586/2018. NVB határozat - a Nemzeti Értékelvű Párt képviseletében eljáró Lévai György által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
586/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Nemzeti Értékelvű Párt képviseletében eljáró Lévai György (székhely: 2315 Szigethalom, Piac utca 37.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 18 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[1]          Beadványozó elektronikus úton 2018. március 25-én 0 óra 18 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Jobbik Magyarországért Mozgalom által kihelyezett plakát és szórólapok miatt, amelyeken álláspontja szerint nem a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolható párt név, jelszó vagy embléma van megjelenítve. Kifogásában előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a Nemzeti Értékelvű Párt rövidített megjelölését a „NÉP”-et önmaga megjelölésére használja, továbbá a „NÉP PÁRTJÁN” szlogen is a Nemzeti Értékelvű Párt szlogenje egy betű eltéréssel, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom megtéveszti a választókat és egyébként az összes politikai résztvevőt, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait.

[2]          Kifogásában előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom március 18-án kifüggesztett plakátjain és ugyanazon a napon a postaládájába bedobott szórólapjain észlelte, hogy az a Nemzeti Értékelvű Párt rövidített nevét és szlogenjét egy betű eltéréssel használja. Előadta továbbá, hogy a Nemzeti Értékelvű Párt rövidítése, a NÉP a bíróság jogerősen bejegyzett rövidítése a pártnak, mely védjegy oltalomban van, lajstromszáma 223.774, a bejegyzés a napokban emelkedik jogerőre.

[3]          Álláspontja szerint más szervezet a NÉP, mint a Nemzeti Értékelvű Párt rövidítését önmaga megjelölésére szórólapjain, plakátjain és egyébként kampányában, reklámjaiban nem használhatja. Előadta, hogy véleménye szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom védjegybitorlást követ el a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Védjegy tv.) 27. §-a szerint, mivel a Nemzeti Értékelvű Párt rövidített nevét a NÉP-et önmaga meghatározására használja, kiemelve a plakátjain óriásplakátjain, előadásain, rendezvényhelyszínein és szórólapjain. Mindezen túl álláspontja szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom megsértette az 1996. évi LVII. törvény 1.-3. §-ait, 8-9. §-ait, 21.§-át és 22.§-átt is, mivel tisztességtelen piaci magatartásával, erőfölényével visszaélve, megtévesztő módon saját „árujának megjelölésre” használja a Nemzeti Értékelvű Párt szlogenjét, a „NÉP PÁRTJA, és a NÉP védelem alatt álló rövidített nevet.

[4]          Kifogásában előadta továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom megsértette a Ve. 2.§-át, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 1.§-át, a 2011. évi CLXXV. törvény 3.§ (1) bekezdését és 4.§ (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 75.§ (2) bekezdését, a 77. § (1) és (4) bekezdéseit. Előadta azt is, hogy amennyiben a kampányidőszakban bármilyen kampányeszköz használata során (plakát, politikai reklám, választási gyűlés stb.) valaki olyan tevékenységet végez, amely a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik – így pl. egy párt, jelölő szervezet nevét jogtalanul használja, illetve az azokéhoz hasonló nevet használ jogtalanul –, azzal szemben a hatályos szabályozás alapján jogorvoslattal (kifogással) lehet élni.

[5]          Rögzítette, hogy az általa képviselt jelölőszervezet 7 éve használja a „Nép pártja” és a „NÉP pártja” stb. szlogent. Előadta azt is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom által szórólapokon, rendezvényeken használt „NÉP PÁRTJÁN” kifejezés a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 6. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Értékelvű Párt szellemi tulajdona. Kifejtette, hogy a Nemzeti Értékelvű Párttól a Jobbik Magyarországért Mozgalom a szlogen használatához engedélyt nem kért és nem kapott, így a Jobbik Magyarországért Mozgalom megsértette az Szjt.1. § (1) és (3) bekezdéseit, a 4. § (1) bekezdését, a 16-18. §-ait, a 23. § (1) bekezdését, 24.§-át, 26.§ (1) bekezdését, és a 31. § (1) bekezdését is.

[6]          Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalmat tiltsa el a NÉP mint rövidített név és a NÉP PÁRTJÁN szlogen használatától, kötelezze, arra hogy rendezvényein ne használja azt, illetve kötelezze arra is, hogy a szórólapjairól és kihelyezett plakátjairól távolítsa el "A NÉP PÁRTJÁN" megjelölést. Beadványához állítása bizonyításaként számos fényképfelvételt, valamint a védjegyoltalmat igazoló bejegyzést csatolt.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7]          A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. E törvényi feltételnek Beadványozó kifogása megfelelt.

{C}[8]          A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól:

„10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.”

{C}[9]          A kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdései rögzítik. Ezek szerint „a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll”.

[10]       {C}A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére.

[11]       {C}A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó kifogásában a vélelmezett jogsértés időpontjaként 2018. március 18-át jelölte meg, mely időpont esetében az akkor elkövetett, illetve észlelt jogsértő tevékenységgel szemben kifogást – figyelemmel a Ve. 209. §-ában foglalt szabályra – úgy kell benyújtani, hogy az 2018. március 21-én 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. E jogvesztő határidőhöz képest Beadványozó 2018. március 25-én, tehát a jogsértéstől számított 7. napon terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, mely a fentiek alapján elkésett.

{C}[12]       A Ve. 215. § b) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha elkésett.

 

[13]       {C}A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján, elkésettsége okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[14]       {C}A határozat a Ve. 10. §-án, 209. §-án, 215. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 26.

 

 

                                                                                             Prof. Dr. Patyi András

                                                                                     a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                           elnöke