A Nemzeti Választási Bizottság
648/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom Párt [(1077 Budapest, Rózsa u. 22., képviseli: Fekete-Győr András, elnök) (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 9 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 60/02.OEVB/III.29./ számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 29-én 12 óra 38 perckor elektronikus levélben fordult kifogással Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB). Beadványában előadta, hogy a párt egyik aktivistája észlelte a kormány STOP felirattal ellátott plakátját, az erről készült képet csatolta beadványához, illetve utalt a kormányzat közösségi oldalán szereplő képre (https://www.facebokk.com/kormanyzat/photos/a.134933189912743.29836.120370174702378/1904391229633588/?type=3&permPage=1). Beadványozó álláspontja szerint a plakáton szereplő kép tartalmilag és formailag is megegyezik a FIDESZ, mint jelölő szervezet által folytatott kampánnyal. Ennek kapcsán utalt a FIDESZ jelölő szervezet közösségi oldalán található 2018. március 25-én elhelyezett képre (https://www.facebook.com/photos/a.10150098801139307.312699.9844779306/10157199789764307/?type=3&theater.)
[2] Fentiekre tekintettel Beadványozó szerint a kormány közpénzből támogatja egy jelölő szervezet kampányát, amely sérti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdését, amely szerint párt nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől.
[3] Beadványozó rögzíti továbbá, hogy a hivatkozott gyakorlat sérti az állami semlegesség alkotmányos elvét. Ennek kapcsán hivatkozik a Kúria 37.328/2014/6. számú határozatára, amely alapján álláspontja szerint a kormány semmilyen kampánytevékenységet nem folytathat a választási kampány alatt.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a közpénzből kampányolás sérti a választás tisztaságának alapelvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást, továbbá a kormánynak egy jelölő szervezet melletti beavatkozása a kampányba az esélyegyenlőség elvét is.
[5] Ennek alapján kérte az OEVB-től, hogy állapítsa meg a jogsértést, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és szabjon ki bírságot.
[6] Az OEVB elutasító határozatának indokolásában kifejtette, hogy az a körülmény, hogy valamely jelölő szervezet a kormány „üzenetét” részben saját véleményeként is fenntartja, nem befolyásolja a választópolgárok szabad akaratnyilvánítását, így ez a körülmény nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelveket. Mindemellett az OEVB megállapította, hogy a kifogáshoz beterjesztett bizonyítékok még utalás szintjén sem tartalmaznak információt, tényt, bizonyítékot arra nézve, hogy a kormány a jelölő szervezet kampánytevékenységét bármilyen eszközzel, tiltott módon támogatná, így a választás tisztaságának sérelme sem állapítható meg.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2013. március 30-án 15 óra 52 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést az OEVB határozata ellen. Fellebbezésében érvelését kiegészítve fenntartotta a kifogásában foglaltakat.
[8] Beadványozó hangsúlyozta, hogy a FIDESZ közösségi oldalán március 25-én jelent meg a kifogásolt kép, amelyet a kormány a közösségi oldalon március 26-án kezdett használni majd a köztereken is megjelent plakátokon. A FIDESZ képén szereplő szöveg: „Aki beengedi a bevándorlókat, azt kockáztatja, hogy beengedi a terroristákat is”. Erre Beadványozó álláspontja szerint „rímel” a kormány plakátján szereplő „STOP” szöveg, azt tulajdonképpen folytatja.
[9] Beadványozó álláspontja szerint mivel a FIDESZ egy nappal korábban, március 25-én kezdett kampányba az érintett képpel, a kormány ugyanazon fénykép felhasználásával felerősíti a jelölő szervezet kampányát, ezzel feladja semleges álláspontját és egy párt oldalán száll be a választási versengésbe.
[10] Beadványozó idézi a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatát, amely egy önkormányzati és egy jelölő szervezet plakátjának hasonlósága és egymás melletti megjelenése miatt állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét a közhatalmat gyakorló szerv jelölő szervezetet erősítő, támogató tevékenysége miatt. Beadványozó álláspontja szerint ez az egymás mellettiség nem csak térben, de időben is megvalósulhat. „Mivel a kormány ugyanazt a képet használja, mint amelyet a jelölő szervezet a kormányt megelőzően használt, a kormány plakátja vizuálisan érintkezik a jelölő szervezet kampányanyagával.”
[11] Fentiek alapján Beadványozó kérte az NVB-től, hogy változtassa meg az OEVB határozatát, állapítsa meg a jogsértést, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és szabjon ki bírságot.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[13] A beadványban hivatkozott közösségi oldal bejegyzéséből megállapítható, hogy a kormány a migrácóval kapcsolatos „figyelemfelhívó kampánya”, új szakaszába lép, új hirdetések fognak megjelenni ezzel kapcsolatban, amelyek „április 15-ig futnak majd”. A bejegyzés alatt pedig egy kép látható, amely a kormányra utaló logó és az impresszum alapján egy plakátot jelenít meg, és amelynek egyik eleme a bejegyzésben említett „figyelemfelhívó kampánynak”. Egy ilyen képet tartalmazó plakátról készült képet csatolt is Beadványozó.
[14] Beadványozó által is hivatkozott Kvk.IV.37.360/2014. számú kúriai végzés ugyan az önkormányzat választási eljárás során betöltött szerepével foglalkozott, de az állam szerepével kapcsolatosan általánosságban is kimondta, hogy „[a]z azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. […] Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja.”
[15] A fenti kúriai határozattal elbírált ügyben két egymáshoz hasonló, egymás mellett elhelyezett önkormányzati és jelölő szervezeti plakát kapcsán mondta ki a Kúria az esélyegyenlőség sérelmét. Jelen ügyben a kifogásolt két kép nem egymás mellett és részben nem is azonos formában jelenik meg.
[16] A kormánynak a választási küzdelembe történő beavatkozásával kapcsolatosan a Beadványozó által szintén hivatkozott Kvk.III.37.328/2014/6. számú kúriai végzés (a továbbiakban: Végzés) tartalmazza az irányadó szempontokat. A Végzés egy a kormány megbízásából készült műsorszám és a kormánypártok, mint jelölő szervezetek által készített politikai hirdetések hasonlóságát sérelmezte. Álláspontja szerint a kormány hirdetése valójában politikai reklám volt, amely a kormánypártokat segítette tekintettel arra, hogy jelmondata azonos, megjelenése pedig hasonló volt a kormánypártok politikai hirdetéseihez.
[17] A Kúria a Végzésben rögzítette, hogy a Kormány természetesen a választási időszakban is folytathat – nem választási – kampányt, tájékoztató tevékenységet: „a választási kampány időszakában – a Ve. alapján - a kormányt népszerűsítő műsorszámok alapesetben nem politikai reklámok.” Akkor azonban ha a Kormány által közzétett műsorszám összetéveszthető egy párt politikai reklámjával maga is politikai reklámnak minősül, ezzel az egyik jelölő szervezet kampányát segíti, ez a beavatkozás a választási küzdelembe pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között.
[18] A Kúria a kifogásolt műsorszám fő üzenetét, jelmondatát, grafikai, vizuális kivitelezését és részben színhasználatát tekintette a kormánypártok választási kampánya során használt politikai hirdetések, illetve plakát fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével és részben színhasználatával összetéveszthetőnek. A Kúria több szempont együttes vizsgálata alapján állapította meg a jogsértést, a választási versenybe történt beavatkozás tényét egy jelölő szervezet mellett.
[19] A Végzéssel elbírált ügyben tehát egy televíziós műsorszám és politikai hirdetések, választási plakát került összehasonlításra. Jelen eljárásban a kormány tájékoztató plakátja, valamint a FIDESZ közösségi oldalán megjelent, egyetlen képet tartalmazó bejegyzést vet össze Beadványozó.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó által a Végzésből kiragadott idézet megtévesztő és valójában annak értelme a Beadványozó által tulajdonítottal ellentétes. A Végzést kontextusában értelmezve és a fenti idézett részeket is figyelembe véve, az nem zárja ki, hogy a kormány a választási kampány időszakában is folytasson tájékoztató tevékenységet. A tilalom csak az olyan tájékoztatásra vonatkozik, amely összetéveszthető egy jelölő szervezetével és így azt támogatja.
[21] A kormány sajtótermékekben, plakátokon folytatott tájékoztató tevékenysége több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Különböző intenzitással, de a kormányok mindegyike élt az állampolgári tájékoztatás ezen módszereivel. A migráció kapcsán az első tájékoztató akció 2015 nyarán kezdődött és összefonódott a migrációról indult Nemzeti Konzultációval. 2016-ban októberében népszavazás volt a migráció témájában, ezt megelőzően tájékoztató akció, a választási kampány időszakában népszavazási kampány, azt követően pedig értékelő tájékoztatás zajlott. 2017 tavaszán, majd őszén újabb Nemzeti Konzultáció és ezzel együtt tájékoztató tevékenység zajlott a migráció témájában. 2018 január-februárjában a migrációt segítő szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslat-csomagról szóló tájékoztatási tevékenység zajlott, majd márciusban az ENSZ-ben a migrációról szóló vitáról és a magyar álláspontról indult tájékoztatási akció. A jelzett tájékoztató tevékenység plakátokon, sajtótermékekben, médiaszolgáltatásokban megjelenő tájékoztatást jelentett. E tájékoztatási kampánynak része a közösségi oldal bejegyzése szerinti újabb tájékoztatás, amely magát is egy már folyamatban lévő „figyelemfelhívó”, mégpedig a márciusban indult, plakátokon, médiaszolgáltatók műsorszámaiban a „Magyarország dönt nem az ENSZ!” fő üzenettel az ENSZ-ben zajló vitával kapcsolatos tájékoztatási akció új szakaszának tartja. Ennek plakátján már nem jelenik meg az ENSZ-re való utalás, csak egy a migrációs veszélyt jelképező tömeget mutat, amelyen a STOP felirat szerepel.
[22] Fentiek alapján megállapítható, hogy a kormány migrációs politikájával kapcsolatos tájékoztató tevékenység több évre nyúlik vissza, a FIDESZ közösségi oldalán szereplő, bizonyítékként megjelölt bejegyzés a kormány politikáját támogatja.
[23] Az összehasonlítás másik elemeként megjelölt egyetlen kép nem is hasonlítható a Végzéssel elbírált ügy tényállásához, ahol az egyik oldalon több médiaszolgáltatónál vetített felvétel került összevetésre egy jelölő szervezet politikai hirdetéseiben és plakátjain megjelenő kampányával. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jelölő szerezet által a közösségi oldalon elhelyezett egyetlen, megjelenésében és az azon szereplő feliratban is eltérő, bár kétségtelenül azonos fénykép felhasználásával készített bejegyzés nem alkalmas arra, hogy az összetéveszthető legyen egy a kormány által évek óta azonos témakörben folytatott tájékoztatási tevékenységgel. Nincs annak jelentősége, hogy a jelölő szervezet bejegyzése hamarabb jelent meg mint a kormány újabb tájékoztató plakátja, hiszen az érintett témakörben a tájékoztatási tevékenység kisebb-nagyobb megszakításokkal gyakorlatilag folyamatos a kormány részéről.
[24] Beadványozó határozottan állítja, hogy a kormánynak a választási kampányidőszakban tartózkodnia kellene minden olyan tájékoztató tevékenységtől, amely a választási kampányban megjelenik, hiszen valamelyik jelölő szervezet véleményével, céljával egyező álláspontjával beavatkozna a választási versenybe az érintett jelölő szervezet mellett.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben hivatkozott álláspontja szerint a kormány tájékoztatási tevékenységének ilyen jellegű korlátozása nem következik sem a Ve. rendelkezéseiből, sem a Végzésből.
[26] Az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a végrehajtó hatalom általános szervének nem csak joga, de kötelessége is a tevékenységéről szóló tájékoztatás, amely egyrészt az Országgyűlés irányába valósul meg különböző formában (kérdés, interpelláció, stb.), másrészt az állampolgárok felé is, amely a szólás- és véleményszabadság keretében tud érvényesülni. Ezért a kormány tájékoztatási tevékenységének korlátozása nem lehet indokolatlan és aránytalan.
[28] Beadványozó értelmezése a választási kampány időszakára mindazon témákban tilalmat jelentene a kormány számára, ami a kampány témájaként megjelenik. Tekintettel a jelölő szervezetek számára, az általuk megfogalmazott programokra, vitatémákra ez számos, a tevékenysége által is érintett ügy tekintetében kényszerítené a kormányt némaságra ötven napig.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó értelmezése olyan korlátozását jelentené a kormánynak a szólás- és véleményszabadság keretei között megjelenő tájékoztatási tevékenysége vonatkozásában, ami nem áll arányban, sőt összefüggésben sem a választási versenybe való be nem avatkozás kötelezettségével. Jelen esetben megállapítható, hogy a nem a kormány támogatja a kormánypártok politikáját, hanem éppen fordítva. A kormány tájékoztatási tevékenységének megengedhetősége kampányidőszakban nem függhet attól, hogy valamelyik jelölő szervezet megnyilatkozása történetesen támogatja a kormány érintett politikai tevékenységét.
[30] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezését nem találta megalapozottnak, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a Ve. 141. §-án, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke