A Nemzeti Választási Bizottság
651/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Füvesi Sándor képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság 74/2018. (III. 28.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Simonka György képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadónak tekintett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdését azzal, hogy kampányidőszakban egy óvodában tett látogatást és arról egy internetes közösségi oldalon fényképfelvételeket tett közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől és felszólítja a határozat szerinti óvodában készített fényképfelvételek eltávolítására a közösségi oldalról.
A Nemzeti Választási Bizottság Simonka György képviselőjelöltet 690 000 Ft, azaz hatszázkilecvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat számát és az alábbi bírságazonosító számot: V182090241. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018 március 26-án elektronikus úton kifogást nyújtott be Békés Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság (a továbbiakban: OEVB) számára a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek, valamint a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének sérelme miatt.
[2] Beadványozó előadása szerint Simonka György, a FIDESZ-KDNP közös listát állító jelölő szervezetek jelöltjeként induló képviselőjelölt 2018. március 23-án 16 óra 50 perckor bejegyzést tett közzé a Facebook közösségi oldalán. A közzétett bejegyzésben a képviselőjelölt a nagykamarási óvoda szigetelési munkálatainak megkezdéséről számol be olyan képek közzététele mellett, amelyen óvodások körében látható. Beadványozó álláspontja szerint azzal, hogy a képviselőjelölt az óvoda felújításának hírét annak meglátogatásról készült képekkel együtt helyezte el közösségi oldalán, kampányeszközt alkalmazott, amelynek azonban meg kell felelnie a Ve. előírásainak. Véleménye szerint a jogsértés megítélését lényegesen súlyosbítja, hogy a képviselőjelölt korábbi óvodai kampányolásával kapcsolatos elmarasztalásának jogerős megállapítása után is ismételten őt óvodások körében bemutató képet tett közzé.
[3] Fentiekre tekintettel kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást, valamint bírság kiszabását.
[4] Az OEVB a 74/2018. (III. 28.) számú határozatával Beadványozó kifogását elutasította. A határozat indokolása szerint az érintett intézmény meglátogatása során a gyermekekkel készített fényképek nem bírnak bizonyító erővel arra nézve, hogy politikai tevékenység folytatására került sor, továbbá a becsatolt bizonyítékból nem állapítható meg, hogy az óvodában történő látogatást kampánytevékenység folytatására fel kívánták volna használni. Az OEVB álláspontja szerint Beadványozó a bizonyítékok alapján nem tudta egyértelműen bizonyítani azt, hogy a látogatásnak az volt a szándéka, hogy annak keretében a választópolgárokat választópolgári akaratukban befolyásoljon.
[5] A fentiekre tekintettel az OEVB megállapította, hogy a kifogásban leírtak nem valósítottak meg jogellenes kampánytevékenységet tekintettel arra, hogy azokon a fényképeken, ahol óvodások láthatóak, nem jelenik meg kampányeszköz, nem történik olyan tárgyak átadása, amelyek jelölő szervezet szimbólumait vagy jelölt nevét tartalmazzák.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. március 30-án 10 óra 30 perckor nyújtott be fellebbezést, amelyben vitatja az OEVB döntését. Álláspontja szerint az OEVB figyelmen kívül hagyta a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésében az esélyegyenlőség alapelvével kapcsolatban rögzítetteket, és nem állapította meg az alapelv sérelmét arra való hivatkozással, hogy a közösségi oldalon történő közzétételre mindenkinek van lehetősége. Véleménye szerint az OEVB megalapozatlanul állapította meg az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezésre való hivatkozással azt, hogy a becsatolt bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy az óvodában történő látogatást kampánytevékenység folytatására fel kívánták volna használni. A Bizottság továbbá nem értékelte továbbá azt sem, hogy a választási kampányidőszak alatt kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. Véleménye szerint Simonka György Facebook oldalán elhelyezett bejegyzésre adott választópolgári kommentek is ezt bizonyítják. Előadta továbbá, hogy az OEVB helytelenül rögzítette a tényállást, mivel a bizonyítékokból kitűnik, hogy az óvodában történő látogatást kampánytevékenység céljára használta fel a képviselőjelölt.
[7] Álláspontja alátámasztására idézi a Kúria Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzését, amely pont Simonka György jogsértése kapcsán rögzítette, hogy a vizsgált tevékenység megítélésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az kampányidőszakban történt. Beadványozó fellebbezésében kiemeli, hogy a képviselőjelöltet hasonló jogsértése miatt már mind az NVB, mind a Kúria jogerősen elmarasztalta, a határozatokban „előírt kötelezésekkel tisztában volt, azt figyelmen kívül hagyta, azokkal ellentétesen járt el, így megállapítható a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelme is.”.
[8] A fentiekre tekintettel kéri az OEVB határozatának megváltozatását, és a kifogásának helyt adni, a jogszabálysértés tényének megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást, bírság kiszabását és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) eljárásának kezdeményezését.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A fellebbezés alapos.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[11] A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés, a választási gyűlés.
[12] A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[13] A Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésében kifejtette, hogy „[a] kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a választási eljárási törvényen kívül, az ágazati szabályban foglalt, kifejezett törvényi tilalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény – azaz a 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az óvoda - helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.”.
[14] A Kúria a Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzésében az NVB álláspontját osztva megállapította, „hogy a közoktatási intézménybe közvetlenül az iskolakezdés előtt az oda járó gyermekek számára a kérelmezőt népszerűsítő tollak és egyéb ajándékok juttatása olyan kampánytevékenység, amely sértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését. A Kúria korábban, hasonló tényállású ügyben is akként foglalt állást, hogy kampányidőszakban országgyűlési képviselőjelölt oldalát hirdető és azt „lájkoló” pólók beküldése a köznevelési intézménybe az Nkt. 24. § (3) bekezdésében és Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértését eredményezi, mivel <<a pólók felirata egyértelmű üzenetet hordozott, a kérelmező hirdetését jelentette és a pólón megjelenő profillal való kapcsolódása által a kérelmező politikai tevékenységére történő figyelemfelhívást tartalmazza.>>” (Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzés).
[15] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Kúria a 2018. március 14-i Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzésével a Nemzeti Választási Bizottság 240/2018. számú, azon határozatát hagyta helyben, amelyben szintén Simonka György képviselőjelölt kampánytevékenységével kapcsolatban került megállapításra a Ve. alapelveinek és az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme, továbbá került eltiltásra képviselőjelölt a további jogsértéstől.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján rögzíti, hogy a jelen ügy tárgyát képező Facebook bejegyzés a nagykamarási óvoda felújításával kapcsolatban került megosztásra. A bejegyzéshez összesen öt darab fényképfelvétel csatolt, amelyből kettő kizárólag az intézmény korszerűsítésével kapcsolatos, azokon a képviselőjelölt nem jelenik meg. A további három fényképfelvétel közül kettőn szerepel Simonka György az óvoda épületében, a „Süni csoportnak” fenntartott helységben a kisgyerekek között. A képek alapján megállapítható, hogy a képviselőjelölt étkezési idő alatt tartózkodott az intézményben, a sérelmezett felvételek is akkor rögzítették, amelyek a látogatást követően megosztásra kerültek az egyik internetes közösségi oldalon, azok jelenleg is elérhetőek.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság 605/2018. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy önmagában egy képviselő-jelöltnek gyermekekkel való találkozása és ennek a megörökítése, közzététele befolyásolja a választópolgárokat választói akaratuk kialakításában, tekintettel arra, hogy a találkozást megörökítő felvétel egy többszázezer követővel rendelkező képviselőjelölt közösségi oldalán került közzétételre. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja alapján az így közzétett tartalom bármely választópolgár által megismerhetővé vált és a választási kampány időszakában alapvetően pozitív színben jelenítette meg az azon szereplő jelölteket, amelynek következtében alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására.
[18] A fent hivatkozott határozatában a Bizottság megállapította, hogy a sérelmezett tevékenység kampánytevékenység volt, amely a Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütközik és ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatában kifejtettekkel ellentétben, fenti döntésére tekintettel is megállapítja, hogy a sérelmezett tevékenység kampánytevékenységnek tekintendő, mivel a látogatást megörökítő képek a legnagyobb közösségi oldalon megosztásra kerültek, azok bárki számára korlátozás nélkül elérhetőek, megtekinthetőek, így végső soron alkalmasak a jelölt népszerűsítésére. A sérelmezett cselekmény kampánytevékenység jellegére utal az is, hogy a képviselőjelölt által elhelyezett bejegyzés sikeres lobbi tevékenységet említ, amelynek következtében jutott az intézmény a felújításhoz szükséges anyagi forrásokhoz.
[20] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a képviselőjelölt azzal, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának kampányidőszakában olyan fényképfelvételeket osztott meg az internetes közösségi oldalán, amelyeken a nagykamarási óvodában, felügyeleti időben kiskorúak között szerepelt, megsértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését. Egy ilyen kampánytevékenység a Kúria említett határozata értelmében nemcsak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt alapelv megsértésére alkalmas, de sérti a c) pont szerinti esélyegyenlőség alapelvét is, hiszen az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával.
[21] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a sérelmezett tevékenység kampánytevékenységnek minősül, amely az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütközik és ezáltal – a Kúria és a követett NVB gyakorlat szerint is – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazva indokoltnak tartotta bírság kiszabását is a jogsértőkkel szemben a választási kampány szabályainak megsértése miatt. A Ve. 219. § (2) bekezdés értelmében a bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse. A bírság összegének meghatározatása során a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 219. § (1) bekezdés szerint mérlegelte az eset összes körülményét, így különösen az érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét. A bírság összegének megállapításakor értékelni kell azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság a bírság összegének meghatározatása során – a Ve. 219. § (1) bekezdés értelmében – különös súllyal vette figyelembe azt, hogy Simonka György képviselőjelölt jogszabálysértése a 2018. évi országgyűlési képviselőjelöltek választási kampányidőszakban, az Nkt. 24. § (3) bekezdés rendelkezésének, valamint a Ve. c) és e) pontjaiban alapelveinek megsértése kapcsán korábban már jogerősen megállapításra került, a jelöltet további jogsértéstől mind az NVB, mind a Kúria eltiltotta. A jogsértés súlyával, ismétlődő jellegével, valamint a szándékosság tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kúria 2018. március 14-én hozta a képviselőjelöltet elmarasztaló, Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzését, a képviselőjelölt ezt követően, a jogerős határozat tudatában, 2018. március 23-án töltötte fel a sérelmezett bejegyzést a közösségi oldalára. A jogsértés területi kiterjedésének megítélése során a Nemzeti Választási Bizottság értékelte azt a tényt, hogy az elhelyezett fényképek bárki számára elérhetőek, azok a közösségi oldalon történő regisztráció nélkül is megtekinthetőek.
[24] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, a 140. §-án, a 141. §-án, 218. § (2) bekezdés a) - b) és d) pontjain, a 219. § (1) és (2) bekezdésein, 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pontján, a 24. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke