A Nemzeti Választási Bizottság
601/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata (székhely: 1195 Budapest, Városház tér 18., képviseli: Gajda Péter polgármester; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 73/2018. (III. 23.) számú határozatát részben megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a bírság kiszabására irányuló indítvány tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Magánszemély nyújtott be kifogást a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) 2018. március 21-én. Beadványában vélelmezte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét rögzítő alapelv sérelmét a Ve. 141. §-ában meghatározott kampányeszköz felhasználásával összefüggésben. A sérelmezett tényállással összefüggésben előadta, hogy 2018. március 21-én észlelte „Budapest Főváros XIX: kerület Kispest Önkormányzata publimont (közérdekű önkormányzati hírközlési-tájékoztatási felület)” kampányeszközként, esélyegyenlőséget sértő módon való felhasználását. Az eszköz elhelyezkedésével kapcsolatban a Gyöngykagyló Óvodát (1195 Budapest, Zrínyi u. 6.) jelölte meg.
[2] Megítélése szerint az eszközön szereplő tartalom nem felel meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. Az általa idézett és fényképfelvételeken csatolt tartalomban véleménye szerint képviselőjelöltként kizárólag Burány Sándor (Budapest 09. OEVK) és Hiller István (Budapest 16. OEVK) jelenik meg, akik mindketten a Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd jelöltjei. A jelöltekről közölt cikkekben véleménye szerint „kizárólag kampánytémák fedezhetők fel, választások utáni ciklusukról, céljaikról, politikai hozzáállásukról tesznek a cikkben tanúbizonyságot, sőt Burány Sándor kizárólagosan csak a kerületet közvetlenül nem érintő, országos politikai témák feszegetésével foglalkozik”.
[3] Ezzel az önkormányzat kiadványa megítélése szerint semleges pozícióját feladva azt a látszatot kelti, hogy állást foglal valamely jelölt mellett. Ezzel kapcsolatban idézi a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. határozatát, amely a helyi önkormányzatok kampányban folytatott tevékenységével foglalkozik, illetve kijelenti, hogy álláspontja szerint a kiadvány alkalmas a választói akarat jogellenes befolyásolására. Hivatkozza továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 522/2018. határozatát.
[4] Kéri mindezek alapján a jogsértés megállapítását, a további jogsértéstől való eltiltást, illetve bírság kiszabását arra tekintettel, hogy az önkormányzat már megsértette a kampány során a Ve. szabályait, amelyet a Kúria Kvk.VI.37.328/2018/3. jogerős végzése rögzít.
[5] Az OEVB 73/2018. (III. 23.) határozatában a kifogásnak helyt adott, a jogsértés megállapítása és a további jogsértéstől való eltiltás mellett 100 000 Ft (egyszázezer forint) bírságot szabott ki.
[6] Indokolásában hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. végzésére, amely szerint „megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez, és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”. Rögzítette, hogy a tábla „A polgármesteri hivatal tájékoztatója” címet viseli, egyértelműen nem jelölő szervezet készítette, így tartalmának meg kell felelnie a Ve. előírásainak. A becsatolt bizonyítékok alapján pedig egyértelműnek ítélte, hogy az Önkormányzat kizárólag az MSZP-Párbeszéd jelöltjeinek nyilatkozatát jelenítette meg.
[7] A bírság kiszabásánál az OEVB rögzítette, hogy mérlegelte a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában és 219. § (1) bekezdésében foglaltakat, így a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, valamint a jogsértés ismétlődő jellegét, de ezzel kapcsolatban indoklásában megállapítást nem tett.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2018. március 26-án 13 óra 02 perckor nyújtott be elektronikus levélben fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozva.
[9] Álláspontja szerint az OEVB döntése törvénysértő, mert fenntartások nélkül elfogadta a kifogásban hivatkozott kúriai döntés kifogástevő által interpretált értelmezését, anélkül, hogy az ügy tényállását önállóan értékelte, mérlegelte volna.
[10] Megítélése szerint figyelembe kellett volna vennie a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. végzésében foglalt „ésszerű indok” kitételt, mint a jogsértés megállapításának mellőzését megalapozó körülményt. Indokolása szerint a sérelmezett hirdetőtábla – Budapest minden kerülete tájékoztató lapjához hasonlóan – az Önkormányzat területéhez tartozó, hivatalban lévő országgyűlési képviselők rövid tájékoztatását közli a rendszeresen megjelenő képviselői rovatban. Ez a képviselői tájékoztató megítélése szerint „nem a Ve. 140. §-a szerinti választási kampányban fordult elő először, célja nem egy jelölt választási kommunikációjának elősegítése, hanem a 2014-2018 közötti parlamenti ciklusban a kerület lakosságát képviselő országgyűlési képviselők szoros korlátok közé szorított tájékoztatási felülete”. Nyilatkozata szerint ez a megszólalási jogosultság a képviselőket „kizárólag megbízatásuk idejére, és akkor is rendkívül korlátozottan illet meg mind gyakoriságban, mind tartalmi keretekben”.
[11] Fellebbezése alátámasztásaként hivatkozik arra, hogy a képviselők jelölti minőségét a kifogástevő a valasztas.hu honlapra hivatkozva bizonyítja, és nem hivatkozik arra, hogy „a kerületben köztudomású lenne, hogy Burány Sándor és Dr. Hiller István képviselőjelöltek lennének.” Mindez álláspontja szerint nem véletlen, hiszen ezen minőségüket az önkormányzati lap „szándékosan nem tünteti fel,(…) a rájuk való szavazásra nem buzdít”. Mindezért megalapozatlannak tartja a tájékoztató kampányeszköznek minősítését.
[12] Álláspontja szerint az országgyűlési képviselői minőség és az országgyűlési képviselő tájékoztatási kötelezettsége olyan ésszerű indok, amely miatt nem valósul meg a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbomlása. A sérelmezett tájékoztatóban a képviselők „nem jelöltként szólalnak meg, jelölő szervezeteik megnevezésére nem kerül sor, őket nem népszerűsíti, rájuk való szavazásra, támogatásukra történő felhívás nincsen”.
[13] Hivatkozva a kifogásban megjelölt kúriai döntésre kiemeli, az önkormányzati hirdetőtábla a Kúria által sérelmesnek talált kritériumoktól mind minőségében, mind mennyiségében jelentősen eltér. Az OEVB nem megfelelően súlyozta a médiatartalmat, a lapnak csupán egyetlen rovatában jelennek meg a képviselők, akik az adott kerületi lakosságot képviselik, szemben a kúriai döntésben megjelölt Németh Szilárd István szerepeltetésével [Kvk.III.37.236/2018/4.] Így szereplésük nem aránytalan. Erre tekintettel már önmagában is törvénysértő a bírság kiszabása. Utóbbival kapcsolatban álláspontja szerint az OEVB indokolási kötelezettségének nem tett eleget, illetve a jogszabálysértés ismétlődésére vonatkozó kitétele iratellenes.
[14] A fentiek alapján kéri az OEVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés részben megalapozott.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[17] A Bizottság álláspontja szerint az OEVB érdemben helyesen állapította meg, hogy a Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által kihelyezett hirdetőeszköz tartalma sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvet.
[18] Ennek indokolása kiegészíthető azzal, hogy Beadványozó által is hivatkozott módon önmagában az, hogy az Önkormányzat tájékoztatási felületén megszólalási lehetőséget kapnak a választókerület(ek)ben hivatalban lévő országgyűlési képviselő(k), nem áll ellentétben a Ve. szabályaival. Nem lehet azonban mellőzni megszólalásaik tartalmának vizsgálatát.
[19] A Bizottság megítélése szerint tételesen cáfolható Beadványozó azon állítása, hogy a képviselők „nem jelöltként szólalnak meg, jelölő szervezeteik megnevezésére nem kerül sor, őket nem népszerűsíti, rájuk való szavazásra, támogatásukra történő felhívás nincsen”. Ezen körben kiemelést érdemel dr. Hiller István nyilatkozata, amely szerint „[e]zért is kérem a kispestieket, hogy április 8-án a választásokon ismét tiszteljenek meg bizalmukkal”, illetve Burány Sándor nyilatkozata, amely szerint „[e]zt az esélyt a Karácsony Gergely vezette MSZP-Párbeszéd szövetség kínálja a választóknak. Akiknek képviseletére, szolgálatára ismét vállalkoztam. Számítok Önökre, számíthatnak rám.” Az idézett kijelentésekkel kapcsolatban Beadványozó semmivel nem tudta valószínűsíteni, hogy azok nem a jelenlegi kampányra, hanem a kifutó képviselői ciklus feladataira vonatkoznak.
[20] Érdemi védekezésként nem értékelhető így az a tény sem, hogy a kiadvány egyébként (leadben, aláírásban) nem tünteti fel őket jelöltként, hiszen nyilatkozatuk tartalma ezt a tényt egyértelműen magában foglalja.
[21] Megalapozott mindkét nyilatkozat OEVB általi értékelése is, hiszen hiába indul dr. Hiller István jelöltként másik választókerületben, a saját magára való szavazásra buzdításon túl a 09. sz. választókerületi kampányban értékelhető Burány Sándor választókerületi jelölttel kapcsolatos megszólalása, amikor kijelenti, vele „együtt továbbra is Kispest egészét szeretné képviselni az Országgyűlésben”.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jogsértés megállapításának minden előzetes feltétele fennállt, azaz a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősülnek a nyilatkozatok, és azok olyan felületen – az Önkormányzat közérdekű tájékoztatóján – jelentek meg, ahol a választási kampányban érvényesíteni kell a jelöltek közötti esélyegyenlőséget. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvének megsértése azzal a mozzanattal teljesül, hogy a kiadványban más jelölt álláspontjának megjelenítésére, illetve támogatásukra való felhívásra nem kerül sor, így az a látszat keletkezik, hogy az Önkormányzat a nyilatkozó jelöltek és jelölő szervezetük mellett foglalt állást. Megjegyzendő az is, hogy bár a jelöltek csak egyszer szerepelnek a tájékoztatóban, maga a hirdetőtábla is csak csekély számú egyéb érdemi tartalomnak ad helyt (3 cikk, 2 közlemény), így felületarányosan megszólalásuk jelentősebb terjedelmű, egyértelműen nem marginális tartalom.
[23] Mivel az OEVB és Beadványozó által is hivatkozott Kvk.III.37.236/2018/4. végzés alapján a kiadvány önmagában vizsgálható, az esélyegyenlőségnek a kiadásban szereplő cikkek összességében kell teljesülnie, az Önkormányzat tájékoztató tevékenységének egyebekben kiegyensúlyozatlan voltát a kifogástevőnek nem kellett bizonyítania.
[24] A jogsértés megállapítása mellett, mivel az Önkormányzat folyamatosan végzi közérdekű tájékoztató tevékenységét, indokolt a további jogsértéstől való eltiltás is.
[25] A fentiekkel ellentétben Beadványozó álláspontját osztja a Bizottság a kiszabott bírsággal összefüggésben. Az OEVB határozatában rögzíti ugyan a bírság kiszabásával összefüggésben mérlegelni fontos körülményeket, de ezzel kapcsolatban értékelhető megállapítást nem tesz. Az ismételt jogsértéssel kapcsolatban is csak valószínűsíthető, hogy a kifogásban megjelölt korábbi jogsértést tekinti a bírság kiszabásához jogalapnak.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint az ismételt jogsértés figyelembe vételéhez ugyanazon tényállás többszöri megvalósulása, vagy a kampányban jogsértésre irányuló magatartási formák ismétlődése szükséges. A kifogásban idézett jogsértés jelen tényálláshoz azonban semmilyen módon nem kapcsolódik, illetve egy önkormányzati rendelet végrehajtása eredményezte a Ve. ellenes magatartást, így előzményként figyelembe nem vehető. Megállapítható továbbá, hogy a fizikailag egy ponton kihelyezett, feltűnést keltőnek nem minősíthető hirdetőtábla az érintett választókerületek választópolgárai csekély számának elérést eredményezi. Lényeges körülmény a bírság kiszabhatósága szempontjából az is, hogy bár nem átadott felületről, hanem szerkesztett tartalomról van szó, a jogsértést eredményező cikkek a jelöltek nyilatkozatainak idézésén alapszik, ezért az Önkormányzat jogsértése nem terjed ki a jelöltek érdekében folytatott szándékos kampánytevékenységre. Mindezért a Nemzeti Választási Bizottság a bírság jogkövetkezményének alkalmazását nem találta megalapozottnak.
[27] A fenti indokokra tekintettel a Nemzeti Választási bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint az OEVB határozatát részben megváltoztatta.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 141. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 29.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke