A Nemzeti Választási Bizottság
603/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Fenyvesi Zoltán Mihály (a továbbiakban: Beadványozó) a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet országgyűlési-képviselőjelöltje által benyújtott kifogás tárgyában – 20 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az ATV Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 31.) médiaszolgáltató által 2018. március 23-án 19 óra 30 perckor sugárzott ATV Híradó című műsorszámában közzétett tartalom ellen benyújtott kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. éprilis 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
- Beadványozó a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet országgyűlési-képviselőjelöltjeként 2018. március 26-án 16 óra 00 perckor kifogást nyújtott be a Veszprém Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértése miatt. Az OEVB elnöke a kifogást hatásköre és illetékessége hiányában a Ve. 213. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással 2018. március 27-én, elektronikus úton áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz elbírálásra.
- Beadványozó kifogásában előadta, hogy az ATV Zrt. médiaszolgáltató 2018. március 23-án 19.30-kor közzétett ATV Híradó című műsorszámában olyan személyét érintő, a választási kampányt sértő álhíreket, hamis híreszteléseket jelenített meg, amelyek egy állítólagosan megtett feljelentésben szerepeltek, és amelyek határozott álláspontja szerint sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Kifejtete, hogy a kifogásolt műsorszámban őt, mint országgyűlési-képviselőjelöltet választási csalás elkövetésével vádolták meg. Álláspontja szerint az ATV Híradóban elhangzottak alkalmasak arra, hogy „őt, mint a FIDESZ-KDNP színeiben induló képviselőjelöltet és magát a jelölő szervezetét is egyértelműen hátrányos helyzetbe hozzák a 2018. évi országgyűlési választásokon”. Hangsúlyozta továbbá, hogy „ezt és minden hasonló híresztelést visszautasít és kijelenti, hogy azok valótlanok.” A kifogásban foglaltak bizonyítékaként 4 db mellékletet csatolt, az 1. sz. melléklet megjelölésű iraton a 2018. március 23-án sugárzott ATV Híradó Url címét adta meg, 2. sz. melléklet megjelöléssel a tapolcai Fidesz-iroda munkatársa által tett nyilatkozatot, míg 3. és 4. sz. melléklet megjelöléssel azt kívánta igazolni, hogy mindösszesen 400 db ajánlóívet vett át az OEVI-től, melyből 125 íven gyűjtött ajánlást, 275 ívet pedig üresen adott le. Állítása szerint az ajánlásokat tartalmazó 125 íven mindösszesen 189 tapolcai lakcímmel rendelkező személy aláírása szerepelt. A sérelmezett feljelentés ezzel szemben 294 tapolcai személyre hivatkozik, „akiknek az aláírása nem szerepelhetne az ajánlóíveken”.
- A kifogásban megjelölt tényállás alapján Beadványozó kérte, hogy a választási bizottság állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített választási alapelvek sérelmét, valamint a jogsértő ATV Zrt.-t tiltsa el a további „hamis hírek terjesztésétől” és szabjon ki pénzbírságot vele szemben.
- A Nemzeti Választási Iroda 2018. március 27-én, elektronikus úton tájékoztatta az ATV Zrt.-t (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) a kifogás tartalmáról. A Médiaszolgáltató válaszában az alábbiakat közölte: „[á]lláspontunk szerint a kifogást tevő kifogásában helytelen tényállást állapít meg a választási eljárás megjelölt alapelvi követelményeinek megtartásával kapcsolatban és abból helytelen jogi következtetést vont le.”.
- A Médiaszolgáltató előadta, hogy a megjelölt műsorszámban a Beadványozó által összegyűjtött aláírásokkal kapcsolatban megindult nyomozásról számolt be, a szerkesztőségéhez eljuttatott „feljelentés” alapján. A Médiaszolgáltató a „feljelentést” a Nemzeti Választási Bizottság részére rendelkezésre bocsátotta. Rögzítette, hogy a „híradó munkatársa a riport elkészítését megelőző nap megkereste a Veszprém Megyei Főügyészséget, annak szóvivőjétől e-mailen - a mellékeltem szintén megküldött - nyilatkozatot kapta, amely alapján munkatársa másnap megkereste a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan szóban (telefonon) azt a megerősítést kapta, hogy ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a kifogással érintett ügyben, csak ezt követően került adásba 2018. március 23-án, az esti híradóban közzétett és kifogásolt riport”, melynek szöveges leiratát a Médiaszolgáltató eljuttatta a Bizottság részére. A Médiaszolgáltató rögzítette azt is, hogy a riportot készítő munkatársa az ellenzéki képviselőkön kívül megkereste az ügyben érintett Beadványozót is, azonban nem érte el, nyilatkozata hiányában a „riportban sugárzásra került Beadványozó saját facebook oldalára az üggyel kapcsolatban közzétett videónyilatkozatának (https://www.facebook.com/fenyvesizoli/videos/1911035645587101) részlete is.
- A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a riportban az ATV Zrt. maradéktalanul eleget tett a választási eljárásról szóló törvény alapelvi rendelkezéseinek, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének. Rögzítette, hogy a „kifogásolt műsorszámban a valóságnak megfelelően tájékoztatott, nem terjesztett hamis híreket, nem állított valótlant, a választás tisztaságának megóvását és az esélyegyenlőség biztosítását szem előtt tartva úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, törvényben biztosított jogait jóhiszeműen és rendeltetésszerűen, a Ve. rendelkezései, továbbá azok céljaira tekintettel gyakorolta”. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogást teljes egészében utasítsa el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A Ve. 151. § (1) és (2) bekezdése alapján a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével, - az e törvény rendelkezéseinek megsértésével - kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be. A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
- A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kifogás az ATV médiaszolgáltatás ATV Híradó című műsorával kapcsolatban került benyújtásra. A kifogással érintett műsorszám az ATV mindennap jelentkező hírműsora.
- Beadványozó a Műsorszolgáltató tevékenységét a 2018. évi országgyűlési képviselők választási kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, amely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és az Smtv. rendelkezései is irányadóak. A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Smtv. és az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók.
- Beadványozó kifogásában a választási kampányidőszakon belül az ATV Híradó című műsor 2018. március 23-án 19 óra 30 perckor sugárzott hírműsorszámát jelölte meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában megfogalmazott választás tisztasága, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére vonatkozóan.
- A Bizottság rögzíti, hogy a kifogással érintett, a Médiaszolgáltató által rendelkezésre bocsátott iratanyagot áttekintette, továbbá a kifogás tartalmával összevetette és ennek eredményeként megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszámban a rendelkezésére álló – a Bizottság részére megküldött - 2018. március 3-án kelt és a Tapolcai Rendőrkapitányság részére eljuttatott „feljelentés” tartalmára hivatkozik, ahhoz kapcsolódóan a „feljelentés” tartalmán túl egyéni véleményt, tényállítást, megállapítást nem fűzött, azonban azzal összefüggésbe előadta, hogy „a fideszes politikus szerint nem igazak a vádak”.
- A Médiaszolgáltató csatolta továbbá annak az elektronikus levelezésnek a tartalmát, amely bizonyítja, hogy a műsor közzétételét megelőzően (2018. március 22-én) a Médiaszolgáltató kellő körültekintéssel járt el, amikor elektronikus úton megkereste a Veszprém Megyei Főügyészség Szóvivőjét a „feljelentés” létezése után érdeklődve. A szóvivő válaszlevele az alábbi tájékoztatást tartalmazta: „a hivatkozott „feljelentés” a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitánysághoz is megérkezett és arról a nyomozó hatóság idő közben döntött, így kérem, hogy további információ végett a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot szíveskedjenek megkeresni.”
- A Bizottság rögzíti továbbá azt is, hogy a műsorban az ügy kapcsán megszólalt Rig Lajos, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési-képviselőjelöltje, Schwartz Béla, Ajka Város polgármestere és Karácsony Gergely, az MSZP- Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje egyaránt. A hírműsorban elhangzott az is, hogy a Médiaszolgáltató az ügyben megkereste Beadványozót is. Mivel nem érte el, ezért közösségi (facebook) oldalán az üggyel kapcsolatban található videót használta fel. A videó Beadványozó azon álláspontját rögzítette, hogy ha egy hamis aláírást is talált volna a választási bizottság, akkor hivatalból azonnal büntető feljelentést kellett volna tennie a jegyzőnek, továbbá felszólította Tapolca jegyző asszonyát, hogy nyilatkozzon arról, volt-e hamis aláírás az íveken.
- A Bizottság jelen ügyben - a Kúria Kvk.II.37.355/2018/2. számú végzésében kifejtettekkel megegyezően - a Médiaszolgáltató által tanúsított magatartást vizsgálta és annak törvényességét ellenőrizte, a vizsgálat egyik szempontja volt, hogy a Médiaszolgáltató magatartása biztosította-e az esélyegyenlőséget, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást.
- A vizsgálat eredményeképpen a Bizottság megállapította, hogy az alapelvi jogsértések kapcsán, a Kúriai joggyakorlat több esetben rámutatott arra, hogy választási kampányhoz kötődően az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértése nem állapítható meg, ha a médiaszolgáltató a szabályzata szerint közzétett módon minden jelölőszervezet és az érintett képviselőjelölt számára azonos módon és időtartamban biztosítja a választási üzeneteiknek a választópolgárok felé történő eljuttatását. A kifogásolt híradás a Médiaszolgáltató 2018. március 23-i ATV Híradó című hírműsorszámában került közzétételre, amelyben a Médiaszolgáltató beszámolt és tájékoztatott a 2018. évi országgyűlési választásokkal kapcsolatos „legfrissebb” hírekről, továbbá egyes képviselőjelölteknek és a Beadványozónak is lehetőséget biztosított arra, hogy a hírrel kapcsolatos álláspontját bemutassa. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Médiaszolgáltató megfelelően járt el, amikor az általa közölni szándékozott hírrel összefüggő véleménynyilvánítás kapcsán, a Beadványozói ellenvéleményről a facebook oldalán található bejegyzése alapján tudósított.
- Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Médiaszolgáltató által 2018. március 23-án 19 óra 30 perckor sugárzott hírműsorával nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között eljárási alapelvet.
- Az Alkotmánybíróság több döntésében, így az 5/2015. (II.25.) AB határozatban általános érvénnyel mondta ki, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. Az 1/2013. (I.07.) AB határozat hangsúlyozta, hogy a politikai reklámozás mindenekelőtt a választáson induló pártok, jelölő szervezetek véleménynyilvánítását érinti. Az Alaptörvény IX. cikke azonban mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát. Ezen alaptörvényi értelmezést a kifogásolt hírműsorra is érvényesnek kell tekinteni.
- A Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria Pfv.IV.20.900/2017. számú ügyben a büntető eljárásról való tudósítás alapvető szabályai tárgyában hozott döntéséről szóló tájékoztatásra is, amely rögzíti, hogy „[a]hatóságoktól származó hivatalos közléseket illetően a sajtószervet nem terheli bizonyítási kötelezettség. A sajtó birtokába jutott hivatalos iratok – ha titkosított adatokat nem tartalmaznak – a sajtó által ismertethetőek. Személyiségi jogi szempontból – közérdeklődésre számot tartó ügyben – a gyanúsított/vádlott teljes nevének közlése önmagában nem jogsértő, mert a közügyek szabad vitatásához, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog kerül előtérbe.”.
- Ezen indokokra tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Médiaszolgáltató a hírműsorban felhasznált „feljelentés” tartalmát és az azzal kapcsolatosan tett állításokat nem ellenőrizheti, de az azzal kapcsolatos vélemények megtételében sem korlátozhatja az egyes képviselőjelölteket. Ez az álláspont összhangban van a Legfelsőbb Bíróság PK. 14. számú állásfoglalásában kifejtettekkel, mely szerint „általában nem terheli a sajtót helyreigazítási kötelezettség, ha valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről.”
- Mindezek alapján Beadványozó alaptalanul állította a „sértő álhírek, hamis híresztelések” kapcsán, hogy a Médiaszolgáltatónak olyan jellegű felelőssége állna fenn ezeknek a tényállításoknak a közzététele okán, amelynek jogkövetkezménye vele szemben jelen választási eljárásban lennének érvényesíthetőek. A Bizottság megítélése szerint Beadványozó a kifogásában valójában a „feljelentésben” foglalt adatok valóságtartalmát vitatja, ennek cáfolatára azonban nem a választási jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, hanem a büntető eljárásban. Mivel a „feljelentés” tartalmáról tudósító ATV a kifogásolt műsorszámban a „feljelentéssel” összefüggésben kellő körültekintéssel járt el ezért vele szemben a választás tisztaságának megsértése nem állapítható meg.
- A Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva továbbá a Kúria Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésével jóváhagyott 941/2014. számú NVB határozatra, valamint a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéssel jóváhagyott 1094/2014. számú határozatra – rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. A Nemzeti Választási Bizottság e vonatkozásban sem tartotta megalapozottnak a kifogást.
- A fentiekben részletesen kifejtett indokolás alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, 151. §-án, a 218. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 29.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke