602/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
602/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (székhely: 1077 Budapest, Rózsa u. 22.., képviseli: Fekete-Győr András; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 52/2018. (III. 26.) számú határozatát megváltoztatja.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. által kiadott Józsefváros című lap 2018. március 21-i lapszáma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.

A Nemzeti Választási Bizottság a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-t 138.000 Ft, azaz százharmincnyolcezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182090068. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

A Nemzeti Választási Bizottság kötelezi a jogsértőt, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. március 24. napján 12 óra 52 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése c) pontjának megsértésére hivatkozva Budapest 06. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában előadta, hogy a 2018. március 21-én megjelent Józsefváros című sajtótermék XXVI. évfolyam 10. számában Kocsis Máté, a FIDESZ-KDNP országgyűlési választókerületben induló képviselőjelöltje huszonöt alkalommal jelenik meg neve említésével, és további tíz alkalommal róla készült fotóval. Beadványozó az említéseket és fotókat tételesen megjelölte az alábbiak szerint: címlapfotó, a 2. oldalon és négy említés, a 3. oldalon két említés, a 4. oldalon egy fénykép és öt említés, az 5. oldalon három említés és egy fénykép, a 6. oldalon két fénykép és három említés, a 8. oldalon egy említés és négy fénykép (díjátadás közben), a 12. oldalon hat említés”.
  2. Előadta továbbá, hogy Orbán Viktor, a FIDESZ-KDNP közös listájának listavezetője egész oldalas megjelenést kapott, míg a választókerületben induló más jelöltek, vagy más listavezetők fényképét vagy nevét tartalmazó cikk nem jelent meg, az ellenzéki jelöltek bemutatása semmilyen módon nem történt meg. Beadványozó álláspontja szerint a Józsefváros lapnak az a magatartása, hogy az egyik jelölt számára a többi jelölthöz képest sokszoros megjelenési lehetőséget biztosított, alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
  3. Beadványozó rögzítette, hogy a Józsefváros nyomtatott sajtóterméket a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága, a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. adja ki, az impresszum szerint önmagát a VIII. kerületi önkormányzat lapjaként határozza meg, illetve hogy a lap alapítója  Budapest VIII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, a kiadó egyetlen részvényese pedig Budapest VIII kerület Józsefváros Önkormányzata.
  4. Beadványozó a lapszám önálló vizsgálata és a jogsértés megállapítása megalapozására felhívta a Kúria hasonló tényállással kapcsolatban hozott, Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzését.
  5. Álláspontja szerint a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetés a Ve. 148. §-ában meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. Véleménye szerint a lapban indokolatlanul gyakran megjelenik Kocsis Máté neve, fényképe, a róla szóló tudósítások önmagukban elegendők a választói akarat befolyásolására, mert ez a fajta szerepeltetés alkalmas arra, hogy helyi szinten a jelölő szervezetek és a jelöltek egyenlő esélyét megbontsa.
  6. Minderre figyelemmel azt kérte, hogy az OEVB a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint szabjon ki kellő visszatartó erejű bírságot. Kérte továbbá, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze a Józsefváros lapot, hogy a jogsértést kimondó határozat rendelkező részét a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
  7. Beadványozó álláspontja szerint bírság kiszabása indokolt figyelemmel a jogsértés súlyára, az érintett alapelvre és alapjogra, valamint arra a körülményre, hogy a kiadónak tudnia kellett arról, hogy jogszerűtlenül cselekszik. A jogsértés súlyát támasztja alá, hogy a 20 oldalas újságban 25 alkalommal jelenik meg Kocsis Máté neve és 10-szer a fényképe. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden oldalon szerepel a jelölt neve, és minden második oldalon a fényképe. Ezzel szemben a lap más jelölt tevékenységéről nem számol be, ami rendkívül súlyos aránytalanságot eredményez, súlyosan megbontja a jelölő szervezetek közötti egyensúlyt.
  8. Beadványozó kifejtette továbbá – szemben a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú ítélet alapjául fekvő ügyben – a kiadótól elvárható volt a jogszerű magatartás a jelen ügyben. A hivatkozott „ítélet” 2018. március 6-án lett közzétéve, vagyis több mint két héttel a jelen ügyben kifogásolt lapszám megjelenése előtt. A hivatkozott ügy széles nyilvánosságot kapott, így a kiadótól elvárható volt az abban foglaltak ismerete. Álláspontja szerint a Kúria a hivatkozott „ítélet” [32] bekezdésében összesen két körülmény hiánya miatt nem szabott ki bírságot: azért, mert a kérelmező azt nem kérte, valamint mert a kiadótól nem volt elvárható a jogszabályi környezet ismerete. Jelen ügyben mindkét feltétel teljesül, vagyis beadványozó kifejezetten kéri bírság kiszabását, valamint a jogszabályi környezet ismerete elvárható a kiadótól.
  9. Beadványozó a kifogáshoz mellékelte az érintett lapszámot elektronikusan, valamint a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. cégkivonatát.
  10. Az OEVB 52/2018. (III. 26.) határozatában a kifogást elutasította.
  11. Az OEVB tematikusan meghatározta Beadványozó által sérelmezett megjelenéseket az alábbiak szerint: „A Beadványozó által hivatkozott lapszámban a címlapfotón Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) polgármestere, Kocsis Máté a díszpolgári címet elnyert személlyel szerepel. A 2-3. oldalon nevét a 2018. március 15-i ünnepség keretében elmondott beszédével összefüggésben említi a tudósítás. A 4. oldalon az Önkormányzat képviseletében eljárva, a Heim Pál Gyermekkórháznak adományozott készenléti jármű átadásáról készült tudósításban szerepel. Az 5. oldalon a VIII. kerület Százados negyedben az új körzeti megbízotti iroda nyitásával kapcsolatosan említi a tudósítás. A 6. oldalon a József-napi Gálaesten, mint az Önkormányzat képviseletében eljáró, díjakat átadó polgármester szerepel a cikkben. Az érintett lapszám 8. oldalán mint az Önkormányzat képviseletében eljáró, a Józsefvárosi Becsületkeresztet átadó polgármesterként szerepel a neve és a fényképe. A 12. oldalon található cikk pedig Kocsis Máté, mint közéleti szereplő ellen indított per végeredményéről számol be. A 10. oldalon Magyarország miniszterelnökének 2018. március 15-i ünnepi beszédéről szóló tudósítás olvasható.”
  12. Rögzítette továbbá, a „lapszámban a FIDESZ-MPSZ és a KDNP neve, emblémája, kampány jelszava, a párt vagy a kormány, a jelölő szervezetek vagy a jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző utalás nem lelhető fel. A lap dr. Kocsi Mátét nem mint képviselőjelölttel, hanem mint az Önkormányzat feladatainak ellátásával tevékenységet ellátó polgármesterével kapcsolatos információkat tartalmaz, a lapban megjelent események fényében”
  13. Az OEVB álláspontja szerint a kerület polgármesterének közéleti eseményeken való megjelenéséről, részvételéről szóló tudósítások a választási kampányidőszakban nem tiltottak, többszöri megjelenítése egyéni országgyűlési egyéni képviselőjelölti minőségével nem hozható összefüggésbe. Ugyanezen álláspontot foglalta el Orbán Viktor megjelenítésével kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy a nemzeti ünnepről való tudósítás a miniszterelnök képével nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
  14. Indokolásában az OEVB jelezte továbbá, Beadványozó kifogásában nem jelölt meg olyan a választókerületben jelöltként indulni szándékozó személyekkel, illetve jelölő szervezetekkel kapcsolatos egyetlen olyan kampányeseményt sem, amelyről a hetilap beszámolt vagy a hetilap kiadását megelőzően megtörtént és arról az önkormányzati lapnak lehetősége lett volna tudósítani. Így ezen megnyilatkozások hiánya sem kifogásolható megalapozottan.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2018. március 28-án 12 óra 32 perckor nyújtott be elektronikus levélben fellebbezést. Megítélése szerint „Kocsi Máté képviselőjelölt bármilyen minőségben való szerepeltetése és más jelöltek szerepeltetése között – a kifogásban részletesen kifejtett és bizonyított, a támadott határozat által sem cáfolt tényállás szerint – nagyságrendi az eltérés, a konkrét esetben az ellenzék szempontjából láthatóan 0 megjelenés, így az önkormányzati lap a Kérelmező álláspontja szerint a ’választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel’, ezzel pedig az adott lapszám alkalmas arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget”. Hivatkozik ezzel kapcsolatban a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., a Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.II.37.907/2014/3. és Kvk.III.37.236/2018/4. számon közzétett döntéseiben megjelenő következetes gyakorlatra.
  2. Kifejti továbbá, a választók elsősorban az újságot átlapozva az abban szereplő fényképeket, szalagcímeket nézi, ennek során pedig oldalról oldalra Kocsis Máté szerepeltetését ismerheti meg. Ebből a szempontból másodlagosnak tekinti, hogy milyen tisztségében (jelöltként, polgármesterként vagy általában véve közszereplőként) jelenik meg. Álláspontja szerint a „nem jelölti megjelenés (…) egyértelműen és szükségtelenül túlsúlyba helyezi Kocsis Máté személyét”.
  3. Reagálva az OEVB határozatában rögzített indokolásra megjelöl internetes elérhetőséggel saját és más jelölő szervezetek eseményeire vonatkozó tájékoztatókat, illetve a jelöltekkel kapcsolatos közvélemény-kutatást mint a választási kampányban közérdeklődésre számot tartó híreket.
  4. Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a támadott határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint megfelelő bírságot szabjon ki a jogsértő részére.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés részben megalapozott.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Kúria több döntésében, így legutóbb Kvk.III.37.236/2018/4. számon elvi jelleggel rögzítette, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” (…)Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (ld. még Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés)
  4. Ugyanakkor a Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésében kifejtette, „az adott közhatalmi tevékenységre irányuló konkrét szabályok sem tartalmaznak olyan típusú rendelkezéseket, amelyek kampányidőszakra tekintettel a feladat-, vagy hatáskör gyakorlásának eltérő módjára utalnának (…) a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervezetek vonatkozásában részletesen kell vizsgálni a kifogással érintett tevékenységekre tekintettel a választási jogviszonyok tényleges érintettségét.”
  5. Mindezek alapján az országgyűlési képviselőválasztáson jelöltként induló személy polgármesteri tisztségével összefüggő feladatai ellátásában a választási kampányra tekintettel sem akadályozott, és ezen feladatok ellátásával kapcsolatban helye van a közérdekű tájékoztatásnak is, ugyanakkor a jogorvoslati kérelemben megjelölt bizonyítékok alapján részletesen vizsgálni szükséges, hogy ezen feladatellátásról szóló tájékoztatás értékelhető-e az aktuális kampány szempontjából, azaz kimutatható-e a tájékoztatás választói akaratot befolyásoló célja vagy alkalmassága.
  6. A Bizottság álláspontja szerint az OEVB a támadott lapszámban szereplő cikkeket csak átfogóan, témájuk alapján minősítette, tartalmukat nem vizsgálta abból a szempontból, hogy értékelhetők-e a bennük foglalt megnyilatkozások a választási kampány részeként.
  7. Beadványozó által megjelölt cikkek alapján a lapszám címoldalán, 2-3. oldalán, 5., 6. és 12. oldalon szereplő közlések valamennyi esetben aktuális, és a polgármesteri tisztséghez, illetve közszereplő mivoltához szorosan fűződő beszámolókat tartalmaz attól függetlenül, hogy a polgármester személye ezen beszámolókban is többnyire felülprezentált és túlhangsúlyozott.
  8. Ettől lényegesen eltérő a 4. oldalon szereplő, Heim Pál Kórházzal kapcsolatos beszámoló megítélése a választási kampány szempontjából. A cikk rögzíti pl. „Kocsis Máté az elmúlt évek egészségügyi fejlesztései kapcsán kiemelte: 2010 óta mintegy 200 olyan fejlesztés valósult meg a fővárosban, amelyre az ezt megelőző kormányok idején nem volt szándék és lehetőség. Országosan pedig 2010 óta 77 kórházat, 54 rendelőintézetet, 104 mentőállomást újítottak fel, és emellett 23 új rendelőintézetet, illetve 31 új mentőállomást is felépítettek. (…) Az a 700 milliárdos fejlesztés, amelyet a kormány a 2017 és 2026 közötti időszakban a területre fordít, a budapestiek és az agglomerációban élők egészségbiztonságát is nagymértékben növeli”.
  9. A fenti idézet egyértelműen a kormányzati tevékenységre, a következő parlamenti és kormányzati ciklusokra vonatkozó megjegyzés, amelynek jelentősége nem a polgármesteri szerepkör, hanem a jelölti minőség körében értékelhető. Alátámasztja ezt, hogy a cikkben a kormányzati tevékenységgel és tervekkel összefüggésben a választókerületi jelölt nyilatkozata, és nem az érintett szakterület államtitkára tartalmilag ismétlésnek minősíthető nyilatkozata jelenik meg hangsúlyosan. Mindezek alapján ez a beszámoló alkalmas arra, hogy a hivatalban lévő polgármestert jelölti minőségében is népszerűsítse, a jelöltség tényének konkrét említése nélkül is. Ezzel kapcsolatban a Bizottság jelzi azt, hogy a polgármester egyben a FIDESZ-KDNP jelöltje az aktuális választási eljárásban, a választókerület lakosai szempontjából külön bizonyítást nem igénylő ténynek tekinti a jelölt kiemelkedő helyi ismertsége folytán és amiatt, hogy közéleti szerepvállalása során tevékenysége mindig ugyanazon jelölő szervezethez volt köthető.
  10. Szintén a kampány szempontjából értékelhető a lapszám 10. oldalán megjelent ünnepi beszámoló. A cikk az ünnepséggel kapcsolatban az alábbi üzeneteket tartotta fontosnak kiemelni: „Néhány hét múlva ’ismét Magyarország sorsáról döntünk’, és ezen a választáson nem négy év lesz a tét (…) ’Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal’ (…) ’végül minden választókerületben ők állnak majd szemben a mi jelöltjeinkkel’ (…) Az országgyűlési választásról elmondta: ismerjük a jelölteket, ’vannak akikkel tíz, vannak akikkel harminc éve hadakozunk. Maguk ismerték el, hogy képesek reggel, délben, este is hazudni’ (…) Orbán Viktor a választási harc első törvényének nevezte, hogy egységben az erő, egy a tábor, egy a zászló, és mindenkire szükség van”.
  11. A fenti kiemelések azt mutatják, hogy a beszámolóban nagyon komoly hangsúlyt kapott a miniszterelnöki szerepkörhöz nem kapcsolódó, azonban listavezetői szerepkörében indokolható és értelmezhető kijelentések köre. Ezekben a választás jelentőségének hangsúlyozása mellett a saját jelöltekre való szavazás buzdítása, illetve az ellenjelöltekkel kapcsolatos negatív vélemény is megjelenik.
  12. A fenti két, a Ve. 141. §-a körében is értékelhető beszámoló megalapozza azt a látszatot, hogy az önkormányzati lap semleges pozícióját feladva egy konkrét jelölő szervezet, illetve jelölt mellett foglal állást. Ennek hangsúlyt ad a jelölt polgármesteri tisztségéből fakadó feladatok ellátása miatti további hangsúlyos szerepeltetése és az a tény is, hogy a választási eljárásban érdekelt más jelölt vagy jelölő szervezet semmilyen felületet nem kapott álláspontja bemutatására, illetve helyi közérdeklődésre számot tartó rendezvényeiről beszámoló nem született. A Bizottság megítélése szerint Beadványozó álláspontjával ellentétben a fent említett hangsúlyos szerepeltetés nem valósít meg jogsértést, amíg valóban a helyi közfeladatok bemutatására koncentrál.
  13. A jogsértés megállapítása mellett, mivel az Önkormányzat folyamatosan végzi közérdekű tájékoztató tevékenységét a lap kiadásával, indokolt a további jogsértéstől való eltiltás is.
  14. A bírság kiszabásával kapcsolatban a lapszámon átívelő tendenciózus megjelenítés, a nagy számban ingyenesen terített sajtótermék miatt az érintettek széles köre, és a kifejezetten az önkormányzati lapokkal kapcsolatban a jelen kampányban már szélesebb körben megismerhető joggyakorlattal ellentétes magatartás képezték a szankció alkalmazásának alapját. Mivel ismételt jogsértés nem merült fel, illetve külön-külön a cikkek jelentős része nem valósít meg jogsértést, a Bizottság a bírságalap összegének megfelelő bírságról döntött.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 141. §-án, a 218. §-án, 219. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 29.

 

                                                Prof. Dr. Patyi András

                                        a Nemzeti Választási Bizottság

                                             elnöke