A Nemzeti Választási Bizottság
599/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom Párt [1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. március 23-án 12 óra 52 perckor elektronikus levélben fordult Budapest 12. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértése miatt – figyelemmel a Ve. 208. §-ára és 148. § (1) bekezdésére nyújtott be kifogást.
[2] Jogorvoslati kérelmében előadja, hogy 2018. március 19. napjával kezdődően a háttérben egy magyar zászlót, jobboldalt Orbán Viktor miniszterelnököt, baloldalt sötétkék keretezett mezőben a “Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló, különféle méretű plakátok kerültek országszerte a közterületeken elhelyezésre. A plakát alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok jelölő szervezet támogatására buzdítanak-e, vagy a kormányzati kommunikáció részét képezik. A plakát így megítélése szerint „sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt, a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit”
[3] Kifogásában az NVB 99/2016. számú határozatában foglaltakat részben megerősítő Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésre. Ebben a Kúria kifejti, ’a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz’. Véleménye szerint a Kúria gyakorlatában nem elegendő, ha a plakáton apró betűvel, távolról vagy autóból nem olvasható módon kerül feltüntetésre a támogatott szervezet vagy a megrendelő neve, vagyis az, hogy a plakát kinek és milyen jellegű támogatására hív fel.
[4] Kifejti továbbá, a kifogásolt plakátról csak közvetlen közelről állapítható meg, hogy kinek a támogatására ösztönöz. A plakát keretéhez közel, apró betűvel feltüntetett szöveg egy méternél távolabbról – ahonnan a plakát fő tartalmi elemei kényelmesen olvashatóak és láthatóak –, vagy autóból nem olvashatóak.
[5] Hivatkozik továbbá a Nemzeti Választási Bizottság „32/2018. (III. 20.) számú határozatára, amely hasonló tényállás mellett állapított meg jogsértést”. Megítélése szerint a jelen ügyben a plakáton szereplő Orbán Viktor nagyobb ismertsége a jogsértést nem küszöböli ki, mert az NVB döntésében is hivatkozott kúriai döntések ezt a szempontot nem érvényesítik.
[6] Véleménye szerint a megrendelő, illetve azon jelölő szervezet, amelynek érdekében a plakátot kihelyezték feltüntetésének hiánya önmagában is alkalmas a jogsértés megállapítására. Ezen túlmenően hivatkozik azonban arra is, hogy a plakát rendkívül szoros vizuális egyezést mutat a kormányzati kommunikációval, így alkalmas a választók megtévesztésére.
[7] Ennek indoklásaként előadja, hogy a kifogásban megjelölt plakát struktúrájához rendkívül hasonló – kifogásához mellékelt – újsághirdetést tett korábban közzé a kormány. Álláspontja szerint mindkét hirdetésen a nemzeti színű zászló szolgáltatja a hátteret, melyen sötétkék téglalapban szerepel szöveg. A szöveget kettős vékony vonal keretezi mindkét plakáton, a szöveg, a keret és a téglalap egymáshoz viszonyított elhelyezése is közel azonos. Mind a plakát, mind az újsághirdetés főalakja Orbán Viktor miniszterelnök (a plakáton képen megjelenítve, az újsághirdetésben a megszólalóként, illetve az aláírásával és nevével megjelenítve).
[8] Megjegyzi, hogy az újsághirdetést Nagy-Britanniában tették közzé, de véleménye szerint „annak híre a magyar sajtót is bejárta, így az nemcsak a Nagy-Britanniában élő magyar választópolgárok, hanem a magyarországon élő választópolgárok számára is ismert”. Ennek igazolására példálózó jelleggel megjelöli az Index c. és HVG.hu internetes portálok témával foglalkozó egy-egy cikkét (https://index.hu/belfold/ 2016/06/19/orban_viktor_is_beszall_a_brit_eu-nepszavazasi_kampanyba/, és http://hvg.hu/itthon/20160620_ Orban_ egesz_ oldalas_ hirdetesben_uzent_a_briteknek).
[9] Rögzíti továbbá, hogy a plakáton és a csatolt hirdetésben használt kék-fehér színkombinációt rendkívül széles körben használja a kormány, amelynek igazolására két mellékletet csatol.
[10] Előadja továbbá, hogy a plakáton használt betűtípus csaknem azonos a kormány által használt betűtípusokhoz, illetve hogy a miniszterelnök sajtótájékoztatókhoz használt pulpitusán szereplő “MINISZTERELNÖK” felirat, valamint korábban közzétett más kormányzati hirdetéseken szereplő “KORMÁNY INFORMÁCIÓ” felirat betűtípusa rendkívül hasonló a jelen ügy tárgyát képező plakát központi feliratának betűtípusához. Megítélése szerint mindhárom betűtípus egy általános ún. serif (talpas) betűtípus, a használt betűk vonalvastagságában és szerkezetében sem láthatóak markáns eltérések, a három felületen használt betűtípus egységes arculatot közvetít, ezért egy átlagos szemlélő számára nem megkülönböztethetőek.
[11] Kifogásában leírja továbbá, hogy a plakáton közzétett “Nekünk Magyarország az első” szlogent a miniszterelnök kormányzati szerepében is használja, amellyel kapcsolatban megjelöl egy kormany.hu portálon közzétett bejegyzést (http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/nekunk-magyarorszag-az-elso). Megjelöli továbbá a kormány által a 2018. március 15-i ünnepségen használt „A haza minden előtt” szlogent, mint amely a kifogásolt plakát szlogenjéhez rendkívül hasonló. Bizonyítékként ezzel kapcsolatban a kormány közösségi médiában közzétett médiatartalmát hivatkozza (https://www.facebook.com/kormanyzat/ videos/1870166816389363/), illetve a hirado.hu portál anyagát (https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/03/03/a-haza-minden-elott-meghivo-marcius-15-ere/).
[12] Megítélése szerint a kifogásolt plakát vizuálisan és tartalmában rendkívül szoros egyezést mutat a kormány által korábban közzétett plakátokhoz, illetve használt vizuális elemekhez. A plakátról így egy átlagos szemlélő nem képes eldönteni, hogy az jelölő szervezetet népszerűsít, vagy a kormányzati kommunikáció része, esetleg a 2018. március 15-i ünnepségekhez kapcsolódó plakátkampányról van szó. A plakát mindezért „alkalmas a választók megtévesztésére, ami a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába ütközik”.
[13] Véleménye szerint, mivel Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, másrészt a Fidesz vezető politikusa is, „amikor választási kampány időszakában valamely óriásplakáton feltűnik, a választópolgároknak egyértelműen, gyorsan és kétségek nélkül tudnia kell, hogy Orbán Viktor a plakáton miniszterelnöki mivoltában, az állami közhatalom megtestesítőjeként közvetít valamilyen kormányzati, közhatalmi üzenetet, vagy pedig az általa megformált üzenet egy kampányeszközhöz kapcsolódik, és így, mint Fidesz-es politikus van jelen a plakáton és ösztönöz a Fidesz támogatására”.
[14] A plakát ennek a kitételnek álláspontja szerint nem felel meg, így sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvét. Idézi a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatát, melyben az elvi éllel kiemelte, hogy megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.
[15] A fényképes bizonyíték mellett Beadványozó csatolta továbbá a Momentum Mozgalom Párt választókerületi jelöltjének két tanú által hitelesített nyilatkozatát, amelyben 2013. március 23-ai keltezéssel kijelenti, hogy a csatolt fényképfelvételt 2018. március 22-én 16 óra 36 perckor készítette, és az a Budapest XV. kerület M3 autópálya kivezető szakaszánál (Gábor áron út, Kozák tér és Tompa Mihály utca között) elhelyezett plakátot ábrázolja. Nyilatkozik továbbá arról, hogy a plakáton elhelyezett impresszumot csak egy méternél közelebbről lehet elolvasni.
[16] Beadványozó a fentiekre figyelemmel kéri, hogy a Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint szabjon ki megfelelő összegű bírságot.
[17] Az eltiltás indokoltságának alátámasztására jelzi, hogy a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú határozatában csupán azért nem tiltotta el a jogsértőt a további jogsértéstől, mert a kérdés már idejét múlt volt, hiszen a népszavazási kampány, amelyhez a plakát kapcsolódott, már lezajlott. Jelenleg azonban folyamatban van a kampány.
[18] Álláspontja szerint indokolt a Ve. 219. § (1) bekezdése szerint bírság kiszabása is, mert a választási plakát országos terjesztésű, rendkívül nagy számban kerül kihelyezésre. A jelölő szervezet a plakátkampányt 2018. március 14-én jelentette be melyet megítélése szerint nyilvánvalóan megelőzött egy előkészítő munka (plakát megtervezése, nyomdai előkészítés és nyomtatás). Véleménye szerint a jelölő szervezet számára a bejelentés óta eltelt jelentős idő sem volt elegendő arra, hogy tisztázza a jogi helyzetet, szükség esetén szakértő jogásszal, a helyi választási irodával, vagy a Nemzeti Választási Iroda jogi információs szolgálatával konzultáljon a plakát jogszerű kihelyezésének feltételeiről.
[19] Az OEVB elnöke átruházott jogkörében a kifogást 2018. március 23-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mivel a beadvány alapján a sérelmezett plakát országos terjesztésű.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[20] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogásban sérelmezett plakátról készített, illetve a jogsértés alátámasztására benyújtott további bizonyítékokat.
[21] A plakát tartalma a kifogásban foglaltaknak megfelel. A plakát Orbán Viktor miniszterelnököt, egyben a FIDESZ-KDNP közös lista listavezetőjét ábrázolja a “Nekünk Magyarország az első!” szlogen mellett, piros-fehér-zöld színvilágú háttér előtt. Az impresszum a plakát alsó részén, a teljes mérethez képest csekély méretben látható, azonban valós körülmények között való olvashatósága a benyújtott bizonyíték alapján egyértelműen nem megítélhető.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem hivatkozik olyan tényre vagy körülményre, amely alapján a plakát a választókat úgy tévesztené meg, hogy valamely más jelölő szervezet üzeneteként tünteti fel magát. Ezért a Bizottság azt csak önmagában az azonosíthatóság kérdéskörében, illetve a kormányzati kommunikációval való összevetésben vizsgálta. A Bizottság itt megjegyzi, hogy a hasonló tényállás melletti korábbi joggyakorlatra vonatkozó kiemelés téves, nincs választási plakáttal összefüggésben jogsértést megállapító 32/2018. (III. 20.) számon hozott határozata.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó helytállóan hivatkozott a Kúria és a Bizottság gyakorlatában elvárt követelményre, amely szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, „amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz”.
[24] Eltér azonban a Bizottság álláspontja a kifogásban megjelöltektől abban a kérdésben, hogy a plakát milyen esetekben tekinthető egyértelműnek abban a kérdésben, hogy kinek, illetve mely jelölő szervezet támogatására ösztönöz. A plakát, illetve az azon feltüntetett üzenet megítélése nem választható el attól a választási eljárástól, amelyben kampánycélra felhasználták. Ebben a tekintetben jelentős a különbség Beadványozó által idézett 2016. évi joggyakorlat – amely népszavazási eljárásban megfogalmazott üzenetekkel összefüggésben született – és a jelen ügy alapjául szolgáló tényállás között.
[25] Az ügy jogi megítélésére is kiható különbség abból adódik, hogy az országos népszavazás során valamely kérdés mellett vagy ellen kell állást foglalniuk a szavazóknak, amely során lényeges szempont, hogy egy-egy álláspont mellett az azt támogató személy vagy szervezet kiléte azonosítható legyen. Az országgyűlési képviselőválasztás során ezzel szemben felértékelődik a személyek közötti választás, a választók szabad belátásuk szerint, akár a kampányban felmerült tartalmi kérdések teljes mellőzésével is kialakíthatják véleményüket valamely jelölt, jelölő szervezet támogatásáról.
[26] Ennek megfelelően konkrét tartalmú üzenet vagy névmegjelölés nélkül is egyértelműen azonosíthatóság feltételét teljesítőnek tekinthető a támogatott jelölt személyét ábrázoló plakát, ha az eset összes körülményét vizsgálva ennek mérlegelési feltételei fennállnak. Ilyen feltétel például a Bizottság megítélése szerint, hogy a jelölt, országosan, széles körben ismert legyen, azaz igazolható legyen az a kijelentés, hogy a plakátot megfigyelő személyek döntő többsége a kép alapján a jelöltet név szerint azonosítani tudja. További feltétele lehet az azonosítható támogatás meglétének, hogy a jelölt személye hosszabb ideje egyértelműen köthető egy jelölő szervezethez vagy választáson együtt induló szervezetekhez, nem csak aktuális jelöltsége okán. Hasonlóan mérlegelést igénylő, de negatív feltétel, hogy a plakát ne közvetítsen negatív értékítéletet a jelöltről pl. karikatúra-szerű vagy egyébként előnytelen ábrázolással, azaz a plakát ne negatív kampány eszköze legyen.
[27] A Bizottság álláspontja szerint az eset összes körülményeit vizsgálva nincs olyan tény vagy bizonyíték, ami alapján életszerűen megkérdőjelezhető lenne, hogy a plakát egyértelmű abban a tekintetben, hogy kit ábrázol, illetve hogy az ábrázolt jelölt mely jelölő szervezethez köthető.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság vizsgálta továbbá, hogy a kifogásolt plakát a megjelölt kormányzati kommunikációs tartalmakkal összevetésben megtévesztő tartalmú-e.
[29] Beadványozó által hivatkozott tartalmak alapján megállapítható, hogy a kifogásban is megjelölt színvilág, kompozíció, tipográfia elemekben a plakát hasonlít a kormányzati kommunikáció körében megjelent egy-egy hirdetésre. Ugyanez igaz a plakáton feltüntetett szlogenre, amelyet azonban a jelölő szervezet a kampányban már széles körben használt, így a választópolgárok részéről kormányzati üzenetként való érzékelése lényegében kizárható.
[30] A Bizottság álláspontja szerint a kormányzati kommunikáció egyes arculati elemeivel való hasonlóság Beadványozó által vélelmezett megtévesztő tartalmat nem alapoz meg. Hangsúlyos különbség, hogy a hasonlónak megjelölt tartalmakon hangsúlyos szerepet kapott a nemzeti címer, illetve „Kormány Információ” vagy a „Magyarország miniszterelnöke” kitétel. Ilyen arculati elem a sérelmezett plakáton nem található.
[31] Ezen felül a megtévesztő tartalom lehetőségét kizárja, hogy nem határozható meg, hogy milyen a valóságtól eltérő meggyőződést igyekszik kialakítani a plakát. A megtévesztés a Bizottság álláspontja szerint akkor állhatna fenn, ha az összességében a jelölt támogatására ösztönző tartalmat valóban a kormányzati kommunikáció keretében, egy valóságosan nem igazolható közfeladat ellátására hivatkozva tették volna közzé. Ugyanígy kizárható az, hogy a plakát bármilyen kormányzati intézkedésre vonatkozó tartalmat fogalmazna meg vagy ilyet sugallna. A feltüntetett szlogen egyszerű értékítélet, a jelölt karakteréről igyekszik a választópolgárban pozitív képet kialakítani.
[32] Megjegyzi a Nemzeti Választási Bizottság, hogy az OEVB az ügy áttételével Beadványozótól megvont egy jogorvoslati lehetőséget. A benyújtott kifogásban bizonyítékkal alátámasztva egy plakát került megjelölésre, amely alapján az ügy az OEVB által elbírálható volt.
[33] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban megjelölt jogsértést nem látja igazolhatónak, így annak elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a Ve. 43. §-án és 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke