A Nemzeti Választási Bizottság
541/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. Bardócz-Tódor András [a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési egyéni képviselő-jelöltjének (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság 44/02.OEVB/2018/III.17./ számú határozatát – jelen határozatban foglalt indoklással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Dr. Bardócz-Tódor András a Jobbik Magyarországért Mozgalom, Budapest 02. számú választókerület országgyűlési képviselő-jelöltje 2018. március 14-én, kifogással fordult a 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
[2] Álláspontja szerint az Újbuda lap 2018. március 14-én megjelent számában, 2. 3. és 7. oldalán dr. Simicskó István országgyűlési képviselőjelölt szerepeltetése alkalmas arra, hogy „helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában, ez pedig megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti választási alapelvet.” Különösen igaz ez a 7. oldalon közölt interjúra, amelyben külön köszönetet mond – jelen időben is országgyűlési képviselő – dr. Simicskó István az elmúlt kettő parlamenti ciklusra történő megválasztásáért. A kifogástevő szerint az ilyen sajtótartalom képes a választópolgárok befolyásolására, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti különbségtételre.
[3] Az OEVB 44/02.OEVB/2018/III.17./ számú határozatával a kifogást elutasította. Megítélése szerint „az Újbuda nyomtatott hírújság 2018. március 14-én megjelent számában, a 2. és 3. oldalon közölt média tartalom, kizárólag önkormányzati közfeladat, közcél és közösségi érdekek megvalósításához kapcsolódóan említi dr. Simicskó István jelenlegi országgyűlési képviselőt; mindez pedig nem mutat túl a Kúria Kvk IV. 37.359/2014/2. számú végzésében előírt mértéken”. Idézve a Kúria döntéséből megállapítja, a kampány időszakban „a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható”.
[4] Indokolásában külön foglalkozik a lapszám 7. oldalán szereplő riporttal, amelyben a Budapest Főváros XI. kerület két országgyűlési képviselője értékelte a „most lezáruló parlamenti ciklust”. Véleménye szerint megállapítható, hogy „bár az Újbuda újság dr. Simicskó István országgyűlési képviselő számára közvetlen lehetőséget biztosított a megjelenésre és véleménynyilvánításra, az interjú kizárólag múltbéli eseményeket, erkölcsi és politikamentes, képviselői ideológiai elveket értékelt. Nem tartalmazott viszont jelöltként tett kampányígéretet, más jelöltek, jelölőszervezetek kritikáját, olyan elemet, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére alkalmas lett volna”.
[5] Összességében megítélése szerint a kifogásolt médiatartalmak nem tekinthetőek másnak, mint egy kerületi önkormányzat közfeladatait érintő kommunikációs üzenetnek a helyi közösség számára, illetőleg egy, a közeljövőben lezárandó parlamenti ciklus múltbéli történéseinek, eseményeinek összegzésének.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. március 19-én 15 óra 26 perckor nyújtott be fellebbezést, amelyben vitatja az OEVB mérlegelési jogkörben hozott döntését.
[7] Fellebbezésében rögzíti, az OEVB tévesen hivatkozik a Kúria joggyakorlatára, hiszen az általa megjelölt végzésben az idézett szöveg nem szerepel. Álláspontja szerint szerepel azonban az a kitétel benne, hogy „[m]egbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.”
[8] Előadta továbbá, hogy az OEVB által politikamentesként megjelölt 7. oldalon szereplő cikk a határozattal ellentétben kifejezetten a kormányzat célkitűzéseivel és tevékenységével foglalkozik. Megítélése szerint nem szükséges kampányígéretet tenni vagy kritizálni, hogy önmagában a más jelöltekhez képest biztosított megjelenési lehetőség a választói akaratot befolyásolja.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A fellebbezés nem alapos.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[11] A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[12] A Ve. 146. § b) pontja alapján politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. A Ve. 148. § (1) bekezdés második fordulata szerint a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.
[13] A Bizottság a sajtóterméket megvizsgálva egyetért az OEVB azon következtetésével, hogy lapterjedelemre és a közérdeklődésre számot tartó, az országgyűlési választások kampányával össze nem függő tartalmak megjelenítése nem minősíthető politikai kampánynak, illetve nem kelti valamely jelölt melletti elköteleződés képzetét. Utóbbinak megalapozását jelentené a jelölt túlzott megjelenítése a lap terjedelméhez vagy az egyéb, jelölthöz nem kapcsolódó közérdekű információk terjedelméhez képest is, a jelölt megjelenítése tartalmától függetlenül is.
[14] A Bizottság megítélése szerint azonban a lapszám 16 oldalából a három megjelenés – amelyből a 7. oldali megjelenés szükségszerű, az adott tartalom vonatkozásában a hivatalban lévő képviselők más közszereplővel nem helyettesíthetők – nem tekinthető túlzottnak, a jelölt melletti elköteleződést nem sugallja.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó felvetése alapján rögzíti, hogy az OEVB által hivatkozott kúriai döntés száma helyesen Kvk.I.37.394/2014/2.
[16] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a téves hivatkozás kivételével az OEVB helyesen mérlegelt, így a rendelkező részben foglaltak szerinti módon határozata helybenhagyásának van helye.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a Ve. 141. §-án, 146. §-án, 148. §-án, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke