A Nemzeti Választási Bizottság
659/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. Z. P. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 47/2018. (III. 26.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 23. napján 15 óra 28 perckor a Ve. 208. § alapján kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megsértése miatt a Dunakanyar Régió újság kiadója, a Keszi Press Kft. (székhely: 2133 Sződliget, Akácos út 59.) ellen.
[2] Előadta, hogy a Dunakanyar Régió 2018. március 20-án megjelent lapszámában, melyek a választókerülethez tartozó településekhez kötődnek és azok híreiről számolnak be, kizárólag a FIDESZ-KDNP jelöltje jelenik meg.
[3] Egyetlen más országgyűlési képviselőjelölt sem jelenik meg egyetlen cikkben sem, ellenben Tuzson Bence, a FIDESZ képviselőjelöltjének nevét a választókerület településeinek híreiről tájékoztatást adó mintegy három oldalon, összesen tizennégyszer említi meg a lap, három esetben képpel együtt.
[4] Előadta továbbá, hogy ezen túlmenően gyakorlatilag egyetlen egy a választókerülethez kötődő olyan írás olvasható a lapban, amelyben nem szerepel Tuzson Bence neve, azonban ebben az egy írásban sem szerepel egyetlen más képviselőjelölt sem.
[5] Az a tény, hogy egy önkormányzati közpénzből finanszírozott közéleti lap egy választókerült vonatkozásában ilyen mértékben aránytalanul az egyik országgyűlési képviselőjelölt javára közöl tudósításokat, miközben más, az adott választókerületben induló képviselőjelöltet semmilyen formában nem szerepeltet a lapszámban, álláspontja szerint sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét.
[6] Mindezekre figyelemmel kérte az OEVB-t, hogy az előadott tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a jogsértés tényét állapítsa meg és a Dunakanyar Régió városi újság kiadóját a további jogsértéstől tiltsa el. Kérte továbbá, hogy az OEVB kötelezze a kiadót, hogy határozatának rendelkező részét a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerint a legközelebbi számban közölje, továbbá kérte, hogy a kiadó által kiadott lapok ismétlődő jogsértéseire tekintettel mérlegelje és döntsön a Ve. 152. § (2) bekezdés szerinti bírság kiszabásáról is.
[7] A kifogáshoz csatolta a kifogásolt kiadványt, a Vác város Önkormányzat költségvetését tartalmazó képviselő-testületi előterjesztést, továbbá a Pest Megyei TVB 122/2014. (IX. 29.) sz. határozatát, valamint a TVB 160/2014. (X. 04) sz. határozatát és a Keszi Press Kft. cégkivonatát.
[8] Az OEVB határozatában megállapította, hogy a kiadó nem önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, eszerint a megjelent és kifogásolt lap nem minősül önkormányzati kiadványnak és nem a helyi közhatalmat jeleníti meg, annak ellenére, hogy a kiadó önkormányzati finanszírozással is rendelkezik. A választási bizottság a jogsértés tényét ez alapján nem látta bizonyítottnak, ezért a kifogást elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó 2018. március 29-én 6 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 47/2018. (III. 26.) számú határozatával szemben.
[10] Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB álláspontja szerint nem megfelelően mérlegelte és jelentette ki azt, hogy egy önkormányzati lap attól válik a közhatalmat megjelenítő sajtótermékké, hogy egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság kiadója. Véleménye szerint „az önkormányzat által nyújtott finanszírozásnak van jelentősége, a kiadás formájától függetlenül”, azaz nem azon egyetlen esetben válik a lap a helyi közhatalmat megjelenítő újsággá, hogy kiadót működtető gazdasági társaság önkormányzati tulajdonú. Álláspontját továbbra is fenntartva előadta, hogy az önkormányzat évente jelentős összeggel finanszírozza a kiadót, amely így kétséget kizáróan a helyi közhatalmat jeleníti meg.
[11] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB 47/2018. (III. 26.) számú határozatát változtassa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértést állapítsa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Dunakanyar Kiadót a további jogsértéstől tiltsa el,a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határozat rendelkező részének a Dunakanyar Régió városi újság legközelebbi számában történő közzétételére kötelezze a Dunakanyar Kiadót, továbbáa Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján – az ismétlődő jogsértésekre tekintettel – bírságot szabjon ki a Dunakanyar Kiadóra.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A fellebbezés nem alapos.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés arra irányul, hogy a Bizottság állapítsa meg, hogy a Dunakanyar Kiadó önkormányzati lapnak minősül, mert önkormányzati finanszírozással is rendelkezik, és ezáltal a hivatkozott lapszámában megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségre vonatkozó eljárási alapelvet.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozata felülvizsgálatának eljárásában irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 2014. április 8-án, a Kúria választási ügyben hozott Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatát (a továbbiakban: ABh.), melyben az AB az írott sajtó esetében a sajtószabadság korlátozásának szabályait értelmezte. Az AB hivatkozott döntésének jelen ügy szempontjából releváns megállapításai az alábbiak:
[15] Az AB az Abh.-ban rögzítette, hogy a Kúria vizsgált döntésében foglalt jogértelmezés, mely szerint adott esetben a sajtótermékek, azaz az írott sajtó szerkesztői szabadságát is korlátozhatják a Ve. alapelvi rendelkezései, a tájékoztatásra vonatkozó követelményekkel áll összefüggésben.
[16] Az AB az 1/2007. (I. 18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn.
[17] Az írott sajtó esetében az AB kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az AB szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.
[18] Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az AB érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
[19] Az AB határozatában hivatkozott az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1999-ben elfogadott ajánlására, amely iránymutatást adott a választási kampány sajtóbeli megjelenítésével kapcsolatban [Recommendation No. R (99) 15 of the Committee of Ministers to Member States on Measures Concerning Media Coverage of Election Campaigns]. Az ajánlás értelmében bár a nyomtatott sajtó esetében – szemben a médiaszolgáltatásokkal – a tájékoztatás terén általában nem róható kötelezettség a szerkesztési gyakorlat alakítására, ez alól csak a közhatalmi szervek által fenntartott kiadványok jelentenek kivételt. (ABH 2014., 1664, 1672-1675)
[20] A Nemzeti Választási Bizottság az AB és a Kúria fentiekben hivatkozott jogértelmezése alapján megállapítja, hogy a népszavazási eljárásban is alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, ezekkel a nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen, mindez pedig azt jelenti, hogy nem támogathatják, és nem diszkriminálhatják a választási eljárás résztvevőit. Az AB álláspontja alapján a választójog gyakorlásával összefüggésben, az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő sajtótermékek szerkesztésével szemben igazolható alkotmányosan, hogy a választás idején velük szemben más követelmények érvényesülnek, azaz kötelesek érvényre juttatni a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelveket vagy a választási szervek útján kötelezhetőek erre.
[21] A cégnyilvántartás adatai alapján a Keszi Press Kft. két magánszemély tulajdonában van, abban Vác Önkormányzata nem tag, nem rendelkezik üzletrésszel, így még részben sem tekinthető tulajdonosnak.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogással érintett nyomtatott sajtótermék, a Keszi Press Kft. kiadásában megjelenő Dunakanyar Régió időszaki lap nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék – még akkor sem, ha önkormányzat részben támogatja működését –, így annak tájékoztatásával szemben a választási kampányidőszakban is a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, annak szerkesztési gyakorlatát a Ve. követelményei nem korlátozhatják. A kifogásban és a fellebbezésben megfogalmazottak, a fentiekben kifejtettek alapján egy nem közhatalmi szerv által fenntartott sajtótermék tekintetében kívánnák meg a választási szervek beavatkozását, mely e sajtótermékek esetében a szabad meggyőződésen alapuló szerkesztés korlátozását valósítaná meg.
[23] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem helytálló Beadványozónak a kifogásban, majd a fellebbezésben megfogalmazott azon állítása, hogy a Dunakanyar Régió időszaki lap megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy nem tudósított más jelölő szervezet jelöltjeinek eseményeiről.
[24] A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy helytálló álláspontra helyezkedett az OEVB 47/2018. (III. 26.) számú határozatában, amikor megállapította, hogy a Dunakanyar Régió nem önkormányzati kiadó, ezért nem köteles érvényre juttatni a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, és ezért a kifogásolt magatartás kapcsán nem állapította meg jogszabálysértést.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén, és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke