A Nemzeti Választási Bizottság
57/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Havasy Tamás (a továbbiakban: Beadványozó) független polgármesterjelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2020. október 4. napján 18 óra 10 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Balatonszemesi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) Németh Kornél Antalné, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje, valamint a Hír Televízió (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ellen a Somogy megyei Balatonszemesen 2020. október 4. napjára kitűzött időközi polgármester-választás választási eljárásban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban foglaltak megsértésére hivatkozással.
[2] Beadványozó kifogásában kérte a Ve. 43. § (1)-(5) bekezdése szerint annak tisztázását, hogy Németh Kornél Antalné, valamint Médiaszolgáltató megsértette-e a választás napján érvényben lévő jogszabályokat, miszerint a szavazás napján a szavazás helyszínétől 150 méterre tilos kampánytevékenységet folytatni. Mindemellett kérte a Médiaszolgáltató elleni kifogásának megfelelő helyre történő továbbítását a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján.
[3] Beadványozó kifogásában előadta, hogy „véleménye szerint” a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje szavazását követően a szavazóhelyiség bejáratától 150 méteres távolságon belül nyilatkozott a Médiaszolgáltatónak. Megítélése szerint a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjének a tevékenysége, mivel akár a tilalmazott 150 m-es távolságon belül bárki láthatta, illetve hallhatta az utcán, valamint a riportnak a Médiaszolgáltató általi közzététele a választás napján, a még zajló szavazás ideje alatt, sérti a Ve.-nek a kifogásban hivatkozott, 143. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt szabályait.
[4] Kifogásában megjelölte a 2020. október 4-én 15 óra 15 perckor Médiaszolgáltató televíziós csatornáján adásba került nyilatkozat internetes elérhetőségét, valamint idézte a Nemzeti Választási Bizottság 11/2014. számú iránymutatásában foglaltakat.
[5] A HVB a kifogás áttekintését követően megállapította, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra alkalmas, majd megvizsgálta a link tartalmát is. A HVB álláspontja szerint a választás helyiségében történő forgatás jogszerű volt, hiszen a Ve. 173. § szerint a médiatartalomszolgáltató képviselője jogszerűen tartózkodhat a szavazóhelyiségben. Egyben azt is megállapította, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogások elbírálására a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel, ezért a Ve. 213. § (1) bekezdésének alapján a kifogást a 19/2020. (X.04.) számú határozatával áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottságnak a HVB eljárásával kapcsolatos megállapításai]
[6] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja az áttétel kapcsán az alábbi megállapításokat. Ahogyan azt a Ve.-nek a HVB által is idézett rendelkezése is tartalmazza, főszabály szerint a kifogást a választási szerv a beérkezésétől számított 1 napon belül jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel, vagy ha a hatáskört az elnökére ruházta, elnöki levélben teszi át ahhoz a választási bizottsághoz, amely megítélése szerint eljárni jogosult, amennyiben az ügy elbírálására saját hatásköre nem terjed ki.
[7] A HVB által az NVB-hez felterjesztett iratanyag tartalmaz egy határozatot – 19/2020. (X. 04.) számú határozat – amely lényegében elnevezése ellenére a Ve. 213. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyvi döntést tartalmazza, úgy hogy alakszerűségében és elnevezésében a formális határozat jellemzőit hordozza, jogorvoslati felhívás nélkül.
[8] A másik lényeges eljárásjogi hiba, hogy a HVB az áttétel ellenére, amelynek értelmében hatáskörének és illetékességének hiányát állapította meg, megvizsgálta a kifogást és egyrészt megállapította, hogy érdemi elbírálásra alkalmas, másrészt lényegében egy a tárgyi ügyben nem alkalmazandó jogszabályhely alapján (Ve. 173. §) érdemben elbírálta a kifogásnak a Médiaszolgáltatóra vonatkozó részét.
[9] Ezzel szemben a helyes eljárás az lett volna, ha a HVB a kifogást tartalma alapján két részre osztja. A jelölttel szembeni részét a Ve. 307/P. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel, illetékessége és hatásköre alapján maga bírálja el, és a kifogásnak a Médiaszolgáltatóra vonatkozó részét, a kérelem minősítését nélkülöző, formai szempontból is megfelelő jegyzőkönyvi döntésben teszi át az NVB-hez.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A kifogás benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat – a benyújtásra jogosultak körét, határidejét és a kötelező elemeket – a Ve. 208. §, 209. §-ai és a 212. § tartalmazza. E jogszabályhelyek szerint a kifogást jogszabálysértésre hivatkozással, annak pontos megjelölésével lehet benyújtani. A jogszabálysértés megjelölésének a választási szervek és a Kúria joggyakorlatában is kiforrott gyakorlata van. E tekintetben a kifogástevőtől elvárt magatartás, hogy a jogorvoslati eljárást megindító kérelmében jelölje meg azt a jogszabályhelyet, a törvény és a szakaszszám felhívásával, amelynek sérelmét állítja, és fejtse ki, hogy a megjelölt jogszabályhely tekintetében mi volt a jogsértő magatartás, vagyis mutassa be az ok-okozati összefüggést a kifogásolt cselekmény és a sérülni látszó jogszabályhely között.
[12] A jelen eljárásban elbírálandó kifogásban Beadványozó a megsértett jogszabályhelyként a Ve. 143. § (1) bekezdés b) és c) pontját hívta fel, amelyek az ún. relatív kampánytilalommal kapcsolatos szabályokat rögzítik. A hivatkozott törvényhely szerint a szavazás napján nem folytatható kampánytevékenység
„b) a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen,
c) a b) pontban meghatározott területen kívül az e területen belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon.”
[13] A 2013 májusában hatályba lépő Ve. alapvetően megszüntette a kampánycsend intézményét, azt csak meghatározott helyen és időben tartotta fenn. Az ún. relatív területi kampánytilalom szabályait a Ve. 143. §-a tartalmazza, amely alapján teljes kampánytilalom kizárólag a szavazás napján, a szavazóhelyiségben és annak épülete bejáratától számított 150 méteres távolságon belül érvényesül. A kampánytilalom alkalmazásának feltétele, hogy az adott tevékenység a közterület 150 méteres körzetén belül a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából látható, vagy hallható legyen. {Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzés [15] bekezdése}
[14] Ahogyan az már a fentiekben megállapításra került, a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem konkrétan meg kell jelölni a megsértettnek tekintett törvényhelyet, és elő kell adni az ennek megállapítására alapot adó konkrét tényeket, bizonyítékokat. A Ve. 143. § (1) bekezdése sérelmének állítása kapcsán mindez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett település nem egy szavazókörrel rendelkezik, úgy a kifogástevőnek pontosan meg kell jelölnie, hogy a relatív kampánytilalom szabályainak sérülését pontosan melyik szavazókör tekintetében állítja, vagy ennek a csatolt bizonyítékokból egyértelműen ki kell tűnnie. A szavazókör egyedi azonosítása történhet például a sorszámának a megjelölésével, vagy a szavazóhelyiség címének megadásával, amely adatokat egyrészt a helyi választási iroda vezetője a helyben szokásos módon közzéteszi, másrészt a választások hivatalos honlapja is tartalmazza [Ve. 80. § és 81. § (2) bekezdés]
[15] Balatonszemesen a www.valasztas.hu oldal adatai szerint 2 szavazókör működött a 2020. október 4-én megtartott időközi polgármester-választáson. Az 1. sorszámú szavazókörben működő szavazóhelyiség a Gárdonyi utca 1. szám alatt (Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola), a 2. sorszámú szavazókör szavazóhelyisége pedig a Szabadság utca 1. szám alatt (Latinovits Zoltán Művelődési Ház) található.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás még utalás szintjén sem tartalmazza, hogy a Ve. 143. § (1) bekezdés b) és c) pontjának sérelme melyik szavazókör tekintetében valósult meg. Szintén nem tartalmaz erre vonatkozóan információt a kifogásolt riport sem, mivel azon mindössze az látszik, hogy a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje leadja szavazatát, majd az, hogy valahol a szavazóhelyiségen kívül nyilatkozik Médiaszolgáltató riporterének. Az azonban, hogy ennek a riportnak a rögzítésére pontosan hol került sor, a bizonyítékként megjelölt videóból nem állapítható meg. Azon sem a szavazókör épülete, sem olyan egyéb tereptárgy nem látható, amely beazonosíthatóvá tenné a vélt jogsértéssel érintett szavazókört, egyben pedig a későbbi érdemi vizsgálat során megállapíthatóvá tenné, hogy a kifogásolt cselekmény 150 m-en belül történt-e.
[17] A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a választási szervek, kiváltképp a helyismerettel nem rendelkezők, így pl. a Nemzeti Választási Bizottság előtt nem lehet bizonyítást nem igénylő tényként értelmezni azt, hogy a vélt jogsértés a település területén belül hol történt. A vélt jogszabálysértés hatókörében lévő szavazókör megjelölése jelen esetben ugyanis az érdemi elbírálás feltétele, mivel annak pontos meghatározása nélkül a jogsértésre való hivatkozás csak az általánosság szintjén marad.
[18] Mindezekre figyelemmel a Bizottság megállapítja, hogy mivel Beadványozó kifogásában általánosságban, és nem konkrétan megjelölt szavazókör vonatkozásában állítja a Ve. 143. § (1) bekezdés b) és c) pontjának sérelmét, ezért az a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek nem felel meg.
[19] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. Mindezekre tekintettel a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 80. §-án, a 81. § (2) bekezdésén, a 143. §-án, a 208. §-án, a 209. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. október 7.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke