A Nemzeti Választási Bizottság
604/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. Á. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 17 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 57/2018. (III. 23.) számú határozatát a Városkép XXVII. évfolyam 1. száma, 3. száma, 4. száma és a 2018. február 1-jén terjesztett 2018/1. különszáma esetében jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja.
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 57/2018. (III. 23.) számú határozatát a Városkép XXVII. évfolyam 2018/2. különszáma tekintetében megváltoztatja és a kifogásnak helyt ad. A Bizottság megállapítja, hogy a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt. a hivatkozott lapszámban megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelvet azzal, hogy Kucsák Lászlót, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi jelöltjét népszerűsítette.
A Nemzeti Választási Bizottság a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt. médiatartalom-szolgáltatót eltiltja a további jogsértéstől, és egyben kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét a határozat kézhezvételétől számított legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 22-én 15 óra 40 perckor kifogást nyújtott be Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 146. § a) pontja szerinti politikai reklámnak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek közötti esélyegyenlőséget biztosító alapelvet megsértő módon való közzététele miatt. A kifogás tárgyát a Városkép című önkormányzati lap 5 száma képezi, melyek Beadványozó megjelölése szerint 2018. január 23-án, 2018. január 31-én, 2018. február 20-án, 2018. március 6-án és 2018. március 20-án jelentek meg. Beadványozó kifogásában az érintett lapszámok vonatkozásában tételesen, oldalanként jelölte meg, hogy azokban hány alkalommal és milyen formában jelenik meg a választókerületben a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi jelöltje és jelenlegi országgyűlési képviselő, Kucsák László. A 2018. március 20-i lapszámmal kapcsolatban rögzítette, hogy abban olyan hírek jelennek meg, amelyek szó szerint megegyeznek azokkal a szlogenekkel, amelyekkel a Kucsák Lászlót jelölő szervezetek kampányolnak, mindemellett a kiadványban használt színek is hasonlóságot mutatnak a FIDESZ által használt színekkel.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy a 2018. március 20-án kiadott, nyomtatott sajtótermékre tekintettel a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást március 23-ig lehetett benyújtani, mely alapján az által benyújtott jogorvoslati kérelem határidőben előterjesztettnek minősül. Rögzítette, hogy bár a lapszámon nem került feltüntetésre a kiadás pontos dátuma, de az önkormányzati lap kéthetente jelenik meg, mely kéthetes rendszerbe a különszámok is betagozódnak.
[3] Beadványozó kifogása 2. számú mellékletében megjelölte valamennyi sérelmezett lapszám internetes elérhetőségét. Ezek vonatkozásában a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján nyújtotta be kifogását. Rögzítette, hogy a hivatkozások folyamatosan elérhetők, így vonatkozásukban a kifogás benyújtására a jogsértő állapot fennállása alatt bármikor lehetőség van, a jogsértő állapotot többször észlelte, azt utoljára 2018. március 22-én. Álláspontja alátámasztása érdekében hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 833/2014.; 956/2014.; 957/2014. és 204/2018. számú határozatára, illetve a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3.; Kvk.III.37.484/2014/3.; Kvk.II.37.967/2016/2. és Kvk.I.38.007/2014/2. számú végzéseire.
[4] Beadványozó előadta, hogy a Városkép című újság 2018. február 20-án és március 20-án megjelent számainak internetes hivatkozásai a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján érdemben vizsgálhatók, hiszen ezek első megjelenése is már a kampányidőszak idejére esik, így a Ve. hatálya kiterjed rájuk.
[5] A Városkép című újság január 23-án és január 31-én megjelent példányai esetében rögzítette, hogy azok a kampányidőszakot megelőzően jelentek meg, ám a Ve. 209. § (2) bekezdése és a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzése alapján megítélése szerint a folyamatosan megvalósuló jogsértést nem csak a közzététel, hanem a jogellenes tartalom fenntartása is megvalósítja. Ezen túl kifejtette, hogy a két, kampányidőszak előtt megjelent lapszám olyan tartalmat hordoz, amely a kampányidőszak idején is releváns. Ráadásul a kampányidőszak kezdetének rendkívüli közelsége pedig könnyedén előidézheti, hogy egyes választópolgárokhoz a kampányidőszak idején jut el az internetes hivatkozás. Előadta továbbá, hogy a Városkép című újság kiadójának a honlapján az összes 2018-ban kiadott szám, és nem csupán a kampányidőszakban megjelent számok láthatóak. Ezek összessége pedig azt eredményezi, hogy az olvasó, aki a Városkép című újságot akarja olvasni, és emiatt meglátogatja a kiadó honlapját, hogy a kiadványokat elérje, az összes 2018-ban kiadott kiadvánnyal és nem csak a kampányidőszakban kiadottakkal találkozik. Ez pedig álláspontja szerint jogsértővé teszi az internetes hivatkozásoknak a honlapon való fenntartását.
[6] Beadványozó kifogásában előadta továbbá, hogy a Városkép című újság különböző lapszámai egyenként és külön-külön is alkalmasak az átlagolvasó befolyásolására és Kucsák László, a FIDESZ-KDNP jelöltjének a népszerűsítésére. Az önkormányzati lap azáltal, hogy Kucsák László jelöltön kívül más jelöltet összesen egy alkalommal, egy apró betűs rövidhírben jelenít meg feladta a semlegesség látszatát, és a választáson induló egyik jelölt mellé állt.
[7] Rögzítette, hogy Kucsák László összesen 32 alkalommal történő megnevezése vagy fényképen történő mutatása amellett, hogy egyetlen ellenzéki megjelenés történik az önkormányzati lapban, olyan behozhatatlan versenyelőnyt biztosít Kucsák László számára, különös tekintettel arra, hogy az önkormányzati sajtótermékek a helyi közhatalmat jelenítik meg, amely más jelöltek számára elérhetetlen, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzati lapban megjelenni nem tudnak. Álláspontja szerint a függetlenség feladása különösen egyértelmű a városképi különszám vonatkozásában, amelyben már nemcsak Kucsák László, de az őt jelölő egyik párt (FIDESZ-MPSZ) színei is átfogóan megjelennek. Hivatkozva a Kúria gyakorlatára előadta, hogy önkormányzati sajtótermékek esetén a Ve. szabályai a szerkesztői szabadság korlátját jelentik.
[8] Beadványozó rögzítette továbbá, hogy a semlegesség feladása és a választók befolyásolása közötti összefüggés vizsgálatakor további támpontot jelent a politikai hirdetésekhez kapcsolódó gyakorlat vizsgálata. Előadta, hogy az önkormányzati lapban megjelent, Kucsák Lászlót népszerűsítő hírek kimerítik a Ve. 141. §-ában foglalt kampánytevékenység fogalmát.
[9] Hivatkozott arra, hogy a politikai reklám fogalmát a Ve. 146. § a) pontja határozza meg utalva a médiaszolgáltatásokról, és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjára. Előadta, hogy a „Kúria egy friss végzésében (Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzés) arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelölt népszerűsítése (különösen akkor, ha ez az önkormányzati lap semlegességének a feladásával jár) politikai hirdetésnek minősül ([22])”. A 2018. március 20-án megjelent számban nemcsak Kucsák László, mint jelölt jelent meg, hanem az őt jelölő egyik szervezet (FIDESZ-MPSZ) színei, illetve az általuk használt szlogenek is, sokszor szó szerint átvételre kerülnek. Álláspontja szerint ezzel a Városkép című önkormányzati lap március 20-án megjelent száma nem értelmezhető független önkormányzati lapként, csak mint Kucsák László mellett álló, elkötelezett kiadványként.
[10] Hivatkozva Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésére előadta, hogy Kucsák László a támadott lapokban több helyen is egész oldalas vagy az oldal 80%-át elfoglaló, több róla készült fényképpel ellátott cikkel jelenik meg, és azokon a helyeken is, ahol a fényképe nem látszik, a neve különböző módokon ki van emelve. Ez pedig, az átlagolvasóból kiindulva, aki a képekre és a szalagcímekre koncentrál azzal összefüggésben, hogy az adott sajtótermék a választási kampányidőszakban is folyamatosan elérhető, eljut a választókhoz, Kucsák László népszerűsítésére alkalmas. Mindezek alapján rögzítette, hogy az önkormányzati sajtótermékek megsértették a függetlenségükhöz kapcsolódó kötelezettségeiket azáltal, hogy Kucsák Lászlót más jelöltekhez képest aránytalan módon szerepeltették, ezáltal helyi szinten megbontották a jelöltek közötti esélyegyenlőség követelményét, és így megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában található, a jelöltek egyenlőségére vonatkozó követelményt. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a jogsértéstől, illetve azt, hogy az OEVB a kifogással érintett lapszámokat tegye elérhetetlenné az internet számára, valamint kötelezze arra a kiadót, hogy a nyomtatott példányokat ne juttassa el a választókhoz.
[11] Az OEVB a kifogást 57/2018. (III. 23.) számú határozatában valamennyi lapszám tekintetében érdemi vizsgálat nélkül utasította el. A 2018. január 23-i és január 31-i lapszámok tekintetében megállapította, hogy azok a kampányidőszakot megelőzően jelentek meg, ezért azokat nem vizsgálja. A 2018. február 20-i lapszámot arra hivatkozással nem vizsgálta, hogy abban a Nemzeti Választási Bizottság 426/2018. és a Kúria Kvk.I.37.329/2018/3. számú végzésében már jogerősen döntött. A 2018. március 6-i lapszám tekintetében a kifogás elkésettségét állapította meg. A kifogásban március 20-i megjelenésűként rögzített lapszámmal kapcsolatban az OEVB arra a megállapításra jutott, hogy annak megjelenési dátuma, tekintettel a lap .pdf formátumú létrehozásának dátumára, 2018. március 8., így a kifogást e szám tekintetében is elkésettnek minősítette.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[12] Beadványozó 2018. március 26-án 10 óra 8 perckor terjesztette elő fellebbezését az OEVB határozatával szemben. A fellebbezés alapjaként a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontját jelölte meg és teljes mértékben fenntartotta a kifogásában írtakat. Rögzítette, hogy az OEVB a kifogást elutasító határozatában a döntését nem indokolta megfelelően, sőt, helyenként egyáltalán nem található indokolás a meghozott határozatban. Ezen felül álláspontja szerint az OEVB több alapvető hibát is vétett a döntés meghozatalakor, ezért a döntése törvénysértő. Ismételten hivatkozott a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatos jogsértéssel kapcsolatos kúriai joggyakorlatra, amely döntések a folyamatos benyújtás lehetőségére hívják fel a figyelmet, és előadta, hogy kifogását annak 2. mellékletében szereplő internetes hivatkozások vonatkozásában e jogszabályhely alapján terjesztette elő. Rögzítette, hogy a jogsértő állapotot többször is észlelte, legutóbb 2018. március 25-én.
[13] A 2018. március 20-i lapszámmal kapcsolatban előadta, hogy ez esetben a nyomtatott példányaival kapcsolatban a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő a kifogását, amely szerint a jogsértő tartalom terjesztésétől számított 3 napon belül kell a sérelmezett állapot ellen a kifogást benyújtani. Előadta, hogy a hivatkozott lapszámban nem került megnevezésre a kiadás pontos dátuma, azonban abban jelzik, hogy 42 ezer példányban, nyomtatott formában is megjelenik, a korábbi években kiadott lapszámok pedig jelzik, hogy egy kéthetente megjelenő önkormányzati lapról van szó, és ebbe a kéthetes rendszerbe a különszámok is betagozódnak. Rögzítette, hogy az OEVB azon döntése, mely március 8-át fogadta el a kiadás dátumának, teljesen alaptalan, a korábbi években kiadott lapszámok alapján ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy két lapszám megjelenése között mindig két hét telik el, így az eset összes körülményének megvizsgálásából is kizárólag erre a következtetésre lehet jutni. Jelezte, hogy a különszám terjesztése nem nőnapra esett, hanem március 21-én és 22-én jutott el a választópolgárokhoz, akkor terjesztették.
[14] Az OEVB-nek a Nemzeti Választási Bizottság 426/2018. és a Kúria Kvk.I.37.329/2018/3. számú jogerős döntésére való hivatkozással kapcsolatban előadta, hogy a Ve. 215. §-a alapján az elbíráltság önmagában nem jelent érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okot, így erre hivatkozással az adott lapszámok vonatkozásában a kifogás vizsgálatát nem lehetett volna megtagadni, azokat érdemben kellett volna vizsgálni. Az elbíráltságra történő hivatkozással kapcsolatban kiemelte továbbá, hogy az OEVB által hivatkozott NVB és kúriai határozatban érdemi vizsgálat nem történt. Hivatkozva a Kúria egy eseti, választási ügyben hozott döntésére, rögzítette, hogy érdemi vizsgálat nélkül ítélt dologról nem lehet szó.
[15] Rögzítette, hogy az OEVB törvénysértő módon járt el akkor, amikor a Városkép kifogásolt számait érdemben nem vizsgálta, és nem állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának a sérelmét mindegyik kifogásolt lapszám esetén. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az OEVB döntését, és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, azaz a Városkép című újság kiadóját kötelezze arra, hogy a kifogással érintett számait tegye elérhetetlenné az interneten, valamint arra, hogy annak nyomtatott példányait a továbbiakban ne juttassa el a választókhoz.
[16] A Nemzeti Választási Iroda a tényállás tisztázása érdekében elektronikus úton nyilatkozattételre hívta fel a Városkép című lap kiadóját, hogy adjon tájékoztatást a kifogással érintett lapszámok megjelenésének és terjesztésének pontos időpontjáról. A kiadó az alábbi tájékoztatást adta: a XXVII. évfolyam 1. száma esetében a megjelenés időpontja 2018. január 23., a terjesztés ideje 2018. január 25-27.; a XXVII. évfolyam 3. száma esetében a megjelenés időpontja 2018. február 20., a terjesztés ideje 2018. február 22-24., a XXVII. évfolyam 4. száma esetében a megjelenés időpontja 2018. március 6., a terjesztés ideje 2018. március 8-10., a XXVII. évfolyam 2018/1. farsangi különszám esetében a megjelenés időpontja 2018. január 31., a terjesztés ideje 2018. február 1-3., a XXVII. évfolyam 2018/2. városfejlesztési különszám esetében a megjelenés időpontja 2018. március 14., a terjesztés ideje 2018. március 19-22. volt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen esetben a kifogás tárgya egy sajtótermék több lapszámának tartalma volt. A Nemzeti Választási Bizottságnak a megelőző eljárás vizsgálata során elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogás benyújtására a Ve. 209. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt szabály alkalmazandó. E jogkérdés eldöntéséhez előkérdés az abban való állásfoglalás, hogy milyen sajtótermék, nyomtatott vagy internetes sajtótermék képezi a jogorvoslat tárgyát.
[18] A sajtótermék fogalmát a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja az alábbiak szerint határozza meg: sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.
[19] Az Mttv. nem határozza meg külön a nyomtatott sajtótermék (napilap és más időszaki lap) fogalmát, azonban annak jellemzői körvonalazásában, kisegítő szempontként, a szükséges elhatárolások érdekében a Bizottság figyelembe veszi a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) szabályait, melynek 20. § f) pontja az alábbiak szerint határozta meg az időszaki lapot: „időszaki lap az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl”.
[20] A Fővárosi Ítélőtábla BDT 2009. 2148 számon közzétett döntése szerint egy sajtótermék akkor minősül időszaki lapnak, ha szerkesztősége, impresszuma van, magán viseli az időszaki lap lényegi és tartalmi elemeit, folyamatos a megjelentetése, frissítése, elérhetősége, híreket szolgáltat, cikkeket jelentet meg.
[21] Az internetes sajtótermék (internetes újság, hírportál) az, amely funkciójában, megjelenésében is hasonlít a nyomtatott sajtótermékre, és amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Internetes sajtótermékről valamennyi fogalmi elem együttes teljesülése esetén beszélhetünk.
[22] Az Mttv. 41. § (4) bekezdés h) és i) pontja szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nyilvántartást vezet a nyomtatott sajtótermékekről, valamint az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.
[23] A Hivatal interneten elérhető nyilvántartásának adatai szerint a Városkép nevű sajtótermék nyomtatott sajtótermék, kiadója a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt.
[24] A Városkép kifogással érintett valamennyi száma tartalmaz impresszumot. Ebben szerepel, hogy az Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának díjtalan közételi lapja. 42000 példányban jelenik meg és terjesztését a Magyar Posta Zrt. végzi. A január 23-i, február 20-i és március 6-i szám impresszuma rögzíti, hogy a lap kéthetente jelenik meg és felsorolja a szerkesztők adatait. Valamennyi kifogással érintett lapszám ezen kívül tartalmazza az évfolyamszám és a sorszám megjelölését. Mindezen jellemzők és a fentiekben írtak alapján megállapítható, hogy a Városkép lap nyomtatott sajtótermék.
[25] Beadványozó kifogásában hivatkozott arra, hogy a sajtótermék lapszámai elérhetők az interneten is, mely megalapozza azt, hogy kifogását a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján terjessze elő.
[26] Ezzel összefüggésben a Bizottság rögzíti, hogy amennyiben egy kiadó sajtóterméket ugyanazon tartalommal papíron és elektronikus hírközlő hálózat útján is nyújtja, azt egy sajtóterméknek kell tekintetni. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy a kiadó a sajtóterméket ugyanazon tartalommal több platformon, nyomtatott formában és elektronikus hírközlő hálózat útján is megjelenteti, de ettől még ugyanarról a sajtótermékről van szó, vagyis azt egy sajtóterméknek kell tekinteni.
[27] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértéstől számított három napon megérkezzen az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[28] Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza az alábbiak szerint. „(1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.
(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.
(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni”.
[29] A Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésében egy nyomtatott sajtótermékkel kapcsolatos jogszabálysértés időpontja kapcsán kifejtette, hogy „[e]gy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdőidőpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont – ellenkező bizonyítás hiányában – az az időpont, melyet a kiadvány feltüntet a megjelenés napjaként.”
[30] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 10. §-ának és 209. § (1) bekezdésének szabálya, a hivatkozott kúriai döntés, valamint a 1368/2014. számú határozatában kifejtett álláspontjára figyelemmel rögzíti, hogy nyomtatott sajtótermékkel kapcsolatban kifogás benyújtására a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt határidős szabály alapján van lehetőség. Az, hogy a nyomtatott sajtótermék az elektronikus hírközlő hálózaton is megjelenik, nem alapozza meg a folyamatosan fennálló jogsértésre való hivatkozást, tekintettel arra, hogy ahogyan az a fentiekben is részletesen kifejtésre került, a különböző megjelenési formák mellett a tartalomazonosság folytán ugyanarról a sajtótermékről van szó. A szóban forgó sajtótermék (Városkép) magán viseli a nyomtatott sajtótermék, ezen belül is az időszaki lap valamennyi jellemző vonását, melyet tovább erősít, hogy a Hivatal nyilvántartásában is ekként szerepel.
[31] A nyomtatott sajtótermék esetében kétséget kizáróan meghatározható a megjelenés, illetve a terjesztés időpontja, ezáltal egyértelműen beazonosíthatóvá válik a vélelmezett jogsértés időpontja is. Ebből kifolyólag pedig a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogvesztő határideje is kétséget kizáróan meghatározható. Az, hogy interneten is közzétesznek egy nyomtatott sajtóterméket, nem alapozza meg azt a beadványozói állítást, hogy ebből kifolyólag feloldható a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt, a kifogás előterjesztésének a jogsértéstől számított 3 napon belül való benyújtásának szabálya. Ez a beadványozói érvelés ugyanis azt eredményezné, hogy pl. a kampányidőszak kezdetétől a szavazás napjáig, illetve azt követő további három napig, tehát összesen 53 napig a megjelenés és a terjesztésre vonatkozó időpont figyelmen kívül hagyása és a jogorvoslati kérelem benyújtása jogvesztő határidejére tekintet nélkül lehetne kifogással élni ezen lapszámok tekintetében. Ez a több platformon is megjelenő nyomtatott sajtótermék esetében a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabály olyan kiterjesztő értelmezésére vezet, mely gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a kérelmező egyoldalúan választhat a 209. § (1) és (2) bekezdésének szabályai között, korlát nélküli átjárhatóságot teremtve a két szabály között, illetve ezzel egyidejűleg kiüresíti a Ve. jogvesztő határidőre vonatkozó rendelkezését is.
[32] Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Ve. 151. §-a a sajtótermékekkel kapcsolatos kifogások esetében úgy határozza meg a választási bizottságok hatásköri és illetékességi szabályait az országgyűlési képviselők választásán, hogy a nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatban első fokon a médiatartalom-szolgáltató székhelye szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok járnak el, országosan terjesztett sajtótermék esetében az NVB. Nyomtatott sajtótermék esetében a terjesztés egyéni választókerületi illetékességi területe egyértelműen megállapítható, internetes sajtótermék országosan terjesztett sajtóterméknek minősül. Ennek megfelelően a helyi sajtótermék megjelenését, terjesztését követő 3 napon belül a párhuzamos internetes megjelentetés mellett a nyomtatott kiadás ellen az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz, míg az internetes utánközlés esetén az NVB-hez kellene kifogással fordulni. Az ugyanazon tartalom ellen benyújtható párhuzamos jogorvoslat nem egyeztethető össze a jogbiztonság elvével. A sommás eljárásra tekintettel ugyanis előfordulhat, hogy ugyanazon tényállásra különböző módon végrehajtandó jogerős döntések születnek. A Bizottság kiemeli ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú végzését, amely a fellebbezések egyesítésével kapcsolatban helyezkedett hasonló álláspontra. Mivel a nyomtatott sajtótermék elleni jogorvoslati lehetőség a megjelenés, illetve terjesztés megkezdésétől számított 3 napig áll nyitva, Beadványozó nem hivatkozhat az internetes elérhetőségre ennek elmulasztása esetén. A fentiek alapján ugyanis az érdemi elbírálhatóságot nem a jogorvoslati kérelmet benyújtó választása, hanem a határidők elvi alapon történő meghatározása dönti el.
[33] A Bizottság rögzíti azt is, hogy a kifogásban és a fellebbezésben felhívott kúriai és nemzeti választási bizottsági döntések közül tárgyát tekintve egyik sem olyan, amely jelen üggyel egyező tényállásban született volna. A 833/2014., 956/2014., 957/2014. számú határozatokat az választási plakáttal kapcsolatos ügyben hozta, melyek közzétételére, illetve megrongálására vonatkozóan a jogsértés időpontjának megállapítása nem összehasonlítható a nyomtatott sajtótermékekkel. A 204/2018. számú határozat egy közösségi oldalon közzétett tartalommal, tehát kizárólag interneten elérhető tartalommal összefüggésben született, mely emiatt szintén nem alkalmazható. A felhívott kúriai döntések közül a többször idézett Kvk.II.38.056/2014/3.számú végzése egy internetes sajtótermékben megjelenő hirdetés volt. Mivel jelen kifogás tárgyát nyomtatott sajtótermék lapszámai képezik, a Bizottság ezt a kúriai döntést sem tartotta alkalmazhatónak. A Kvk.III.37.484./2014/3. számú végzésben a Kúria nem fejtette ki az adott ügy vonatkozásában a Ve. 209. § (2) bekezdésével kapcsolatos álláspontját, mivel az internetes megjelenésre a kérelmező csak a felülvizsgálati eljárásban hivatkozott, míg a nyomtatott sajtótermékkel kapcsolatban a Bizottságnak a jelen határozatban is képviselt álláspontját fogalmazta meg. Nem találta alkalmazhatónak a Bizottság a Kvk.II.37.967/2016/2. és a Kvk.I.38.007/2014/2. számú végzéseket, mivel előbbi egy mobiltelefonos applikáció, utóbbi egy választási plakát tárgyában született.
[34] Fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogással érintett lapszámokat. A Bizottság figyelemmel volt a kiadónak arra a nyilatkozatára, hogy minden lapszám esetében a terjesztés nem a megjelenés idejével esett egybe, hanem az többnyire a megjelenést 1-2 nappal követte, így a választópolgárok először a terjesztés kezdetének napján vehették kézbe a lapszámokat, ismerhették meg annak tartalmát. Ez egyben azt is jelenti, hogy az azzal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek benyújtási határideje is csak ezen időponthoz köthető. Mindezek alapján a Bizottság a kifogással érintett lapszámok tekintetében az alábbi megállapításokat teszi.
[35] A lapszámok közül a XXVII. évfolyam
- 1. száma esetében a terjesztés 2018. január 25-i időpontjára tekintettel a kifogás benyújtásának határideje 2018. január 28. 16,00 óra volt,
- 2018/1. farsangi különszáma esetében a 2018. február 1-jei terjesztés alapján a kifogás benyújtásának határideje 2018. február 4. 16,00 óra volt,
- 3. száma esetében a lapszám 2018. február 22-i terjesztésére tekintettel a kifogás benyújtásának határideje 2018. február 25. 16,00 óra volt,
- 4. száma tekintetében a terjesztés 2018. március 8-ai kezdetére figyelemmel a jogorvoslati kérelem benyújtási határideje 2018. március 11. 16,00 óra volt,
- 2018/2. városfejlesztési különszáma esetében a terjesztés 2018. március 19-i kezdete miatt a kifogás benyújtásának határideje 2018. március 22-én 16,00 órakor járt le.
[36] A Ve. 139. §-a szerinti kampányidőszakot, azaz 2018. február 17-ét megelőzően megjelent lapszámok tekintetében (Városkép XXVII. évfolyam 1. száma és a 2018/1. farsangi különszám) az OEVB mindösszesen annyit rögzített határozatában, hogy a kampányidőszakot megelőzően való megjelenésre tekintettel nem vizsgálja azokat. Bár ezen lapszámok tekintetében a Bizottság egyetért az elutasítás indokával, azonban az OEVB határozata nem tartalmaz részletes, a Ve. 46. § d) pontjának megfelelő okfejtést, melyet a Bizottság jelen határozatával pótol.
[37] A Városkép XXVII. évfolyam 1. számával, valamint a 2018/1. farsangi különszámmal kapcsolatban a Bizottság saját és a Kúria joggyakorlatára hivatkozással rögzíti, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. Az ebben a bekezdésben megjelölt két lapszám tekintetében annak van elsődleges jelentősége, hogy az azokban szereplő, Kucsák Lászlóról szóló hírek, melyek Beadványozó álláspontja szerint kimerítik a Ve. 141. §-ában foglalt kampánytevékenység fogalmát, mikor, mely időpontban, azaz a kampányidőszakban jelentek-e meg. A Beadványozó maga is rögzíti jogorvoslati kérelmeiben, hogy ezek a lapszámok a kampányidőszak kezdetét, azaz 2018. február 17-én megelőzően jelentek meg és kerültek terjesztésre. A kampányidőszakon kívül eső időben azonban a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges. A kampányidőszakon kívül eső időben folytatott politikai tevékenység nem minősül a Ve. szerinti kampánytevékenységnek. Mindezek alapján a kampányidőszak előtt megjelent számok tekintetében egyetlen választási bizottság, így az OEVB és az NVB sem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az azokban megjelölt tartalmak tekintetében vizsgálat tárgyává tegye, hogy alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagyis, hogy kampánytevékenységként értékelhetők-e, és ezáltal megvalósítják-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2. és Knk.II.37.710/2016/2. számú végzések)
[38] A fentiek alapján e két lapszám esetében - XXVII. évfolyam 1. száma, 2018/1. farsangi különszám – az OEVB helyes döntést hozott, mikor az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást elsődlegesen a Ve. 215. § d) pontjára alapította, mely szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem. E lapszámok tekintetében az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás további oka az elkésettség, vagyis, az elsődleges indok hiányában sem lehetett volna elvégezni azok tartalmának vizsgálatát.
[39] A Városkép XXVII. évfolyam 3. száma és a XXVII. évfolyam 4. száma esetében szintén fennáll az elkésettség, vagyis a kifogásnak a Ve. 215. § b) pontja szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítása. Ezzel egyező döntést az OEVB azonban csak a XXVII. évfolyam 4. száma tekintetében hozott.
[40] A Bizottság nem találta helytállónak az OEVB-nek a XXVII. évfolyam 3. száma esetében az elutasítás indokaként kizárólag a 426/2018. NVB határozatra és az az ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasító kúriai döntésre való hivatkozást. Ebben az esetben is a fentiekben részletesen kifejtett módon az elkésettségre kellett volna alapítani az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást, mely mellett megjelölhető lett volna az ezzel egyező álláspontot tartalmazó 426/2018. számú jogerős NVB döntés.
[41] Mindezek alapján a Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján megállapítja, hogy a kifogás a Városkép XXVII. évfolyam 1. száma (2018. január 23-án megjelent és január 25-én terjesztett), valamint a 2018/1. farsangi különszáma (2018. január 31-én megjelent és február 1-jén terjesztett) esetében nem volt alkalmas érdemi vizsgálatra, elsődlegesen azért, mert az abban foglaltak szerinti vizsgálat egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem tartozik, másodlagosan pedig azért, mert e lapszámok tekintetében a kifogás elkésett. A kifogás a Városkép XXVII. évfolyam 3. száma (2018. február 20-án jelent meg és február 22-én terjesztették) és 4. száma (2018. március 6-án jelent meg és március 8-án terjesztették) vonatkozásában a Ve. 209. § (1) bekezdésére tekintettel elkésett volt. A hatáskör hiánya, illetve elkésettség esetén a Ve. 215. § b) és d) pontjai alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A Bizottság leírtak alapján e négy lapszám tekintetében az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján jelen határozatában foglalt indokolással hagyja helyben.
[42] A Városkép XXVII. évfolyam 2018/2. városfejlesztési különszáma esetében a terjesztés 2018. március 19-i kezdete miatt a kifogás határidőben került benyújtásra, azzal összefüggésben a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi.
[43] A Bizottság e lapszám vizsgálata során figyelemmel van a Kúria Beadványozó által is hivatkozott Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében kifejtett érvelésre. A lapszám különszám, nem illeszkedik teljes mértékben az 1., 3. és 4. számok sorozatába, mivel abban nem jelennek meg különféle témákban cikkek, tudósítások, kizárólag egy témát jelenít meg, a 2010-2018. között megvalósított beruházások eredményeiről és a folyamatban lévő, illetve jövőbeni fejlesztésekről számol be, vagyis egy tematikus lapszám.
[44] A lap első oldalán a 2018-ra vonatkozó és megvalósítandó politikai tervek és célkitűzések jelennek meg, a 3. oldalon jelenik meg Kucsák László, mint a térség országgyűlési képviselője. A lapszám ezen oldalán tartalmát tekintve kizárólag ő szerepel, a Beköszöntőben ő szólítja meg az olvasókat és szerepel az oldalon a fényképe is. A 4-17. oldalig a 2010-2018. között megvalósult fejlesztések kerülnek részletesen bemutatásra alapvetően a kormányzati kommunikációban használt színek megjelölésével. A 18-23. oldalon az induló, várható vagy már megkezdett beruházásokról és fejlesztésekről számol be a lap, az előzőekkel egyező színvilágot használva. Kucsák László a vizsgált lapszámban a 23. oldalon jelenik még meg, ahol rögzítésre kerül, hogy az ő kezdeményezésének köszönhetően a kerület 80 millió forintos kormányzati támogatást kapott. A kormányzati kommunikációban és a lapban használt színvilág egyezőségét támasztja alá impresszum is, melyben köszönetnyilvánítás szerepel Magyarország Kormánya hivatalos honlapja részére, a kiadvány tartalmának előállításához nyújtott segítség miatt.
[45] Kucsák László országgyűlési képviselő az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának eljárásában a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppártnak Budapest 15. számú országgyűlési egyéni választókerületében induló, közös egyéni jelöltje. A lapszám a választási kampány idején jelent meg.
[46] A lapszám fentiek szerint bemutatott szerkesztése, abban Kucsák László beköszöntőjének tartalma és a megvalósított, illetve tervezett beruházások képi, színi megjelenítése, a lap 2. oldalán szereplő jövőbeni politikai tervek és célkitűzések a lap áttekintése alapján alkalmas arra, hogy a választópolgárban azt a látszatot keltse, hogy az eddig megvalósult fejlesztések megvalósításához Kucsák László országgyűlési képviselőként kifejtett tevékenysége nagymértékben hozzájárult, illetve a jövőbeni fejlesztések megvalósulását is nagyban elősegítheti az országgyűlési képviselőként való megválasztása.
[47] A Bizottság álláspontja szerint azzal, hogy ez a lapszám a választási kampány idején jelent meg, egy olyan képviselő vonatkozásában, aki jelenleg jelöltje is a választókerületnek, a fentiek okán alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelöltek és jelölő szervezetek közötti egyensúlyt a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv.
[48] A Bizottság hangsúlyozza, hogy fenti megállapításában döntő szerepet játszott az, hogy a lapszám választási kampány idején jelent meg és egy országgyűlési képviselőjelölt személyével összekötve mutatta be az eddig elért eredményeket és a jövőben megvalósítani kívánt, a kerület egészét érintő terveket. A Bizottság álláspontja szerint jelentősége van annak is, hogy a sérelmezett lapszámot a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának tulajdonában álló gazdasági társaság adta ki.
[49] A Kúria irányadó joggyakorlata szerint az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. Mivel az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét.” (Kvk.I.37.394/2014/2. sz. végzés).
[50] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Városkép XXVII. évfolyam 2018/2. városfejlesztési különszáma tekintetében úgy foglalt állást, hogy e vonatkozásban a kifogás határidőben benyújtott volt és tévedett az OEVB akkor, amikor a tényállás tisztázása során nem elfogadva a terjesztés időpontjára vonatkozó beadványozói nyilatkozatot, egy alapvetően bizonytalan, a kiadás és a terjesztés vonatkozásában nem hitelt érdemlő adat alapján döntött a kifogás elkésettségéről. A kifogást tehát az OEVB-nek érdemben kellett volna vizsgálnia és annak tartalma tekintetében meg kellett volna állapítania, hogy alkalmas volt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértésére.
[51] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát e lapszám tekintetében megváltoztatja és a kifogásnak helyt ad. A Nemzeti Választási Bizottság a médiatartalom-szolgáltatót, a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt.-t, mint jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől és alkalmazva a Ve. 152. § b) pontjában foglalt jogkövetkezményt, kötelezi arra, hogy határozata rendelkező részét a legközelebbi számban a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
[52] A kifogás 1. oldala a Ve. 146. § a) pontja szerinti politikai reklámnak a ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját sértő közzétételére hivatkozik. A Bizottság rögzíti, hogy a politikai reklám közzététele nyomtatott sajtótermék esetében figyelemmel a Beadványozó által is hivatkozott, Ve. 146. § a) pont szerinti fogalmára nem értelmezhető, így az ezzel kapcsolatos további megállapításokat a Bizottság nélkülözi.
[53] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[54] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 10. §-án, 46. § d) pontján, 139. §-án, a 152. §-án, a 209. §-án, a 215. § b) pontján, az Mttv. 41. § (4) bekezdésén, a 203. § 60. pontján, a 231. § (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 29.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke