervezet álláspontját a választópolgárok nem ismerhették meg. Ezzel szemben az igazság az, hogy a választópolgároknak az internetes újságból és a nyomtatott lapból is lehetőségük volt megismerni a Kormány álláspontjával ellentétes véleményeket, köztük az MSZP Szombathelyi Szervezetének az október 2-ai népszavazással kapcsolatos álláspontját is.
IV.
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés azon állításával kapcsolatban, mely szerint az alapelvi sérelmet megvalósító passzív magatartást – a Vas Népe nem közölt tudósítást a 2016. szeptember 6-ai sajtótájékoztatóról – tovább erősítette az a tény, hogy a napilap a Kormány politikai hirdetését közzétette, az alábbiakat rögzíti.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a politikai hirdetés és politikai reklám közzétételéről szóló 2/2014. NVB iránymutatására, melyben a Ve.-nek a politikai hirdetés közzétételére vonatkozó szabályait értelmezte. A Bizottság az iránymutatás 2. pontjában rögzítette, hogy a politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. Minden más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.
A Nemzeti Választási Bizottság tehát a szerkesztői felelősség tekintetében is élesen elhatárolta egymástól az Mttv. 203. § 60. pontja szerinti sajtótermékben közzétett politikai hirdetést a sajtótermékben megjelenő többi, a szerkesztői felelősség körébe tartozó tartalomtól.
A Bizottság visszautalva iránymutatásában megfogalmazottakra rögzíti, hogy ha a választási bizottságok jogorvoslati kérelem alapján, az írott sajtónak a népszavazási kampányban való részvételét vizsgálják, nevezetesen, hogy az sértette-e a Ve. szabályai-t, úgy egy olyan tartalom, melyért a sajtótermék felelősséget visel, annak jogsértő voltával nem hozható összefüggésbe, illetve nem teheti még súlyosabbá a jogsértést egy másik olyan tartalom közlése, ami viszont nem áll összefüggésben a szerkesztői szabadsággal és a szerkesztői felelősséggel. A politikai hirdetések esetében az esélyegyenlőség biztosítása elsődlegesen abban nyilvánul meg, hogy a sajtótermék a Ve. 148. § (2) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék által is nyilvántartásba vett, az Állami Számvevőszék és a sajtótermék által is közzétett árjegyzék alapján biztosítja a kampánytevékenységet folytatni kívánóknak a politikai hirdetés közzétételének lehetőségét. A politikai hirdetés esetében a sajtótermék által mérlegelhető körülmény az, hogy kívánja-e biztosítani a politikai hirdetés közzétételét vagy sem. Ha igen, akkor a Ve. 148. §-ában foglaltakat kell teljesítenie. Ha nyilvántartásba vették árjegyzékét és valamely személy vagy szerv politikai hirdetést kíván közzétenni a sajtótermékben, feltéve, hogy az árjegyzékben foglalt ellenértéket megfizették, annak már nincs döntési szabadsága. Ezzel szemben azoknál a tartalmaknál, melyért a sajtótermék szerkesztői felelősséget visel, már nem a fentiekhez hasonló objektív feltételeken alapul a közlés. Ezek tekintetében, ahogyan az a fentiekben részletesen kifejtésre került a sajtóterméket széleskörű szerkesztői szabadság illeti meg. Vagyis a szerkesztői felelősség vonatkozásában is eltérő tartalmak esetében teljesen eltérően értelmezhető és biztosítható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv.
Éppen ezért nem helytálló Beadványozónak az az érvelése, hogy egy olyan magatartás – nevezetesen egy sajtótájékoztatóról való tájékoztatás vagy nem tájékoztatás – mely a szerkesztői szabadság körébe tartozik, jogsértő voltát még terhesebbé teheti egy olyan cselekvés, mely tekintetében a sajtóterméknek nincs mérlegelési lehetősége. E körben az esélyegyenlőség sérelmét az sem alapozhatja meg, ha a kampánytevékenységet folytatni kívánó nem rendelkezik a politikai hirdetés megfizetéséhez elegendő anyagi forrással. A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozónak a Kormány népszavazási kampánytevékenységéhez felhasznált anyagi források tekintetében tett megállapításai kapcsán fenntartja a 61/2016. számú határozatában foglalt érvelést, az ott kifejtett elvektől nem kíván eltérni.
Beadványozónak a politikai hirdetés impresszumának hiánya miatt tett megállapításai kapcsán a Bizottság az alábbiakat rögzíti. A politikai hirdetés fogalmát a Ve. 146. § b) pontja az alábbiak szerint határozza meg:
„politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.”
A törvényi meghatározás tehát több tartalmi elem együttes teljesüléséhez köti azt, hogy a sajtótermékben közölteket politikai hirdetésnek lehessen minősíteni. Ezek között a feltételek között nem szerepel az, hogy azon fel kell tüntetni az Mttv. 46. § (9) bekezdése szerinti impresszumot. Az Mttv. 46. § (9) bekezdése a sajtótermék és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egyéb kiadvány esetében írja elő kötelezettségként, hogy azokon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat. A Nemzeti Választási Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját rögzítette a 64/2016. számú döntésében, mely határozatban kifejtett álláspontot fenntartja, attól eltérni nem kíván. Mindezek alapján az OEVB helytállóan foglalt állást, mikor Beadványozó kifogását az impresszum hiánya tekintetében is elutasította.
V.
A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság jelen határozatban foglalt érvelés és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 1/2016. (IX. 9.) számú határozatát helybenhagyta.
VI.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 146. § b) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, az Mttv. 46. § (9) bekezdésén, 203. § 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke