56/2020. NVB határozat - a Lehet Más a Politika által benyújtott, megbízott bizottsági tag megbízásának visszavonásáról és új tag megbízásáról szóló indítványa tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

56/2020. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Lehet Más a Politika (1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 36. fsz. 5., képviseli: Schmuck Erzsébet társelnök) által benyújtott, megbízott bizottsági tag megbízásának visszavonásáról és új tag megbízásáról szóló indítványa tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Lehet Más a Politikának, mint megbízónak a dr. Bodolai László megbízott tag megbízatásának visszavonására vonatkozó indítványát, mint nem a visszavonásra jogosulttól származót elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság a Lehet Más a Politika pártnak dr. Cs. K.-nak a Nemzeti Választási Bizottságba való megbízásáról szóló indítványát visszautasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az indítvány tartalma és a Nemzeti Választási Bizottság döntése alapjául szolgáló tényállás]

[1]          A Lehet Más a Politika (a továbbiakban: LMP) a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásán pártlistát állított és a választás eredményeképp az Országgyűlésben 8 képviselői helyet szerzett. A képviselők az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 1. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak.

[2]          A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 20. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Országgyűlés által választott tagokból és megbízott tagokból áll. Egy-egy tag megbízásra azok a pártok jogosultak, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.

[3]          E jogával élve az LMP dr. Bodolai Lászlót bízta meg a Nemzeti Választási Bizottságba, aki a tagságból eredő jogait és kötelezettségeit 2018. május 14. óta gyakorolja.

[4]          Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke 2020. szeptember 24-én kelt és a Nemzeti Választási Bizottsághoz 2020. október 1-jén érkezett, a Bizottság elnökének címzett indítványában a Ve. 34. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy „a Lehet Más a Politika párt visszahívja dr. Bodolai László tagot a Nemzeti Választási Bizottságból”. A visszahívással egyidejűleg a Bizottságba dr. Cs. K.-t bízta meg az LMP.

[5]          A Nemzeti Választási Iroda, mint a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Bizottság titkársági feladatait ellátó és döntéseit előkészítő szerv, elsőként a civil szervezetek elektronikusan is elérhető közhiteles nyilvántartásában ellenőrizte a megbízás visszavonása és az új tag megbízása ügyében az LMP nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát. A közhiteles nyilvántartás szerint a párt nevében eljáró Schmuck Erzsébet megbízásának időtartama 2019. november 23. és 2020. július 6. között állt fenn, megbízása 2020. július 6-án megszűnt.

[6]          A tényállás teljes körű tisztázása érdekében a Nemzeti Választási Iroda 2020. október 1-jén megkereste az LMP-t nyilvántartásba vevő Fővárosi Törvényszéket (a továbbiakban: Törvényszék) tájékoztatást kérve Schmuck Erzsébet képviseleti jogosultsága fennállásáról, illetve arról, hogy a képviselő személyét érintően van-e változásbejegyzési eljárás folyamatban. A Törvényszék részéről a döntéshozatalig válasz nem érkezett.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7]          A Ve. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerint a választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik, ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja. Ebben az esetben a megbízás megszűnését a választási bizottság határozattal állapítja meg. A Ve. 36. § (1) bekezdése alapján, ha a megbízott tag megbízatása a Ve. 34. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnik meg, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

[8]          Az új tag megbízására vonatkozó szabályokat a Ve. 30-32. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint a választási bizottság megbízott tagját a bizottság elnökénél kell bejelenteni, a bejelentésnek tartalmaznia kell a megbízó nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét, személyi azonosítóját és a választási bizottság megjelölését. A megbízott személy választójogát a választási iroda ellenőrzi. Amennyiben a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet, amely három napon belül dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.

[9]          A Nemzeti Választási Bizottság elé több ízben került már olyan ügy, amikor a párt vagy egyesület nevében a választási eljárás során olyan személy kívánt jognyilatkozatot tenni, akinek a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint a nyilatkozat megtételének időpontjában a szervezet képviseletére vonatkozó megbízása megszűnt.

[10]       A Nemzeti Választási Bizottság következetes és a Kúria által is helybenhagyott joggyakorlata szerint [41/2020. NVB határozat, 285/2019. NVB határozat, 277/2019. NVB határozat, 259/2019. NVB határozat, 29/2019. NVB határozat, Kvk.IV.37.376/2019/5. és Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzések] párt vagy egyesület nevében az a törvényes képviselő, akinek megbízása a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint megszűnt, ám a nyilvántartásból ténylegesen nem került törlésre, a választási eljáráshoz kapcsolódó joghatályos nyilatkozat megtételére nem jogosult.

[11]       Szükséges megjegyezni, hogy a hivatkozott döntések mindegyike párt, egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelme alapján indult eljárásban született, ahol a Ve. 133. § (1) bekezdése kifejezetten a választási iroda feladatává teszi a szervezet adatainak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában való ellenőrzését. A Nemzeti Választási Bizottság azonban a döntésekben foglalt elvi megállapításokat jelen ügyben is irányadónak tekinti.

[12]       Ennek oka, hogy mind a megbízott tag megbízásának visszavonása, mind az új megbízás esetében szükséges, hogy a választási szervek, – elsőként a döntéselőkészítést végző választási iroda – formai szempontból ellenőrizzék a megtett jognyilatkozatban foglalt adatok helytállóságát és a jognyilatkozat megtételére való jogosultságot. Ennek az ellenőrzésnek a lefolytatása – a nyilvántartásba vételi eljárásokhoz hasonlóan –, az eljárás sommás jellegére és a rövid, 3 naptári napos határidőkre [Ve. 32. § (2) bekezdés és 34. § (2) bekezdés] tekintettel, a jelölő szervezet esetében a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása, a megbízott személy tekintetében pedig a központi névjegyzék alapján történhet. Másrészt a hivatkozott döntésekkel egyezően jelen ügyben is, az eldöntendő jogkérdés az, hogy a bírósági nyilvántartás adataival nem egyező képviselő által benyújtott kérelmet hogyan kell értékelni.

[13]       A Kúria Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzése szerint az ügyek jogi megítélése szempontjából nem jelent különbséget, hogy az adott képviselő a bírósági nyilvántartásban egyáltalán nem, vagy pedig lejárt megbízással szerepel. Visszautalva a Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzésében foglaltakra rögzítette, hogy „a Nemzeti Választási Bizottság a jelölő szervezet képviseletére jogosult személynek – helyesen – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyt tekintette. Az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve. 119. § (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő.”

[14]       A fentiekben hivatkozott és irányadónak tekintett joggyakorlatra figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai alapján megállapítja, hogy az LMP nevében a dr. Bodolai László megbízott tag visszavonásáról és helyébe új személy megbízásáról nyilatkozatot tevő Schmuck Erzsébet megbízása 2020. július 6-án megszűnt, így a hivatkozott nyilatkozat megtételére nem volt jogosult.

[15]       A Bizottság azt is fontosnak tartja rögzíteni, hogy az LMP olyan dokumentumot (jelen esetben a változásbejegyzési kérelmet elbíráló jogerős végzést), amely a közhiteles nyilvántartás adataival szemben bizonyítaná, hogy Schmuck Erzsébet képviseleti joga a párt nevében megtett nyilatkozat megtételének időpontjában fennállt, nem nyújtott be.

[16]       Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Schmuck Erzsébet által az LMP nevében tett azon nyilatkozat, hogy dr. Bodolai Lászlónak a Nemzeti Választási Bizottságban fennálló megbízását a párt nevében eljárva visszavonja, joghatás kiváltására nem alkalmas, annak alapján dr. Bodolai László megbízatásának megszűnése nem állapítható meg.

[17]       Ezt követően a Bizottság dr. Cs. K. NVB-be való megbízásának jogszerűségét vizsgálta. A Ve. 32. § (1)-(2) bekezdései szerint, amennyiben választási bizottság tagjának megbízása nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a bizottság elnöke az ügyet a bizottság elé terjeszti, amely 3 napon belül dönt a megbízás elfogadásáról.

[18]       Jelen ügyben az új megbízás jogszerűségének elengedhetetlen feltétele, hogy az LMP által a Nemzeti Választási Bizottságba korábban megbízott tag megbízatása megszűnjön. A Ve. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megbízatás visszavonása esetén ehhez szükséges, hogy egyrészt a visszavonásra vonatkozó jognyilatkozat feleljen meg a jogszabályi követelményeknek, másrészt, hogy a megbízott tag megbízatásának megszűnését megállapító NVB határozat emelkedjen jogerőre az új megbízás előtt. A megbízó ugyanis a Ve. 36. § (1) bekezdése szerinti, új tag megbízására vonatkozó jogával csak a korábbi tag megbízatásának megszűnést megállapító jogerős határozat alapján jogosult élni. Mindezek alapján a Bizottság a két kérelemről (megbízás visszavonása és új tag megbízása) egy határozatban dönt.

[19]       Dr. Cs. K. LMP általi, a Nemzeti Választási Bizottságba való megbízása esetében az előző bekezdésben írt feltételek egyike sem teljesült, amely oknál fogva az a Ve.-ben foglalt követelményeknek nem felel meg. Nem felel meg továbbá a megbízás azért sem, mert az LMP nevében eljáró Schmuck Erzsébet képviseleti joga a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint 2020. július 6-án megszűnt, azért a fentiekben már részletesen kifejtett oknál fogva a választási eljáráshoz kapcsolódó jognyilatkozat megtételére a párt nevében nem jogosult. Mindezek alapján a Bizottság dr. Cs. K.-nak a Nemzeti Választási Bizottságba való megbízását a Ve. 32. § (2) bekezdése alapján visszautasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[20]       A határozat a Ve. 20. § (1) bekezdésén, a 27. § (1) bekezdésén, a 30. § (3) bekezdésén, a 31. §-án, a 32. § (1)-(2) bekezdésén, a 34. § (1) bekezdés d) pontján, a 34. § (2) bekezdésén, a 36. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2020. október 2.

 

 

                                                                                          Dr. Rádi Péter      

                                                                          a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke