A Nemzeti Választási Bizottság
64/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. I. J. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. február 7-én 14 óra 48 perckor elektronikus úton „Népirtás és szavazás semmissége” tárgyú kifogást nyújtott be a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz.
[2] Kifogástevő előadta, hogy a Nemzeti Választási Irodától 2022. február 7- én postai úton megkapta a szavazóköri névjegyzékbe vételéről szóló értesítőt. Kifogástevő ennek kapcsán továbbá azt is előadta, hogy „az iratban foglaltak tényében panaszt” kíván benyújtani az „illetékeshez, a szavazás illetéktelensége tényében.” Álláspontja szerint „egy Kft.-ben nem lehet szavazni egy alaptörvénnyel rendelkező illegitim államnak (alaptörvény S cikk)!” Kifogásában továbbá részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint az Alaptörvény semmis, „mely nem jogfolytonos az elődje alkotmányával.” Kifogástevő erre a kijelentésére alapozva a továbbiakban a választási rendszer egészénék legitimitását kétségbe vonja. Kifogásában továbbá ismertette a pandémiáról és a koronavírus elleni védőoltásról alkotott személyes véleményét is.
[3] Kifogástevő kifogásában jogszabályi rendelkezést nem hívott fel, valamint kifogásához bizonyítékot sem csatolt. Kifogásában kizárólag „A felvilágosítási bojkott azonnali feloldását” követelte, mivel álláspontja szerint akkor „minden rövid időn belül a helyére kerül.”
[4] Magyarország köztárasági elnöke az országgyűlési képviselők 2022. általános választása kitűzéséről szóló 7/2022. (I.11.) köztársasági elnöki határozatával az országgyűlési képviselő-választás időpontját 2022. április 3. napjára tűzte ki; az országos népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló 8/2022.(I.11.) köztársasági elnöki határozatával az országgyűlési képviselők 2022. általános választásával közös eljárásban lebonyolított országos népszavazások időpontjának pedig ugyancsak 2022. április 3. napját jelölte ki.
[5] A Zala Megyei Területi Választási Bizottság megállapította, hogy Kifogástevő által benyújtott kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. A Zala Megyei TVI vezetője elektronikus levelében továbbá azt is rögzítette, hogy a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 19/2019. (IX.3.) TVB számú határozatában a TVB elnökére ruházta át a hatáskörébe és illetékességébe nem tartozó kifogások áttételére vonatkozó hatáskörét. A fentiekben kifejtettek alapján a Zala Megyei TVB elnöke Kifogástevő kifogását 2022. február 7-én 15 óra 7 perckor elbírálás céljából elektronikus úton áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[7] A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a szerint a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[8] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[9] A jogszabálysértés megjelölésének a választási szervek és a Kúria joggyakorlatában is kiforrott gyakorlata van. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria irányadó joggyakorlata szerint jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével, továbbá érdemi indokolás kell arra vonatkozóan, hogy az abban foglalt cselekmény, tevékenység miért jogellenes, a megjelölt jogszabályhely(ek)hez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések].
[10] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás formai vizsgálata körében megállapítja, hogy a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére nem tartalmazza annak a jogszabályhelynek a megjelölését – a jogforrás és a szakaszszám megjelölésével – amelybe a sérelmezett tevékenység ütközik, valamint nélkülözi a jogsértéssel kapcsolatos okfejtést is.
[12] A Bizottság a kifogás benyújtásának formai vizsgálatakor megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére Kifogástevő személyi azonosítóját sem tartalmazza.
[13] A Bizottság rögzíti, hogy – mivel a Zala Megyei Választási Bizottság kifogásként értékelte és áttette a beadványt – beállt a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelezettsége. Ugyanakkor megállapítható, hogy Kifogástevő kifogásában túl általánosan fogalmaz, így abból nem állapítható meg, hogy a kifogása a 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési képviselők általános választására vagy az azzal közös eljárásban lebonyolított és ugyanarra a napra kitűzött országos népszavazásra vonatkoztatható-e, ahogy az sem világos, hogy az egyes választástípuson belül mely választási eseményhez kapcsolódik. Mindezekre figyelemmel az sem állapítható meg, hogy választási bizottság ennek elbírálására egyáltalán rendelkezik-e hatáskörrel.
[14] A fent kifejtettekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza Kifogástevő személyi azonosítóját, valamint a jogszabálysértésre való hivatkozást, illetve a kifogásban foglaltak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért azt a Ve. 215. § c) és d) pontjai alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a Ve. 208. §-án, 212. § (2) bekezdés a) és d) pontjain, a 215. § c) és d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. február 10.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke