559/2018. NVB határozat - a Móricz Eszter képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
559/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Móricz Eszter képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (III. 20.) számú határozatát részben megváltoztatja, és a kifogást teljes egészében elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. J. A. S. magánszemély (a továbbiakban: kifogás benyújtója) 2018. március 17-én 23 óra 3 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy Beadványozó plakátjai az impresszum feltüntetésének hiánya miatt sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdését. A kifogás benyújtója továbbá kérte annak a körülménynek a vizsgálatát, miszerint a plakátokon nincs feltüntetve Beadványozó jelölő szervezete, ami álláspontja szerint ugyancsak megkérdőjelezi a választások tisztaságát.
  2. Az OEVB a kifogás vizsgálata során megtekintette a bizonyítékként becsatolt fényképeket, amelynek kapcsán megállapította, hogy Beadványozó képviselőjelölt plakátjain sem impresszum, sem a jelölő szervezet feltüntetése nem szerepel.
  3. Az OEVB eljárása során hivatkozott Kúria a Kvk.IV.37.941/2016/3. számú végzésére (a továbbiakban: Kúriai végzés), amelyben a Kúria úgy foglalt állást, hogy a plakátokra vonatkozó szabályozás nem ad lehetőséget az Mttv. vagy más egyéb jogszabály rendelkezéseinek alkalmazására, amiből következően a választási plakáton nem kötelező az impresszum feltüntetése. Az eljáró bizottság álláspontja szerint az Mttv.-re való hivatkozást a Ve. a politikai reklám és a politikai hirdetés alkalmazásában írja elő. Kifogást tevő által hivatkozott választási plakát kétséget kizáróan a Ve. 140. § a) pontja, illetve a 144. § szerinti kampányeszköz, amelyre tekintettel az impresszum hiánya nem valósít meg jogszabálysértést.
  4. A kifogás alapjául szolgáló másik állítással kapcsolatban az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozatában – a Kúriai végzésre hivatkozva – megállapította, hogy „[a] jelölő szervezet feltüntetésének elmulasztása alkalmas arra, hogy megtévessze a választópolgárokat a tekintetben, hogy Móricz Eszter valamely párt jelöltjeként vagy független jelöltként indul-e a választásokon. A jelölő szervezet feltüntetésének hiánya a konkrét esetben különösen alkalmas a megtévesztésre arra a körülményre figyelemmel, hogy Móricz Eszter 2014-ben másik, az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán ugyancsak résztvevő jelölő szervezet jelöltjeként indult mind  az országgyűlési képviselők, mind az önkormányzati képviselők válkasztásán, és az utóbbin mandátumot is szerzett.”.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 22-én 8 óra 3 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Álláspontja szerint az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozata téves, mert tevékenysége nem sért Ve. alapelvet.
  2. Előadása szerint az OEVB által hivatkozott Kúriai végzés a jelen ügytől teljesen más megítélésű olyan ügyben keletkezett, ahol a választási plakátból egyáltalán nem volt megállapítható, hogy kinek és milyen jellegű támogatására hív fel. Véleménye szerint plakátjából egyértelmű, hogy az Beadványozó támogatására, rá történő szavazásra hív fel. Jogorvoslati kérelmében továbbá megjegyzi, hogy jelölő szervezete országos listát nem állított, tehát a töredékszavazatoknak sincs szerepe az országos listás mandátumok kiosztásának vonatkozásában. Álláspontja szerint jelölő szervezetként más szervezetet feltüntetni megtévesztő és jogsértő, azonban a jelölő szervezetet feltüntetésének elmaradása fogalmilag nem lehet megtévesztő, és jogsértő.
  3. Álláspontja szerint az OEVB határozat jogszabálysértő, mivel az sérti a Ve. 43. § (1) bekezdését, amely előírja, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, valamint a 43. § (5) bekezdését, 46. § da) és db) pontjait, 209. § (1) bekezdését, továbbá végső soron a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját.
  4. Fentiekre tekintettel kéri az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozatát megváltoztatni és a kifogást elutasítani.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az eljárásban a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A Ve. 43. (5) bekezdése mindezek alapján rögzíti, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás arra irányul, hogy a kifogásolt Plakáton nem szerepel a Beadványozó jelölt jelölő szervezetének megnevezése, valamint az impresszum.
  5. A Kúriai végzés – OEVB által hivatkozott – [17] bekezdésében úgy rendelkezik, hogy „a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, <<amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz>>.”.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság először rögzíti, hogy az OEVB határozatban helyesen foglalt állást és utasította el a kifogás a tekintetben, miszerint választási plakáton – utalva a Kúria végzésére – nem kötelező az impresszum feltüntetése.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát vizsgálva továbbá megállapítja, hogy a Kúriai végzésre alapított azon álláspontja a bizottságnak, miszerint Beadványozó olyan választási plakát kihelyezésével, amelyen a jelölő szervezet feltüntetését elmulasztotta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt alapelvet nem helytálló. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB nem értelmezte helyesen a Kúriai végzésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a jelölő szervezet feltüntetésének elmulasztása e konkrét esetben nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A sérelmezett a jelölt arcképét és nevét, valamint képviselőjelölti minőségét egyértelműen és jól láthatóan tartalmazó választási plakát kapcsán megállapítható, hogy az kizárólag az egyéni országgyűlési választókerületi képviselőjelölt népszerűsítését szolgálja, annak célja a jelölt választópolgárokkal való megismertetése, továbbá azon nem szerepel olyan megtévesztésre okot adó valótlan állítás, vagy tény megjelenítése, amely a választópolgárokban azt a téves képzetet keltené, hogy Beadványozó valójában független jelöltként indul. A plakátból tehát egyértelműen megállapítható, hogy az Beadványozó mint egyéni választókerületi képviselőjelölt támogatására ösztönöz.
  8. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozata törvénysértő, mivel Beadványozó tevékenységével kapcsolatban megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített eljárási alapelvek sérelmét, illetve azért is, mert a Ve. 218. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a jogszabálysértés tényét megállapította, valamint a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltotta.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontján, a 43. § (1)-(2) és (4) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 23.

 

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság
559/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Móricz Eszter képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (III. 20.) számú határozatát részben megváltoztatja, és a kifogást teljes egészében elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. J. A. S. magánszemély (a továbbiakban: kifogás benyújtója) 2018. március 17-én 23 óra 3 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy Beadványozó plakátjai az impresszum feltüntetésének hiánya miatt sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdését. A kifogás benyújtója továbbá kérte annak a körülménynek a vizsgálatát, miszerint a plakátokon nincs feltüntetve Beadványozó jelölő szervezete, ami álláspontja szerint ugyancsak megkérdőjelezi a választások tisztaságát.
  2. Az OEVB a kifogás vizsgálata során megtekintette a bizonyítékként becsatolt fényképeket, amelynek kapcsán megállapította, hogy Beadványozó képviselőjelölt plakátjain sem impresszum, sem a jelölő szervezet feltüntetése nem szerepel.
  3. Az OEVB eljárása során hivatkozott Kúria a Kvk.IV.37.941/2016/3. számú végzésére (a továbbiakban: Kúriai végzés), amelyben a Kúria úgy foglalt állást, hogy a plakátokra vonatkozó szabályozás nem ad lehetőséget az Mttv. vagy más egyéb jogszabály rendelkezéseinek alkalmazására, amiből következően a választási plakáton nem kötelező az impresszum feltüntetése. Az eljáró bizottság álláspontja szerint az Mttv.-re való hivatkozást a Ve. a politikai reklám és a politikai hirdetés alkalmazásában írja elő. Kifogást tevő által hivatkozott választási plakát kétséget kizáróan a Ve. 140. § a) pontja, illetve a 144. § szerinti kampányeszköz, amelyre tekintettel az impresszum hiánya nem valósít meg jogszabálysértést.
  4. A kifogás alapjául szolgáló másik állítással kapcsolatban az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozatában – a Kúriai végzésre hivatkozva – megállapította, hogy „[a] jelölő szervezet feltüntetésének elmulasztása alkalmas arra, hogy megtévessze a választópolgárokat a tekintetben, hogy Móricz Eszter valamely párt jelöltjeként vagy független jelöltként indul-e a választásokon. A jelölő szervezet feltüntetésének hiánya a konkrét esetben különösen alkalmas a megtévesztésre arra a körülményre figyelemmel, hogy Móricz Eszter 2014-ben másik, az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán ugyancsak résztvevő jelölő szervezet jelöltjeként indult mind  az országgyűlési képviselők, mind az önkormányzati képviselők válkasztásán, és az utóbbin mandátumot is szerzett.”.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 22-én 8 óra 3 perckor személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Álláspontja szerint az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozata téves, mert tevékenysége nem sért Ve. alapelvet.
  2. Előadása szerint az OEVB által hivatkozott Kúriai végzés a jelen ügytől teljesen más megítélésű olyan ügyben keletkezett, ahol a választási plakátból egyáltalán nem volt megállapítható, hogy kinek és milyen jellegű támogatására hív fel. Véleménye szerint plakátjából egyértelmű, hogy az Beadványozó támogatására, rá történő szavazásra hív fel. Jogorvoslati kérelmében továbbá megjegyzi, hogy jelölő szervezete országos listát nem állított, tehát a töredékszavazatoknak sincs szerepe az országos listás mandátumok kiosztásának vonatkozásában. Álláspontja szerint jelölő szervezetként más szervezetet feltüntetni megtévesztő és jogsértő, azonban a jelölő szervezetet feltüntetésének elmaradása fogalmilag nem lehet megtévesztő, és jogsértő.
  3. Álláspontja szerint az OEVB határozat jogszabálysértő, mivel az sérti a Ve. 43. § (1) bekezdését, amely előírja, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, valamint a 43. § (5) bekezdését, 46. § da) és db) pontjait, 209. § (1) bekezdését, továbbá végső soron a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját.
  4. Fentiekre tekintettel kéri az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozatát megváltoztatni és a kifogást elutasítani.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  3. A Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az eljárásban a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A Ve. 43. (5) bekezdése mindezek alapján rögzíti, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás arra irányul, hogy a kifogásolt Plakáton nem szerepel a Beadványozó jelölt jelölő szervezetének megnevezése, valamint az impresszum.
  5. A Kúriai végzés – OEVB által hivatkozott – [17] bekezdésében úgy rendelkezik, hogy „a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, <<amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz>>.”.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság először rögzíti, hogy az OEVB határozatban helyesen foglalt állást és utasította el a kifogás a tekintetben, miszerint választási plakáton – utalva a Kúria végzésére – nem kötelező az impresszum feltüntetése.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát vizsgálva továbbá megállapítja, hogy a Kúriai végzésre alapított azon álláspontja a bizottságnak, miszerint Beadványozó olyan választási plakát kihelyezésével, amelyen a jelölő szervezet feltüntetését elmulasztotta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt alapelvet nem helytálló. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB nem értelmezte helyesen a Kúriai végzésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a jelölő szervezet feltüntetésének elmulasztása e konkrét esetben nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A sérelmezett a jelölt arcképét és nevét, valamint képviselőjelölti minőségét egyértelműen és jól láthatóan tartalmazó választási plakát kapcsán megállapítható, hogy az kizárólag az egyéni országgyűlési választókerületi képviselőjelölt népszerűsítését szolgálja, annak célja a jelölt választópolgárokkal való megismertetése, továbbá azon nem szerepel olyan megtévesztésre okot adó valótlan állítás, vagy tény megjelenítése, amely a választópolgárokban azt a téves képzetet keltené, hogy Beadványozó valójában független jelöltként indul. A plakátból tehát egyértelműen megállapítható, hogy az Beadványozó mint egyéni választókerületi képviselőjelölt támogatására ösztönöz.
  8. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB 32/2018. (III. 20.) számú határozata törvénysértő, mivel Beadványozó tevékenységével kapcsolatban megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített eljárási alapelvek sérelmét, illetve azért is, mert a Ve. 218. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a jogszabálysértés tényét megállapította, valamint a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltotta.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontján, a 43. § (1)-(2) és (4) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 23.

 

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke