61/2020. NVB határozat - a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

61/2020. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2020. (X. 16.) OEVB határozatát jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. október 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]           Beadványozó 2020. október 10-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozással, hogy K.G., a Jobbik Ifjúsági Tagozatának elnöke és a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” facebook csoport adminisztrátorai a kifogásban hivatkozott magatartásukkal megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket.

[2]           Beadványozó előadta, hogy Szerencsen 2020. október 10-én, szombaton megrendezett heti piacon megjelentek az időközi választáson induló jelöltek, aktivistáik, és az őket támogató jelölő szervezetek, pártok, társadalmi szervezetek képviselői. Jelen volt a Bíró László jelöltet támogató és jelölő Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke, a Magyar Szocialista Párt társelnöke, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, és Hódmezővásárhely polgármestere is. A pártok képviselői és az aktivisták a jelöltekkel együtt a piacozók személyes meggyőzése érdekében tevékenykedtek. A Fidesz aktivistái reggel 7 óra 30 perctől délelőtt 9 óra 30 percig rózsaszálakat osztottak a választópolgároknak, valamint a többi párt képviselőinek, aktivistáinak is. A rózsa szárára egy kis papírcsík került előzetesen rögzítésre, melyen narancssárga mezőben fehér színnel „Hajrá Zsófi” felirat szerepelt. A rózsák osztogatásáról egy Bíró László jelöltet támogató internetes portál cikket jelentetett meg. A rózsaosztás vége felé, a sajtó munkatársainak jelenléte is fokozódott, az egyik tévécsatorna 9 óra és 9 óra 30 perc között forgatott a tömegben, interjúkat és vágóképeket készítve az aznapi híradóba.

[3]           Beadványozó előadta, hogy „K.G. a Jobbik Ifjúsági Tagozat elnöke Bíró László, a Párbeszéd, MSZP, Demokratikus Koalíció, Momentum Mozgalom, Lehet Más a Politika közös jelöltjének a standjánál a tévétársaság forgatása ideje alatt legalább egy alkalommal egy krumpliszsákra egy olyan narancssárga cetlit helyezett el, mint amilyen a Fidesz aktivistái által osztogatott virágokon is volt, vagyis narancssárga mezőben fehér „Hajrá Zsófi!” felirat szerepelt”. Ezt követően 2020. október 10-én 17 óra 13 perckor K.G. facebook oldalán közzétett egy, a kampány tisztességtelenségét állító bejegyzést, amelyhez a kifogásban is megjelenített fényképfelvételt helyezett el.

[4]           A kifogásban Beadványozó hangsúlyozta, hogy K.G. a Jobbik pártpolitikusa, közszereplő, aki az időközi választás kampányában részt vett, több helyszínen is megjelent, tevékenységéről a Jobbikhoz köthető sajtó is beszámolt.  Nevezett és pártja, valamint a velük szimpatizáló, kifogásban hivatkozott portálok (alfahir.hu, zsurpubi.hu) Beadványozó szerint folyamatosan olyan állításokat tettek, hogy a FIDESZ-KDNP jelöltje szavazatokat kíván vásárolni, többek között éppen burgonya ingyenes biztosításával.

[5]           A K.G. közösségi oldalán közzétett és a kifogásban is szereplő fotót a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” facebook csoport is átvette, és 2020. október 11. napján 7 óra 32 perckor kelt bejegyzésükben közzétették a „Tessék itt van a választási krumpli! Ez a fidesz!” szöveg kíséretében. A hivatkozott bejegyzésről Beadványozó szintén képfelvételt helyezett el jogorvoslati kérelmében, illetve annak internetes elérhetőségét is megjelölte. Előadta továbbá, hogy a csoportnak 2100 tagja van, a kifogásolt képet és kommentárt tartalmazó bejegyzést 1200-an osztották meg, és 234 hozzászólás érkezett hozzá 2020. október 13. 10 óra 30 percig.

[6]           Beadványozó álláspontja szerint K.G., és a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” facebook csoport az adminisztrátorai „olyan hamis színben tüntették fel dr. Koncz Zsófiát, a Fidesz jelöltjét és a Fideszt, mint jelölő szervezetet, mintha a választópolgárok részére szavazatokért cserébe krumplival fizettek, vagy ilyen tevékenység folytatását tervezték volna”.

[7]           Ezzel szemben Beadványozó állítása szerint a „Hajrá Zsófi” kötöző szalaggal ellátott krumpliszsákot ellenzéki aktivisták állították össze. Állítása alátámasztásaként a HírTV tudósítására hivatkozott, melynek internetes elérhetőségét szintén megjelölte kifogásában. Előadta, hogy a videón jól látható, hogy K.G. Bíró László jelölt pultjánál áll, és készíti a zsákot, ennél fogva valótlan az az állítás, hogy dr. Koncz Zsófia jelölt, vagy a Fidesz „Hajrá Zsófi!” feliratú, akár felirat nélküli krumpliszsákokat osztogatott volna.

[8]           Mindezek alapján álláspontja K.G., és a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” facebook csoport adminisztrátorai a kifogásban előadott magatartásukkal megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, mert a szólásszabadság keretein túlterjeszkedve, választási csalással gyanúsították meg a Fidesz által támogatott jelöltet és a Fideszt, mindehhez a bizonyítékokat meghamisítva és a választópolgárok tudatos megtévesztésére törekedve. Beadványozó szerint az így közzétett állítás, vagy sugalmazás arra sarkallhatta a választópolgárokat a választás napján, hogy egyébként ne a FIDESZ-KDNP jelöltjére szavazzanak, amely által sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elve, ugyanis a többi jelölttel kapcsolatosan hasonló, lejárató tartalmú bejegyzés közzétételérre nem került sor. Ezen túl K.G. piacon tanúsított magatartása, továbbá az általa és a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” adminisztrátorai által közzétett bejegyzések, amiatt, hogy hamis információkkal próbálták meg befolyásolni a választópolgárokat sértette a választás tisztaságának elvét is.

[9]           Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőket a további jogszabálysértéstől, azaz kötelezze a jogsértőket a bejegyzések eltávolítására. Kifogásához 2 magánszemély írásbeli nyilatkozatát is csatolta, akik rögzítették, hogy a Biró László jelölt pultjánál álló aktivista a rózsaszálakon lévővel egyező kötöző szalagot helyezett el egy kisebb zsák burgonyán.

[10]        K.G. 2020. október 16-án az OEVB részére elektronikus úton a kifogással kapcsolatban észrevételt küldött, amelyben előadta, hogy az időközi választás választókerületének több településén (Tiszaújváros, Onga) szervezett, kedvezményes zöldségvásárt tartottak, amely rendezvények dr. Koncz Zsófia választási kampányának részei voltak. Ennek alátámasztásaként észrevételéhez 2 fényképfelvételt csatolt, amelyeken látható, hogy a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltének standja mögötti teherautó krumplis zsákokkal van megpakolva. Előadta, hogy a szerencsi piacon, Bíró László standja mögött „tükröt tartva a Fidesz elé, egy ironikus performansz keretében éltem a szabad véleménynyilvánítás jogával”. Tevékenységét az aktuálpolitika körébe tartozó eseményként értékelte, „hiszen épp a Fidesz volt az, aki előre meghirdetett, olcsó krumpliárusítást hirdetett meg”. Álláspontja szerint magatartása nem volt alkalmas a választók megtévesztésére, így a választási eljárás alapelveit sem sértette meg.

[11]        Az OEVB 32/2020. (X. 16.) számú határozatával a kifogást elutasította. A határozat szerint a kifogás azon állítása, hogy K.G. helyezte el a krumpliszsákon a Beadványozó által készített kötöző papírt, a benyújtott bizonyítékok (képfelvételek, nyilatkozatok, a Hír TV felvétele) alapján egyértelműen nem volt megállapítható. Az OEVB azt is figyelembe vette, hogy a csatolt tanúvallomásokban nem kerül megnevezésre K.G., habár a médiában megjelölt képek alapján a tanúk könnyen azonosíthatták volna. K.G. észrevételével kapcsolatban rögzítette, hogy az „mindössze annak beismerését jelenti, hogy azt a krumpliszsákot valóban Ő mutatja be, de annak beismerését nem, hogy Ő is kötözte volna oda az ominózus szalagot”.

[12]        Beadványozó 2020. október 19-én 15 óra 59 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, arra hivatkozással, hogy az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a, c) és e) pontjában megfogalmazott alapelveket, valamint a Ve. 46. § (d) pont dc) alpontjában foglaltakba ütközik.

[13]        Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy az OEVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezet, valamint dr. Koncz Zsófia a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Néppárt közös képviselő-jelöltje, akit az OEVB az időközi választáson szintén jogerősen nyilvántartásba vett.

[14]        Fellebbezésében az ügy előzményeként ismertette a kifogásban írtakat és az OEVB határozatának indokolását. Álláspontja szerint az OEVB határozat 2 okból jogsértő. Egyrészt nem merítette ki a kifogást, mert kizárólag K.G. jogsértését vizsgálta, a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” adminisztrátorainak felelősségét a Ve. alapelvébe ütköző bejegyzés közzétételéért nem. E vonatkozásban fenntartotta azt a kifogásban foglalt érvet, amely szerint a csoport adminisztrátorai megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Másrészt az OEVB nem tért ki határozatában arra, hogy hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a kifogáshoz mellékelt kép nem igazolja K.G. jogsértő magatartását. Mivel az OEVB határozata nem tartalmazza a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, ezért az hiányos, ennél fogva sérti a Ve. 46. § d) pont dc) alpontjait.

[15]        A jogsértés bizonyítottsága vonatkozásában hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.502/2018/2. és Kvk.V.37.522/2018/2. számú határozataira, amelyek szerint egyrészt nem várható el a kifogástevőtől a mindenre kiterjedő bizonyítás, elegendő a jogsértést megfelelő szinten valószínűsíteni, másrészt, ha a választási bizottság bizonyos tényeket bizonyítottnak fogadott el, akkor a jogsértésről szóló döntés során nem hagyhatja mindezt figyelmen kívül. Álláspontja szerint az OEVB indokolása ellentmondásos a tekintetben, hogy K.G. kötözte-e a papírcsíkot, és ha igen, arra ott, helyben került-e sor.

[16]        Hivatkozott továbbá az NVB 440/2019. (X. 17.) számú határozatára, amely kapcsán kiemelte, hogy léteznek olyan súlyú állítások, amelyeket nem véd a szólásszabadság alapjoga a választási eljárásban, ennél fogva álláspontja szerint K.G. nem hivatkozhat arra, hogy a jogsértésével alapjogot gyakorolt.

[17]        Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát változtassa meg és a kérelmezettek (K.G., és a „Kalandvágyból Itthon Maradtak” facebook csoport az adminisztrátorai) magatartása jogsértő jellegét állapítsa meg.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[18]        A fellebbezés az ügy érdemében nem alapos.

[19]        A Bizottság Beadványozó érintettségét, mint jelöltet állító jelölő szervezetét elfogadta az eljárásban.

[20]        A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 243. §-ára hivatkozással és a 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság megítélése szerint az OEVB a kifogás elutasításával helyes álláspontra helyezkedett, azonban ezt részben téves indokokra alapozta, továbbá, nem tett teljes mértékben eleget indokolási kötelezettségének.

[21]        A rendelkezésre álló szöveges és képi bizonyítékok, úgy mint a csatolt facebook bejegyzések és kérelmezett nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásban sérelmezett tevékenység, a jelölt által kiosztott virágról áthelyezett „Hajrá Zsófi” feliratú hálós burgonyával folytatott, megtévesztőnek vélelmezett kampány K.G. személyéhez köthető, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) politikusa. Ezért nem helytálló az OEVB indokolása, amely elsősorban a bizonyíthatóság hiányára alapozott, arra a körülményre, hogy nem egyértelmű, hogy a kérelmezett kötötte át a szalagot. A Bizottság álláspontja szerint ez a jogsértés megítélésénél mellékes szempont, amennyiben nem vélelmezhető alappal, hogy a kérelmezettnek nem volt tudomása arról, hogy nem a FIDESZ-KDNP által felcímkézett zöldségcsomagról van szó, azonban ennek ellenkezője igazolható.

[22]        Az OEVB részben elmulasztotta továbbá a Ve. 46. § d) pontja szerinti indokolási kötelezettségét, mikor a további kérelmezett, „Kalandvágyból Itthon Maradtak” facebook csoport adminisztrátorai tevékenységének, azaz a Jobbik politikusa által felhasznált képfelvétel utánközlésének minősítésére nem tért ki határozatában.

[23]        A Bizottság álláspontja szerint bár a kifogás mindkét kérelmezettet hasonló érvrendszerrel támadja, cselekményük valójában lényegesen eltérő, mivel egyikük a jogorvoslati kérelmet lényegében megalapozó cselekménysort végez, amelynek utolsó eleme az internetes tartalom közzététele, míg a facebook csoport az internetes tartalom (fénykép) utánközlésére és annak kommentjére szorítkozik.

[24]        . K.G. esetében lényegében egy felépített, több elemből álló politikai akciónak és az ezzel közvetített üzenetnek a jogszerűsége a jogvita tárgya. Ennek a tevékenységnek a jogi megítélése során fontos körülmény az, hogy nevezett személy politikus, annak a politikai pártnak az egyik tisztségviselője (Ifjúsági Tagozat elnöke), amelynek az időközi választáson induló jelölt is tagja, és a párt részéről a jelölt irányába kifejtett politikai támogatás egyértelműen megállapítható. Ezen körülmények együttes fennállása alapozza meg azt, hogy K.G.nek a kifogásban nevesített tevékenysége, beleértve a nyilvános, politikusi minőségében kezelt közösségi oldalán kifejtett, az üggyel kapcsolatos magatartása a Bizottság megítélése szerint értékelhető a választási kampány körében.

[25]        A Bizottság K.G. kifogásolt tevékenységével kapcsolatban az alábbiak szerint foglal állást. A választási kampányban megjelenő tényállítások és vélemények minősítése a Bizottság és a Kúria gyakorlatában visszatérően megjelenik. Kiemelhetők azonban a Kúria Kvk.VI.37.327/2018/2. és Kvk.IV.37.367/2018/2. határozatai, amelyekben a jelen ügyhöz hasonlóan a negatív kampányban megfogalmazott, a választókat befolyásolni képes tényállításokat elemeztek a döntések.

[26]        A szintén online közegben egy jelölttel szemben megfogalmazott, „Számomra megdöbbentő, hogy a … és… páros uniós pénzből migráns érzékenyítő tanfolyamokat szervez itt Zuglóban a zuglóiak pénzén fenntartott intézményben” állítással kapcsolatban, amelyről az ellenérdekű fél bizonyította, hogy nem felel meg a valóságnak a Kúria Kvk.VI.37.327/2018/2. számú döntésében az alábbi megállapítást tette. „Az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban, illetve a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában kifejtettek szerint a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása és a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik. Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. (…)

[27]        Az 5/2015. (II. 25.) AB határozat arra is rávilágít, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. Amint arra a Kúria hivatkozott végzése rámutatott, a véleménynyilvánítás szabadságának a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt, vagyis az, amely alapján akkor tekinthető egy közlés ténynek, ha annak valósága vagy valótlansága bizonyítható és akkor véleménynek, ha ez nem lehetséges. (…) A választási eljárásokban megjelenő, a közügyek vitatásának körén belül maradó vélemények minősítése kapcsán az Alkotmánybíróság határozatai értelmében a Kúriának nincsenek a Ve.-ből származó eszközei.”

[28]        Az ítélkezési gyakorlat fenti példáiból, és a hivatkozott alkotmánybírósági döntésekből megállapítható, hogy a kampány során történt, akár etikailag elítélhető megnyilvánulások csak abban az esetben merítik ki az alapelvsértés fogalmát, ha azok az aktuális közügyek keretein túlmutatva merítik ki a hamis tényállítás fogalmát. A Bizottság jelen esetben reálisnak értékelte a kérelmezett azon nyilatkozatát, amely szerint akciója Beadványozó kampányát, első sorban Beadványozó 2020. október 3-ára Tiszaújvárosban meghirdetett kedvezményes őszi éléskamra akcióját figurázta ki. A kifejezetten a választók megtévesztésére irányuló célzat és a kampányeszköz meghamisításának szándéka nem közvetlen bizonyítékokkal van alátámasztva, hanem a bizonyítékként megjelölt televíziós riportban jelenik meg, a szerkesztőség álláspontjaként a kérelmezett akciójával kapcsolatban.

[29]        A Bizottság nem talált a bizonyítékok között arra utaló jelet, hogy a kérelmezett a feliratozott burgonyás zsákot megpróbálta volna felhasználni annak valószínűsítésére, hogy Beadványozó jelöltje érdekében azzal kifejezetten szavazatot vásárolt. Az eredeti bejegyzésben is kifejezetten „’leárazott’ krumpli” szerepel több egyéb, az erős negatív kampány körébe sorolható állítás között, mint pl. „megzsarolt polgármesterek” vagy „ellenzéki aktivisták vegzálása”. Mindezek alapján kérelmezett kampányakciója a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő kiemelt érdeket nem lépi túl, és a negatív kampányt is megillető védelem alapján jogsértő jellege nem megállapítható.

[30]        Ahogyan az már jelezve volt, a „Kalandvágyból itthon maradtak” facebook csoport adminisztrátorainak magatartása nem azonos az előzőkben taglalt politikusi magatartással. Esetükben a sérelmezett tevékenysége a Jobbik politikusa által megosztott fotó szerkesztetlen utánközlésében merült ki. A bejegyzéshez mellékelt "'Tessék itt van a választási krumpli! Ez a fidesz!'" felirat sem változtatja meg az eredeti kontextust, ezért önálló tartalomnak nem minősíthető a forrásmegjelölés hiányában sem. A Bizottság megítélése szerint - a médiaügyekben meglévő állandó gyakorlathoz hasonlóan - a jogorvoslati kérelemmel az eredeti közzététel támadható, annak változatlan utánközlése nem.

[31]        A "Kalandvágyból itthon maradtak" facebook csoport tekintetében ezért a kifogás elutasításának azért van helye, mert a változatlan utánközléssel nem valósítható meg a vélelmezett alapelvsértés, az kizárólag a teljes cselekménysor egységével (kampányeszköz meghamisítása és annak segítségével annak valószínűsítése a kampányban, hogy a másik jelölő szervezet jogsértést követett el) kapcsolatban vethető fel.

[32]        Mindezért a Bizottság az OEVB 32/2020. (X. 16.) OEVB határozatát a fenti indokokkal hagyja helyben.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[33]        Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 46. § d) pontján, a 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, valamint (5) bekezdésének a) pontján, a 243. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2020. október 22.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter       

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke