58/2019. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

58/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 3/2019. (IV. 18.) TVB számú határozatával szemben benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1]    Beadványozó 2019. április 17-én kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjának, valamint a 141. §-ának megsértésére hivatkozással.

[2]    Kifogásban előadta, hogy 2019. április 16-án Szigetbecsén Pánczél Károly, mint a FIDESZ-KDNP, az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán induló jelölő szervezetek országgyűlési képviselője jelent meg a község új óvodája építésének megkezdésén.

[3]    A politikus Facebook oldalára feltöltött fotók szerint az ünnepélyes körülmények között megejtett első kapavágás a helyi óvodások jelenlétében, a gyermekek háttérszereplőként való felhasználásával történt. Kifejtette, hogy a fényképeken a kormánypárti frakció tagja a település vezetőivel fényképezkedik, miközben az óvodás gyermekek pedagógusaikkal a háttérben figyelik az eseményt.

[4]    Mindezek alátámasztására fényképeket csatolt és hivatkozott a 444.hu internetes portál által publikált írásra. Álláspontja szerint a képek rögzítése, valamint a legnagyobb közösségi oldalon történő megosztása önmagában is megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdésének megsértését.

[5]    Beadványozó hozzátette, hogy Pánczél Károly képviselő köznevelési intézmény területén kampánytevékenységet végzett, ezáltal pedig sérült a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a választás tisztaságának, továbbá az e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásának választási alapelve is. Ezen túlmenően álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja, azaz az önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv sérelme hatványozottan is megvalósul, tekintettel arra, hogy a gyermekeket tekintve nemhogy nem nagykorú, aktív választójoggal rendelkező állampolgárok szerepelnek a „videófelvételen”, hanem nevezettek ráadásul cselekvőképtelen kiskorúak is.

[6]    Hozzátette, hogy mivel a fényképsorozat a legnagyobb közösségi oldalon jelent meg, így a nyilvánosságnak olyan magas fokán áll, hogy az ott közzétett bármilyen tartalom kétséget kizáróan a választókat célozza meg, és ezért a Ve. eddig hivatkozott alapelveinek sérelme különösképpen megállapítandó. Bár Pánczél Károly nem jelöltje a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek választási listájának, azonban a jogszabálysértést önmagában megalapozza, és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek érintettségét is kétségkívül bizonyítja, hogy Pánczél Károly képviselő az említett közösségi oldalát pártja európai parlamenti kampányának céljaira is használja. A kifogás tárgyát képező óvodai kampányáról szóló bejegyzését egyazon felületen tette elérhetővé azon további bejegyzéseivel, amelyekkel a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek támogatására buzdít.

[7]    Beadványozó hivatkozott az Alapvető Jogok Biztosa által kiadott közleményre, amely felhívja a jelölő szervezeteket arra, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken, illetve az iskolák és óvodák népszerűségnövelő szándékú látogatásától.

[8]    A Pest Megyei Területi Választási Bizottság 2019. április 18-án az 3/2019. (IV. 18.) TVB számú határozatával Beadványozó kifogását elutasította.

[9]    A Pest Megyei Területi Választási Bizottság határozata indokolásában rögzítette, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a kifogásolt esemény nem minősíthető kampányeseménynek, mivel Beadványozó nem hivatkozott arra, és nem is csatolt arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az országgyűlési képviselő az Európai Parlament tagjainak választása kampányával kapcsolatosan tett volna nyilatkozatot.

 

II.

[A fellebbezés tartalma]

[10] Beadványozó 2019. április 20-án 20 óra 17 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) 3/2019. (IV. 18.) határozatával szemben.

[11] Beadványozó jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az általa benyújtott kifogást a TVB azzal az indokkal utasította el, hogy Pánczél Károly akciója során az Európai Parlament tagjainak választási kampányával kapcsolatos nyilatkozatot nem tett, így az nem meríti ki a kampánytevékenység fogalmát.

[12] Beadványozó az érintettség kapcsán rögzítette, hogy a Magyar Szocialista Párt az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként van jelen, így Pánczél Károly kampánytevékenysége hátrányos számára.

[13] Beadványozó kifejtette, hogy Pánczél Károly személyében a 2014. évi országgyűlési választás eredményeként a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője látogatott a helyszínre, így pártpolitikusi mivolta nem vitatható. Pánczél Károly a FIDESZ-KDNP, mint az európai parlamenti választások jelölő szervezeteinek politikusának számít, és a rendezvényen ebben a minőségében volt jelen.

[14] Beadványozó álláspontja szerint a nevezett rendezvény jellegéből eredően egyértelműen kiderül, hogy protokolláris eseményről van szó, amelynek célja nem az ingatlan építési munkálataiban keresendő, hanem a jelenlévők és személyükön keresztül pártjaik népszerűsítését szolgálta, ezért Pánczél Károly hiába nem tett közvetlenül az európai kampányra vonatkozó megnyilatkozást sem a helyszínen, sem a Facebookon, ettől még akciója a saját személye és pártja népszerűsítését szolgálta, ami elválaszthatatlan az európai választás során végzett kampánytevékenységétől.

[15] Beadványozó megállapította továbbá, hogy a fenti kampánytevékenységről Pánczél Károly politikusi oldala adott hírt. Az a közösségi oldal, amelyen 2019. április 14-én megjelent bejegyzései szerint Pánczél Károly aláírásával támogatja a FIDESZ-KDNP-t, mint jelölő szervezetet, majd a következő bejegyzés szerint ajánlásokat gyűjt a FIDESZ-KDNP európai parlamenti kampányában. A sérelmezett bejegyzés pedig közvetlenül e két egyértelműen kampánycélokat szolgáló írás után következik, így célja kétségtelenül ugyanúgy a FIDESZ-KDNP, mint jelölő szervezetek kampányának segítése. Így a fényképek nem pusztán az országgyűlési képviselői munkát, hanem sokkal inkább kampánytevékenységet dokumentáltak. Beadványozó fellebbezése mellékleteként fényképeket és Facebook bejegyzések másolatát csatolta.

[16] Beadványozó kifejtette, hogy a képek rögzítése, valamint a legnagyobb közösségi oldalon történő megosztása önmagában is megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdésének megsértését. A jogszabály szerint ugyanis a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket.

[17] Kifejtette továbbá, hogy mivel a fényképsorozat a legnagyobb közösségi oldalon jelent meg, így a nyilvánosságnak olyan magas fokán áll, hogy az ott közzétett bármilyen tartalom minden kétséget kizáróan a választókat célozza meg, és ezért a Ve. eddig hivatkozott alapelveinek sérelme különösképpen megállapítható.

[18] Beadványozó álláspontja szerint Pánczél Károly pártjának, mint jelölő szervezetnek, népszerűsítését végző tevékenysége következtében sérült a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja a választás tisztaságának, továbbá az e) pontjának a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásának választási alapelve is.

[19] Beadványozó kifejtette, hogy a Ve. 141. §-a alapján "kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából." Jelen kifogásolt tevékenység, nevezetesen közéleti eseményen a gyermekek társaságában történő megjelenés és fényképezkedés, álláspontja szerint kampánytevékenységnek minősül, ugyanis közvetett módon alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére a választópolgárok óvodás gyermekein keresztül.

[20] Beadványozó véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja, azaz az önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv sérelme hatványozottan is megvalósul, hiszen a gyermekeket tekintve nemhogy nem nagykorú, aktív választójoggal rendelkező állampolgárok szerepelnek a fényképeken, hanem nevezettek ráadásul cselekvőképtelen kiskorúak is.

[21] Beadványozó fellebbezésében is hivatkozik az Alapvető Jogok Biztosa által 2019. április 5-én kiadott felhívásra, amelyben felhívja a jelölő szervezeteket, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken, illetve az iskolák és óvodák népszerűségnövelő szándékú látogatásától. Beadványozó előadja továbbá azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is számos olyan esetben hozott határozatot, ahol kampánytevékenység keretében gyermeket használtak fel kampányeszközként. Beadványozó az érintett döntéseket részletesen bemutatja.

[22] Beadványozó fentiek alapján kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 3/2019. (IV. 18.) TVB számú határozatát változtassa meg, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértést és ugyanezen paragrafus b) pontja alapján tiltsa el Pánczél Károlyt a további jogszabálysértéstől.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[23] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[24] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.

[25] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.

[26] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a fellebbezésekkel kapcsolatos érintettség vizsgálata tekintetében még nincs kialakult választási bizottsági gyakorlat, viszont a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában már korábban is megkövetelte a kérelmező érintettségét, amelynek nyomán széleskörű kúriai, illetve alkotmánybírósági gyakorlat alakult ki. Az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így a Bizottság alappal támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra.

[27] Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtette, hogy „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el”. (ABH 2014, 1594)

[28] A Kúria az érintettség körében több esetben, így a Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésében is úgy foglalt állást, hogy „[e]llentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg az egyes szakaszokban jogorvoslatra jogosultak alanyi körét. (…) a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a (…) csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.”

[29] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt absztrakt érdeksérelem („érdekeit hátrányos befolyásolja”) nem tekinthető a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése által megkövetelt közvetlen érintettségnek. Bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget nem alapozza meg önmagában. [Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzés]

[30] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az érintettség vagy annak hiányának megállapítása a fellebbezéseknél egyedi, a konkrét ügy körülményeinek vizsgálata alapján mérlegelt döntést igényel, amelynek meghozatala során a Bizottság a kérelmező által a fellebbezésben az érintettség kapcsán megjelölt tényekre, adatokra és előadásokra támaszkodik, hivatalbóli bizonyítás felvételére nincsen lehetőség. Az adott ügyben fennálló érintettséget a fellebbezés benyújtójának kell igazolnia.

[31] Jelen eljárásban Beadványozó érintettsége kapcsán arra hivatkozott, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett szervezet. Érintettséggel kapcsolatos nyilatkozata nem tartalmaz okfejtést a közvetlen érintettség indokolására, és az absztrakció olyan szintjén áll, amely alapján érvelése – különös tekintettel a Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésében foglalt indokolásra – nem alkalmas az érintettség igazolására.

[32] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[33] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. április 23.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                        elnök