A Nemzeti Választási Bizottság
592/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a G. P. Gy. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 55-H/2018. (III. 23.) 07. számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] {C}{C}Budapest 07. számú OEVB 55-H/2018. (III 23.) 07. számú határozatával visszautasította N. L.-nak az OEVB-be a Demokratikus Koalíció általi megbízását. Az OEVB határozatában idézte a választási eljárásról szóló 2018. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 28. § (1) bekezdését, 30-32. §-át és rögzítette, hogy a Demokratikus Koalíció az egyéni választókerületben nem állított jelöltet, illetve listát, ezért a megbízás a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, így azt visszautasította.
[A fellebbezés tartalma]
[2] {C}{C}Beadványozó 2018. március 23-án 15 óra 45 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB határozatával szemben, melyet a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapított. Álláspontja szerint az OEVB döntése sérti a Ve. 28. § (1) bekezdését, és előadta, hogy a hivatkozott jogszabályhelyben szereplő „listát állító jelölő szervezet” definícióba az országgyűlési képviselők általános választásán az országgyűlési egyéni választókerületek tekintetében az országos pártlistát állító jelölő szervezetek tartoznak. Ennek indokaként hivatkozott az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 12. § (1) bekezdés b) pontjára, mely szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok az egyéni választókerületi jelölt mellett pártlistára szavazhatnak. Álláspontja szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntései kihatnak az országos listát állító, de az adott választókerületben egyéni jelöltet nem állító pártokra. Példaként említette a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontját, mely szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönthet a szavazatszámláló bizottság olyan tevékenysége, döntése elleni kifogásról, amely a pártlistás választást közvetlenül érinti. Hivatkozott a Pest Megyei Bíróság Kpk.26.970/200/2. számú végzésére is, melyben az egyéni választókerületben jelöltet nem, de megyei listát állító jelölő szervezet delegálhatott megbízott tagot a szavazatszámláló bizottságba, a helyi és a területi választási bizottságba.
[3] {C}{C}Fellebbezését 2018. március 23-án 20 óra 39 perckor küldött elektronikus levelében Beadványozó kiegészítette. Ebben hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 557/2018. számú határozatában foglaltakra és rögzítette, hogy ha a Ve. 28. § (2) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottságokba (és az egy szavazókörrel rendelkező településeken a helyi választási bizottságokba) történő delegálás esetében a „választókerületben listát állító jelölő szervezet” az országos pártlistát állító jelölő szervezeteket jelenti, akkor az azonos megfogalmazás miatt ebből csak következhet, hogy az (1) bekezdés szerinti „választókerületben listát állító jelölő szervezet” meghatározás is az országos pártlistát állító jelölő szervezeteket jelenti. Ismételten hangsúlyozta, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság is részt vesz az országos listás választás lebonyolításában.
[4] {C}{C}Beadványozó fellebbezését 2018. március 24-én 8 óra 3 perckor megküldött levelében ismételten kiegészítette. Ebben hivatkozva a Vjt. 15-17. §-aira, előadta, hogy az egyéni választókerületi választáson mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazatok száma és a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám az országos listán töredékszavazatoknak minősülnek. Ezért álláspontja szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a választás egyéni választókerületi eredményét megállapító önálló döntése közvetlenül kihat az országos listát állító pártok eredményére, az országos listás választás végeredményére.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] {C}{C} A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[6] {C}{C}A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy hasonló tényállás alapján a fellebbezésben foglalt jogkérdésben 557/2018. számú határozatában már állást foglalt. Tekintettel arra, hogy jelen döntés meghozatalakor még nem ismert a hivatkozott határozatban elfoglalt állásponttól eltérő kúriai döntés, a Bizottság fenntartja a korábbi határozatában kifejtett álláspontját. Ennek alapján tárgyi üggyel kapcsolatban a 2018. március 23-án 15 óra 45 perckor benyújtott fellebbezésre tekintettel az alábbi megállapításokat teszi.
[7] {C}{C}A Ve. 245. § (1) bekezdése alapján, az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: Nemzeti Választási Bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).
[8] {C}{C}A választási bizottság tagjainak megbízására vonatkozó részletes szabályokat a Ve. 27-34. §-a tartalmazza. Ezen belül a Ve. 28. § (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „(1) A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg. (2) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg”.
[9] {C}{C}Az idézett törvényhely a Ve. általános részi rendelkezései között szerepel, az az országgyűlési, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásra vonatkozó megbízási (delegálási) szabályokat is tartalmazza. A törvényhely helyes értelmezése az országgyűlési képviselők választásán az, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság egy-egy tagját a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg. Mindennek oka az, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság feladat- és hatásköre, illetve illetékessége elsődlegesen és közvetlenül az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. A lista jogán történő delegálási lehetőség a helyi önkormányzati választáson illeti meg a megyében megyei listát, illetve Budapesten fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezeteket, akik így a területi választási bizottságba további egy-egy tagot jogosultak megbízni.
[10] {C}{C}Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista vonatkozásában a választókerület az egész ország, a jelölő szervezet az egész ország területére, nem pedig az egyéni választókerületben állítja listáját. Az országos listás választáson Magyarország területe alkot egy választókerületet.
[11] {C}{C}A Ve. 28. § (2) bekezdése a szavazatszámláló bizottságba azért teszi lehetővé akár az egyéni jelölt, akár az országos lista jogán való delegálási lehetőséget, mert a szavazatszámláló bizottság feladatellátása során az egyéni jelölt és az országos listás választás lebonyolításában is részt vesz.
[12] {C}{C}A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentiekben írt jogi okfejtéssel nem ellentétes az sem, hogy a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja alapján arra irányuló kifogás esetén az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról. Mindennek oka az, hogy a szavazatszámláló bizottságba egyrészt a fentiekben írtak alapján jelen vannak a pártlista jogán megbízott személyek, másrészt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében eljárva hozott döntéssel szemben a Nemzeti Választási Bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani, melyben a pártlista jogán szintén jelen vannak a listát állító jelölő szervezetek megbízottjai. Tehát önmagában a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatásköri szabály nem alapozza meg jelölt hiányában az országgyűlési egyéni választókerületbe tag megbízásának jogát a pártlistát állító jelölő szervezetek részére. Ahogyan az kifejtésre került, ilyen esetben sem marad ki a döntéshozatalban való részvételből a pártlistát állító szervezet, hiszen mind az alapügyben eljáró szavazatszámláló bizottság, mind az OEVB döntésével szembeni jogorvoslatot elbíráló Nemzeti Választási Bizottságba jogosult tagot megbízni. A Bizottság mellőzte Beadványozó által hivatkozott, a Pest Megyei Bíróság Kpk.26.970/2002/2. sz. végzésében foglaltak figyelembevételét is, tekintettel arra, hogy a hivatkozott döntés már nem hatályos és a jelenlegitől lényegesen eltérő tartalmú választási jogszabály alapján került meghozatalra.
{C}{C}{C}[13] {C}{C}A Bizottság fenti érvelésén túl rögzíti azt is, hogy a Ve.-nek a választási bizottságonkénti tag megbízásra jogosultságot biztosító rendelkezése azt garantálja, hogy a független jelölt és a jelölő szervezet ténylegesen azon eljárásokban kapjon megbízottja által a döntéshozatalban részvételi lehetőséget, amelyek őt közvetlenül érintik. A Ve. nem tesz érdemi különbséget a választási bizottságok megbízott és választott tagjainak jogosultságai között, így a közvetlen érintettség megkövetelése a megbízáshoz az az eszköz, amely a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvére tekintettel biztosítja, hogy a választási bizottságok által meghozott döntésekben nem vesz részt olyan jelölő szervezet vagy jelölt képviselője, akit az adott választási eljárás konkrétan nem érint.
{C}{C}{C}[14] {C}{C}A fentiekben írt részletes okfejtés alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján jogilag helytálló döntést hozott, mikor a megbízott tag bejelentését arra hivatkozással utasította vissza, hogy a jelölő szervezet az egyéni választókerületben nem állított jelöltet.
[15] {C}{C}Beadványozó a 2018. március 23-án 15 óra 45 perckor benyújtott fellebbezését további két alkalommal, 2018. március 23-án 20 óra 39 perckor és március 24-én 8 óra 3 perckor küldött elektronikus levelében is kiegészítette. E kiegészítésekkel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „A fellebbezésnek tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint „a fellebbezés”-nek, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott fellebbezésnek kell tartalmaznia minden a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet és érvelést annak érdekében, hogy a fellebbezés érdemi elbírálásra alkalmas legyen. A fellebbezés benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 230. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával. Ezen időtartam alatt kell a választási bizottság ülését megszervezni, a választási bizottság döntését előkészíteni, összességében az ügy elbírálására a választási szerveknek felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a fellebbezés elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott fellebbezést folyamatosan kiegészíteni pl. jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[16] {C}{C}Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – ahogyan azt már a [6] bekezdésben is rögzítette – „a fellebbezésnek” a Beadványozó által 2018. március 23-án 15 óra 45 perckor benyújtott jogorvoslati kérelmet tekintette, az ahhoz fűzött egyéb kiegészítések vizsgálatát a fent leírt indokok alapján mellőzte.
[17] {C}{C}Az előző bekezdésekben foglalt okfejtésre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a fellebbezést elutasította és az OEVB határozatát helybenhagyta.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] {C}{C}A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 27-34. §-a, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke