A Nemzeti Választási Bizottság
591/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a G. P. Gy. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest Főváros 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 56-H/2018. (III. 23.) 07. számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 22-én kifogást terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a 2018. március 12-én előterjesztett kérelmével kapcsolatban 2018. március 21-én a Budapest Főváros 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) tájékoztatta arról, hogy mely jelöltek ellenőrzött ajánlóívein szerepelnek a személyes adatai. A tájékoztatás szerint többek között Barabás György László jelölt (Magyar Munkáspárt) részére adott ajánlást. Kifogásában előadta, hogy Barabás György László jelölt részére nem adott ajánlást, továbbá mellékelte az aláírása mintáit, melyből szerinte megállapítható, hogy az érintett ajánlóíveken nem az ő aláírása szerepel. Az előadottakra tekintettel kéri a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv valamint – az ajánlóív saját kezűleg történő aláírására vonatkozó – Ve. 122. § (2) bekezdés megsértésének megállapítását, valamint az ismeretlen elkövető eltiltását a további jogszabálysértéstől. Kérte továbbá a büntetőeljárás megindítását ismeretlen tettes ellen.
[2] Az OEVB 56-H/2018. (III. 23.) 07. számú határozatában megállapította, hogy a kifogásban előadottak bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját vetik fel, amelynek lefolytatása büntetőeljárás kereteiben valósulhat meg. Az OEVB álláspontja szerint Beadványozó bűncselekmény elkövetésének megállapítását kérte, kifogását hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasította, valamint jegyzőkönyvi döntéssel felkérte az OEVI-t feljelentést megtételére a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrhatóságnál.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2018. március 23-án 17 óra 31 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Álláspontja szerint az 56-H/2018. (III. 23.) 07. számú határozat meghozatala során az OEVB megsértette a Ve. rendelkezéseit, valamint álláspontja szerint az eljáró bizottságnak nem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénybe ütközésről, hanem a megjelölt Ve. rendelkezéseibe ütközésről kellett volna döntést hoznia.
[4] Fentiekre tekintettel kéri az OEVB határozatát megváltoztatni, a kifogásnak helyt adni és megállapítani azt, hogy ismeretlen elkövető megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvet és a Ve. 122. § (2) bekezdését.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A fellebbezés nem alapos.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy az OEVB a beadványban nevesített, a Magyar Munkáspárt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Barabás György László jelöltet, a 2018. március 6-án meghozott 33-H/2018. (III. 6.) 07. számú döntésben az országgyűlési képviselők 2018. évi választásán egyéni választókerületi jelöltként nyilvántartásba vételét visszautasította, amely 2018. március 9-én jogerőre emelkedett.
[8] A Bizottság rögzíti, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a írja elő azt, hogy az országgyűlési képviselők választásán a választókerületi jelöltséghez 500 érvényes ajánlás szükséges.
[9] Az ajánlások érvényességének vizsgálata egyértelműen a jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárás része, így azok érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslati kérelem is csak ennek az eljárásnak a keretében terjeszthető elő joghatályosan. Amennyiben az érvényes ajánlások száma vitatásának lehetősége eljárásjogilag elválna a jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárástól, mindez azt eredményezné, hogy az egyéni jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó döntés tekintetében nem állna be a jogerő, ennél fogva akár a szavazás napján is születhetne olyan döntés, mely a korábban nyilvántartásba vett jelölt visszautasításáról rendelkezne a szükséges számú ajánlások csökkenése okán.
[10] A választási eljárásban a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ezáltal indokoltak is a rövid (1 és 3 napos) határidők. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatban kifejtette, a jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza [...].” (ABH 1999, 237, 243.)
[11] Az Alkotmánybíróság határozatában arra is utalt, hogy „[a] választási eljárásban tudható, így előre kiszámítható, hogy mikor kerülhetnek sorra olyan döntések, amelyekkel kapcsolatban a jogorvoslat esetlegesen felmerülhet. A választási szervek elérhetősége biztosított, folyamatosan üléseznek, illetve készenléti helyzetben vannak.” (ABH 1999, 237, 243)
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében megvizsgálta a tartalma szerint többek között az OEVB-nek benyújtott kifogást. A Bizottság a kifogás benyújtásával kapcsolatban rögzíti, hogy azt a Ve. 209. § (1) bekezdést alapján úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértéstől számított harmadik napon belül megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 215. § b) pontja értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett.
[13] Beadványozó által benyújtott jogorvoslati kérelemével azt sérelmezi, hogy olyan jelölt ajánlóívére vezették rá az ajánlását, akit ő nem ajánlott. A Ve. 124. § (1) bekezdése alapján az ajánlásgyűjtési időszak 2018. március 5-én 16 órakor lezárult. Beadványozó 2018. március 12-én kért tájékoztatást az OEVI részéről az általa adott ajánlásokkal kapcsolatban, majd ezt követően, 2018. március 22-én terjesztette elő kifogását az OEVB részére.
[14] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által benyújtott kifogás elkésett, azt az OEVB-nek elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania. A Bizottság Beadványozó kérelmével továbbá megjegyzi, hogy annak határidőn belüli előterjesztése választási eljárásban már nem lehetséges, ugyanakkor mindez természetesen nem akadálya annak, hogy büntetőfeljelentés alapján, bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt nyomozóhatóság eljárjon.
[15] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – eltérő indokolással helybenhagyja, és kifogást – a Ve. 215. § b) pontja szerinti – elkésettség miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat a Ve. 209. § (1) bekezdésén, a 214. § (1) bekezdésén, a 215. § b) pontján, 231. § (4) bekezdésén, (5) bekezdés a) pontján, a Vjt. 6. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke