655/2018. NVB határozat - D. R. Gy. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

655/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a D. R. Gy. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 16 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]           Beadványozó 2018. március 30-án 11 óra 52 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. §-ára hivatkozással a 147/A. § (2) bekezdés valamint a 2. § c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, és e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelme miatt. Beadványozó jogorvoslati kérelmében a Magyar Rádió Zrt. 2018. március 30-án elhangzott, Orbán Viktor miniszterelnök úrral készített interjút sérelmezi.

[2]           Véleménye szerint a fenti műsorszám sérti a Ve. 147/A. § (2) bekezdését, mivel közszolgálati médiaszolgáltató a Ve. 147/A-147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé. Kifogásában rögzíti, hogy „Orbán Viktor úr a FIDESZ-KDNP országos listájának első helyén szerepel”, az interjúban elhangzottak „egyértelműen a választók befolyásolására szolgáltak”, a műsorban előadottak „célja az volt, hogy ne az ellenzéki jelöltekre, hanem a FIDESZ-KDNP jelöltjeire szavazzanak a választópolgárok”. Véleménye szerint „ilyen szintű megnyilvánulásra, ilyen terjedelemben egyetlen más párt listavezetőjének sincsen lehetősége a közszolgálati rádióban”, amelynek következtében sérül az esélyegyenlőség elve. Álláspontja szerint irreleváns jelen esetben az, „hogy Orbán Viktor urat, mint Magyarország Miniszterelnökét hívták meg a műsorba”, mivel a műsor tartalma egyértelműen „a mostani választásokkal kapcsolatos kérdéseket, valamint annak kimenetelével kapcsolatos felvetéseket tartalmazott”. Beadványozó véleménye szerint a Magyar Rádió Zrt. szerkesztési politikáját és műsorrendjét megvizsgálva sehol nem található olyan műsor, amelyben az esetleges egyéb pártok vezető személyiségei hasonló mértékben, vagy terjedelemben szólhatnának hozzá hasonló kérdésekhez.

[3]           Fentiekre tekintettel kéri a Magyar Rádió Zrt. eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint bírság kiszabását.

[4]           A Nemzeti Választási Iroda 2018. március 30-án elektronikus úton tájékoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. médiaszolgáltatót a kifogások tartalmáról, valamint  határidő megjelölése mellett felhívta, hogy amennyiben észrevételt kíván tenni azt milyen fórumon és meddig teheti meg. A médiaszolgáltató 2018. március 31-én elektronikus levelében a kifogással kapcsolatban előadta, hogy a műsorszám általános közéleti tematikájú, hosszú ideje szerepel a Kossuth Rádió műsorán. A miniszterelnöki interjúk megszakítás nélkül nyolc éve, kétheti rendszerességgel szerepelnek a műsorszámban, amely így „műfajilag” gyakorlatilag önálló műsorelemnek tekinthető. A miniszterelnök e műsorsorozatban minden esetben mint az egyik legfőbb közjogi méltóság, és nem pártpolitikus szólal meg, amelyek vonatkozásában a Kormány hivatalos álláspontját fogalmazza meg az interjúalany. A médiaszolgáltató rögzíti, hogy természetesen fennáll a tájékoztatási kötelezettsége a választási eljáráshoz, kampányhoz kapcsolódóan, amely feladatoknak eleget is tesz, de álláspontja szerint a kifogás két, egymástól részben elkülöníthető tájékoztatási tevékenység (azaz a Kormány tájékoztatása, illetve a kampányidőszak eseményeiről való beszámolás) differenciálását mulasztja el, márpedig a megfelelő különbségtétel alapján ezek eltérő jogi megítélés alá esnek. Véleménye szerint amennyiben a Kormány (a miniszterelnök) közéleti tájékoztatást végez, amelyek nem, vagy csak áttétellel, érintőlegesen kapcsolódnak az éppen folyó választási kampányhoz, úgy e tevékenységet bemutató műsorszámok vonatkozásában a Ve. alapelveinek megsértése nem merülhet fel, így álláspontja szerint nincs relevanciája a Ve. szabályainak a választási kampánytól független, „szokásos” tájékoztatási tevékenység kapcsán. A médiaszolgáltató végezetül utalt arra, hogy a miniszterelnöki interjú fogalmilag nem lehet a kifogás által említett „politikai reklám”. A médiaszolgáltató az általa előadottakra tekintettel kéri Beadványozó kifogásának elutasítását.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[5]           A kifogás nem alapos.

[6]           A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen ügy tárgyát képző kifogás a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. médiaszolgáltató Kossuth Rádió elnevezésű médiaszolgáltatásnak a 2018. március 30-án sugárzott, 180 perc című műsorával kapcsolatban kerültek előterjesztésre. A kifogással érintett műsorszám vonatkozásában a https://www.mediaklikk.hu/musor/180perc/ rögzíti, hogy minden hétköznap reggel hattól-kilencig, a közélet legfontosabb kérdéseivel egy helyen, három órában foglalkozik a műsor, amely „Magyarország leghallgatottabb rádiós hírmagazinja”.

[7]            Beadványozó a műsorszolgáltató tevékenységét a 2018. évi országgyűlési képviselők választási kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók.

[8]           Az Mttv. 3. §, 7. § és a 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

[9]           A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben foglalt alapelvekkel és a Ve. rendelkezéseivel összefüggésben – összhangban a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú, valamint Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzéseiben rögzítettekkel – az alábbiakat állapítja meg.

[10]        Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. § (1) bekezdésében foglalt „jóhiszeműség és tisztesség követelménye” és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelve. A Ve. alapelvi szabályának a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.számú végzések]

[11]        A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.]

[12]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelvi követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el egyes műsorszámokat kiragadva.

[13]        Hivatkozva a Ve. 139. §-ára, valamint a 2018. április 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2018. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 28. §-ára, az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a kampányidőszak 2018. február 17-től 2018. április 8-án 19.00 óráig tart.

[14]        Beadványozó kifogásában a Kossuth Rádió médiaszolgáltatás „180 perc” elnevezésű műsorával kapcsolatban, a választási kampányidőszakon belül, kizárólag a 2018. március 30-án sugárzott adását jelölte meg és szolgáltatta bizonyítékot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére vonatkozóan.

[15]        A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban megfogalmazott követelmények érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie a releváns, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- vagy politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése is. Az Alkotmánybíróság e döntésében rögzítette, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.

[16]        A Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva a Kúria Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésével jóváhagyott 941/2014. számú NVB határozatra, valamint a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéssel jóváhagyott 1094/2014. számú határozatra – rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. Tekintettel arra, hogy jelen ügy tárgyát képező, Beadványozó által megjelölt műsor kapcsán nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti – esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között – alapelv sérelme, így az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése sem állapítható meg.

[17]        A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogásával kapcsolatban végezetül azt vizsgálta, hogy megállapítható-e az általa megjelölt műsorszám tekintetében a – Ve. 147/A.–147/D. §-ban rögzített – politikai reklám közzétételével kapcsolatos szabályok sérelme. A Ve. 140. §-a a kampányeszközök felsorolását tartalmazza, a c) pont a politikai reklámot és a politikai hirdetést rögzíti. A politikai reklámnak, mint kampányeszköznek a fogalmát a Ve. 146. § a) pontja az alábbiak szerint határozza meg: politikai reklám az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. 203. § 55. pontja szerint politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.

[18]        Figyelemmel a Ve. és az Mttv. által meghatározott definícióra, a Bizottság megállapítja, hogy a kifogással érintett műsorszám és az abban elhangzottak nem minősülnek politikai reklámnak, mivel annak vonatkozásában az intézmény olyan alapvető ismérvei hiányoznak, amely kizárja a bejegyzés bármelyikkel történő azonosításának lehetőségét. Mindezek alapján a kifogás a Ve. 147/A. § (2) bekezdése alapján sem alapos.

[19]        A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

 

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[20]        A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, a 140. § c) pontján, a 146. § a) pontján, a 147/A.-147/D. §-án, az Mttv. 3. §-án, a 7. §-án, a 203. § 41. és 55 pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 31.

 

 

                                                  Prof. Dr. Patyi András

                                          a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                   elnöke