558/2018. NVB határozat - a dr. V. E. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
558/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. V. E. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 56/2018. (III. 19.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. március 16-án elektronikus úton kifogást nyújtott be az OEVB-hez, amelyben előadta, hogy Csöbör Katalin, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselő-jelöltje a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskolában 2018. március 13-án iskolaidőben, 14 és 17 óra között egészségnapot szervezett, amellyel egy időben a párt önkéntese az iskola bejáratánál támogató aláírásokat gyűjtött. Előadta továbbá azt is, hogy az egészségnapot Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő közösségi oldalán népszerűsítette, valamint személyesen is megjelent.
  2. A kifogásban Beadványozó hivatkozott arra, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői megsértették a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, hogy Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Szécsényi Mariann önkormányzati képviselő jogsértést követett el, tiltsa el őket a jogsértéstől és szabjon ki bírságot is.
  3. Beadványozó kifogásában előadta, hogy politikus jelenléte köznevelési intézményben nem megengedett, figyelemmel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési tv.) 24. § (3) bekezdésében foglaltakra, amelynek értelmében a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
  4. Hivatkozott továbbá a köznevelési törvény 4. § 10. pontjára, amely meghatározza, hogy mi minősül a gyermek, tanuló felügyeletének a nevelési oktatási intézményben. E szerint a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.
  5. Álláspontja szerint felügyeleti időben mind az intézmény területén, mind az azon kívül tartott programokon tilos a politikai célú tevékenység folytatása. Előadta továbbá, hogy a Ve. 123. § (2) bekezdés e) pontja szerint ajánlás nem gyűjthető felsőoktatási és köznevelési intézményben. Bár az ajánlások gyűjtésének időszaka már lejárt, a támogató aláírások gyűjtésére ugyanez a szabály kiterjesztően értelmezhető, hiszen „ha ajánlást nem lehet ezen intézményekben gyűjteni, akkor miért lehetne bármilyen más, politikai párttal való szimpátiát kifejező aláírást gyűjteni?” Álláspontja szerint bár a törvény úgy fogalmaz, hogy intézményben nem lehet aláírást gyűjteni, megítélése szerint „az iskola bejáratánál felállított aláírásgyűjtő stand ugyanúgy alkalmas a választói akarat befolyásolására, mintha az az épületen belül lenne.”
  6. Bizonyítékként csatolta Szécsényi Marianna közösségi oldalán megosztott bejegyzést, továbbá kettő darab fényképet az aláírásgyűjtő stand felállításáról.

[Az OEVB döntése és jogi indokai]

  1. Az OEVB a kifogást arra hivatkozással, hogy az abban megjelölt jogszabálysértés elkövetése nem volt megállapítható, a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
  2. Rögzítette, hogy a 2018. március 13-án a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskolában megrendezett egészségnap vonatkozásában Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő közösségi oldaláról bizonyítékként csatolt – és egyébként a mai napig is bárki számára elérhető – bejegyzésből csupán az esemény időpontja, helyszíne, a lakosság számára elérhető szűrővizsgálatok felsorolása és a szűrővizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközöket, szakdolgozókat és orvosokat biztosító intézmény állapítható meg. Ugyanakkor a kifogásban megjelölt pártra, vagy személyekre, mint szervezőkre vonatkozó adatok vonatkozásában semmilyen bizonyíték nem került benyújtásra, ezért az OEVB nem került abba a helyzetbe, hogy a szervezők személye kapcsán érdemi megállapítást tegyen. Az egészségnap közzétett tartalma alapján a kampánytevékenység fogalmi eleme (választói akarat befolyásolása vagy megkísérlése) nem teljesül.
  3. Rögzítette továbbá, hogy Szécsényi Marianna, mint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség önkormányzati képviselőjének a hivatkozott helyszínen, eseményen és időpontban való személyes jelenlétét sem támasztja alá a kifogáshoz mellékelt egyetlen dokumentum sem, mindössze a kifogást előterjesztő személy – aki állítása szerint maga sem tartózkodott végig az említett eseményen – nyilatkozott úgy, hogy az önkormányzati képviselő az egészségnap keretében politikai tevékenységével jogszabálysértést követett el.
  4. Az OEVB nem osztotta továbbá a kifogásban hivatkozott, az ajánlásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések támogató aláírásokra és az „intézményben” szövegrész intézmény előtti területre kiterjesztő értelmezése kapcsán leírtakat. Előadta, hogy a támogató aláírások gyűjtése – a politikai tevékenység folytatására vonatkozó szabályok kivételével – nem szabályozott. A köznevelési törvény 24. § (3) bekezdésének második fordulata általános jelleggel mondja ki, hogy párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység (pl. támogató aláírások gyűjtése) nem folytatható köznevelési intézményben. Az ajánlóívek gyűjtésének helyszínére vonatkozó Ve. tilalom kapcsán szintén nem osztotta Beadványozó kiterjesztő értelmezését. A Ve. egyértelműen fogalmaz akkor, amikor megtiltja, hogy felsőoktatási és köznevelési intézményben, tehát az intézmények területén belül tilos az ajánlás gyűjtése.
  5. Az OEVB rögzítette, hogy a kifogáshoz csatolt fényképek tanúsága szerint az aláírásgyűjtő stand felállítására nem az iskola területén belül, hanem annak bejáratával szemben, a gyalogosforgalom számára nyitva álló járda túloldalán, közterületen került sor. Előadta továbbá, hogy nem találta helytállónak Beadványozónak a köznevelési törvény 4. § 10. pontjára való hivatkozást sem, mivel nem hivatkozott arra, hogy az iskola bejáratánál bármilyen kötelező iskolai foglalkozás vagy program megtartásra került-e az aláírásgyűjtő stand felállításának idejére.

 

  1. Az OEVB rögzítette továbbá, hogy Beadványozó helyesen hivatkozott kifogásában arra, hogy a támogató aláírások gyűjtése kampányidőszakban kampánytevékenységnek – tehát politikai tevékenységnek – minősül, a köznevelési törvény nevelési-oktatási intézményben történő politikai célú tevékenység folytatását tiltó rendelkezésének megsértése nem valósult meg, figyelemmel arra, hogy az aláírásgyűjtő stand felállítása nem az intézmény területén és nem a pedagógiai program részeként kötelező, intézményen kívül megtartott foglalkozás vagy program ideje alatt annak helyszínén történt.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 22-én 14 óra 24 perckor nyújtotta be fellebbezését az OEVB határozta ellen. Fellebbezésében ismételten idézte a Köznevelési tv. 4. § 10. pontját, mely a gyermekek, tanulók felügyeletének fogalmát határozza meg. Álláspontja szerint az a pillanat, amikor a tanítási idő végén a gyerek kilép az iskola kapuján, az éppen az intézmény jogszerű elhagyásának pillanata, amely pillanatban még az iskola ellátja a felügyeletet, hiszen a felügyelet nem tud másképp megszűnni, csak azzal, hogy a gyerek az iskola egyetlen bejáratán keresztül kilép onnan.
  2. Megítélése szerint, az lett volna a jogszerű, ha az aláírásgyűjtő stand 50 méterrel arrébb, az iskola sarkánál lett volna elhelyezve. Álláspontja szerint mindegy, hogy az aláírásgyűjtő stand az aulában, a portán vagy a bejárattal közvetlenül szemben van elhelyezve, mert mindegyik esetben akaratuk ellenére egy politikai tevékenység részeseivé válnak mind a szülők, mind a gyerekek, hiszen nincs lehetőségük azt elkerülni.
  3. Beadványozó hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 533/2018. számú határozatára, mely álláspontja szerint hasonló jellegű tényállás alapján született. Előadta, hogy jelen esetben aláírás gyűjtésére szolgáló stand az iskola területéről is ugyanúgy látható volt, mert az az iskola kapujától 3 méterre, a tantermekből nyíló ablakoktól számítva nagyjából 10 méterre volt elhelyezve. Ilyen távolságból a porta elől, az aulából, de akár a tantermekből is egyértelműen látható volt, hogy politikai célú tevékenységet végeznek egy meghatározott párt színeivel, szimbólumaival, az aláírásgyűjtés szándékával.
  4. Rögzítette, hogy bár az OEVB nem látta bizonyítottnak, véleménye szerint egyértelmű, hogy az egészségnapot a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői szervezték. Ezt álláspontja szerint kétség nélkül bizonyítja az a tény, hogy az aláírásgyűjtő standon a párt logója és képviselőjének, Csöbör Katalinnak a fotója szerepel, továbbá az, hogy a párt önkormányzati képviselője, Szécsényi Mariann azt közösségi oldalán promotálta a rendezvényt megelőzően. Az OEVB álláspontjával szemben rögzítette, hogy Szécsényi Mariann nem magánszemélyként, hanem politikusi minőségében osztotta meg a felhívást a közösségi oldalán. Új bizonyítékként csatolta a bejegyzés alatt található hozzászólásokat, ahol azt írja a képviselő, hogy “3900 db szórólapot tettünk a körzet postaládájába”.
  5. Idézte a Kúria Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzésében foglaltakat és rögzítette, hogy az egészségnappal egy időben az iskola bejáratánál való aláírásgyűjtés miatt az egészségnap megszervezése, és annak hirdetése a közösségi oldalon is kampányeszköznek tekinthető, az politikai célokat szolgált. Előadta, hogy a támogató aláírások gyűjtése alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, hiszen az kifejezetten az egészségnap idején zajlott, az iskola egyetlen bejáratánál, és olyan közelségben, hogy a be- és kilépők semmiképpen sem kerülhették el, hogy találkozzanak a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség logójával, a képviselő képmásával és a párt javára szóló aláírásgyűjtéssel. Az egészségnap megszervezését olyan tevékenységnek ítélte, amely pozitív színben tünteti fel a pártot, az aláírásgyűjtő stand jelenléte pedig a gyermekeikért érkező szülők tudatában összekapcsolta a pártot az egészségnap által biztosított jó lehetőséggel, tehát a választói akaratot befolyásolta, a szűrővizsgálatok ingyenes biztosítása a párt népszerűségének növelésére alkalmas volt.
  6. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy Csöbör Katalin, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője és Szécsényi Mariann, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség önkormányzati képviselő jogsértést követett el kifogásolt tevékenységével, tiltsa el a további jogsértéstől, és szabjon ki a jogszabály-sértéssel arányban álló bírságot a Ve. 152. § (2) bekezdésében foglal felhatalmazásával élve.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1.  A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen ügy kapcsán két tevékenység jogi megítélésről kell döntést hoznia a választási szerveknek. Az első a 2018. március 13-án a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskolában megrendezett Egészségnap, a második az Iskola előtt folytatott aláírásgyűjtés, mely utóbbi Beadványozó szerint sérti a Köznevelési Tv. 24. § (3) bekezdését.
  2. Az előbbivel kapcsolatban a Bizottság az alábbi megállapításokat teszi. A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései rögzítik, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság az első fokú eljárás keretében benyújtott kifogás és ahhoz csatolt bizonyítékokat megvizsgálta és azzal kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg.
  5. A kifogáshoz csatolt, Szécsényi Marianna közösségi oldalán közzétett bejegyzésből, mint bizonyítékból egyezően az OEVB határoztában foglaltakkal az Egészségnap megrendezésének ténye, az esemény időpontja, helyszínes és az ingyenes szűrvizsgálatok fajtája állapítható meg. A Bizottság egyetért az OEVB határozatában foglalt azon állásponttal, hogy az első fokú eljárásban Beadványozó nem tárt az OEVB elé olyan bizonyítékot, amely egyértelműen alátámasztotta volna, hogy a kifogásban megjelölt két személy, Szécsényi Mariann és Csöbör Katalin szervezték volna az Egészségnapot és ezzel egyidejűleg ezt a rendezvényt kampánytevékenység folytatására is fel kívánták volna használni.
  6. A Ve. 225. § fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria Kvk.V.37.270/2018/2. számú döntésében az új tény, bizonyíték érdemi vizsgálatának feltételeit az alábbiak szerint foglalta össze saját korábbi gyakorlatát is idézve. „[A]z új tényeknek, bizonyítéknak (…) oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogások, fellebbezések tárgyával, a bírósági felülvizsgálatot nem lehet egy teljesen új, addig meg nem jelölt más ténybeli alapokon álló jogsértésre alapítani (Kvk.V.37.197/2014/3., BH 2014.377.). A Kúria gyakorlata egységes a tekintetben, hogy új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a konkrét állított adat, tény tekintetében az NVB előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az ’új bizonyíték’ ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban csatoltak bizonyítékot és ez az ’új bizonyíték’ egy korábbit kíván megerősíteni (Kvk.I.37.494/2014/2.).”
  7. A fenti megállapítások, bár a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatosak, az azonos szabályozás okán alkalmazhatók a fellebbezés során is. Jelen ügyben a Bizottság álláspontja szerint Beadványozó a tényálláshoz szorosan kapcsolódó olyan bizonyítékot jelölt meg a fellebbezés során, amelyek az elsőfokú eljárásban megjelölt kérelemmel összefüggésben áll, ezért a fellebbezés során figyelembe vehető. Új bizonyítéknak tekintette a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezéshez csatolt közösségi oldali bejegyzést, melyen Szécsényi Marianna nyilatkozata szerint 3900 szórólapot helyeztek közzé.
  8. A Bizottság álláspontja szerint azonban a fellebbezésben megjelölt új bizonyíték mindösszesen azt támasztja alá, hogy Szécsényi Marianna Miskolc FIDESZ-KDNP önkormányzati képviselője részt vett az esemény megszervezésében. Arra vonatkozóan azonban sem a kifogáshoz, sem a fellebbezéshez nem került bizonyíték csatolásra, hogy az Egészségnap keretén belül az Önkormányzati Képviselő, vagy Csöbör Katalin országgyűlési képviselőjelölt kampánytevékenységet folytatott volna. Nem áll a választási szervek rendelkezésére olyan fényképfelvétel, vagy nyilatkozat, mely azt támasztaná alá, hogy 2018. március 13-án a Református Általános Iskolában végzett szűrővizsgálatok mellett az egészségügyi szolgáltatás biztosításán túl bármilyen a választópolgári akarat befolyásolását célzó, arra törekvő tevékenységet végezett volna Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő, Csöbör Katalin képviselőjelölt, vagy a képviselőjelöltet állító szervezetek vonatkozásában más személy (pl. bárhol megjelent volna a jelölő szervezetek logója, stb.). Önmagában az a tény, hogy egy önkormányzati képviselő, aki olyan párszövetség képviselője, amely az országgyűlési képviselői választás eljárásában részt vesz, nem alapozza meg azt a beadványozói állítást, hogy választási kampány idején minden magatartása egyben a jelölő szervezet általi kampánytevékenységnek minősülne.
  9. A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység folytatását, mint meghatározott célból, a választói akarat befolyásolása, vagy megkísérlése érdekében folytatott tevékenységként definiálja. Ebből kifolyólag a Bizottság álláspontja szerint jelen ügyben kiemelt jelentősége van annak, hogy Beadványozó sem kifogásában, sem a fellebbezésben felhozott új bizonyíték alapján nem tudta bizonyítani azt, hogy Szécsényi Mariann az Egészségnap szervezését abból célból végezte volna, azzal kapcsolatban az volt a szándéka, hogy annak keretében a választópolgárokat a 2018. április 8-i országgyűlési képviselőválasztáson kinyilvánítandó választópolgári akaratában befolyásolja. A Bizottság rögzíti továbbá, hogy Csöbör Katalin országgyűlési képviselőjelöltnek az Egészségnap szervezésében való részvételére semmilyen bizonyítékot nem csatolt Beadványozó. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az OEVB megfelelően mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat és jogszerű döntést hozott, mikor megállapította, hogy az Egészségnap közzétett tartalma alapján a kampánytevékenység fogalmi eleme nem teljesült. Az OEVB ezen megállapításának cáfolatára Beadványozó fellebbezésében benyújtott bizonyíték sem volt alkalmas.
  10. A Bizottság azon beadványozói állítással kapcsolatban, mely szerint az Iskola előtt folytatott aláírásgyűjtés sérti a Köznevelési tv. 24. § (3) bekezdését, az alábbiakat rögzíti. A Bizottság egyetért és teljes mértékben helytállónak ítéli meg az OEVB határozatában elfoglalt jogi álláspontot, mely szerint nem lehet a törvényhelyben foglalt „intézményben” kitételt olyan kiterjesztően értelmezni, mely tilalom magában foglalná az intézmény előtti közterületet is. A kifogáshoz csatolt fényképfelvételekből világosan látszik, hogy az aláírásgyűjtő stand felállítására nem az iskola területén, hanem a gyalogosforgalom számára nyitva álló járda túloldalán, közterületen került sor. Az itt folytatott aláírásgyűjtés kétség kívül kampánytevékenységnek minősül, hiszen a standon feltüntetésre kerültek Csöbör Katalin jelöltet állító jelölő szervezetek emblémái, a standon látszik a jelölt fényképe. Mivel azonban sem a stand elhelyezése, sem az aláírásgyűjtés nem az oktatási intézmény területén folyt, a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység folytatása nem ütközött a Köznevelési tv. 24. § (3) bekezdése és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába sem.
  11. A Bizottság helytállónak ítélte meg az OEVB-nek a Köznevelési Tv. 4. § 10. pontja szerinti, a felügyeleti időre vonatkozó megállapítását is. A hivatkozott törvényhely szerint a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. Beadványozó sem kifogásában, sem fellebbezésében nem csatolt olyan bizonyítékot, mely alapján megállapítható lett volna, hogy az oktatási intézmény bejáratánál, a közterület azon részén ahol az aláírásgyűjtés folyt, egyidejűleg kötelező iskolai foglalkozás vagy program került volna megtartásra.
  12. Fenti indokok figyelembevételével a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a fellebbezést elutasította és az OEVB határozatát helybenhagyta.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 141. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a Köznevelési tv. 4. § 10. pontján, 24. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 23.

 

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke