A Nemzeti Választási Bizottság
54/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a N. I. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság 8/2020. (IX. 15.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. szeptember 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2020. szeptember 12-én 7 óra 37 perckor elektronikus úton a Baranya Megyei Területi Választási Bizottságnak (a továbbiakban: TVB) címzett kifogást nyújtott be az Informayer című nyomtatott sajtótermék (kiadó: INFORMAYER Kft., székhelye: 7700 Mohács, Árok u.17.) 2020. szeptember 10-ei lapszámában (valamint annak betétlapjában) megjelent tartalom ellen. Kifogásában az újság szerkesztésének jogszabálysértő voltára hivatkozott a 2020. szeptember 27-ére kitűzött Mohácsi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választási eljárásában. Mellékletként csatolta a kifogásolt lapszámot és annak betétlapját.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy az INFOMAYER Reklám- és kereskedelmi hetilap 2020. szeptember 10-ei lapszámának betétlapjában található 1. oldalon megjelent „Mohácson is loboghat a Babazászló” című írás álláspontja szerint „Pávkovics Gábor fideszes polgármester-jelöltet mutatja be pozitív színben.”
[3] Beadványozó kifogásában továbbá előadta, hogy az említett sajtótermékben, annak betétlapjának 3. oldalán megjelent „Megszavazta, aláírta, majd mintha semmiről sem tudna feljelentést tett a mohácsi polgármester – állítja a volt jegyző” című írás álláspontja szerint „Csorbai Ferenc polgármester-jelöltet mutatja be negatív színben.”
[4] Előadta, hogy a kifogásában írt tények okán súlyosan sérülnek a Ve. 2. § a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek. Kérte a jogszabálysértés megállapítását, továbbá azt, hogy „a jogszabálysértőt az MHVB sújtsa a legmagasabb összegű pénzbírsággal”, kötelezze határozatának a következő lapszámban „kommentár nélküli közlésére”, valamint a jogszabálysértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
[5] A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező TVB a kifogást a 2020. szeptember 15-én kelt 8/2020. (IX. 15.) számú határozatával elutasította.
[6] A TVB a kifogás érdemi vizsgálata során hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú végzésére megállapította, hogy a kifogás tárgyává tett írás Pávkovics Gábornak, Mohács Város alpolgármesterének kezdeményezéséről tudósít, közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló beszámolónak tekinthető és nem a polgármester-jelöltet népszerűsítő cikknek.
[7] Továbbá megállapította, hogy a kifogás tárgyává tett második cikk sem sérti a Beadványozó kifogásában írt alapelveket, mivel az abban foglalt közlések részei a szólásszabadságnak, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság 9/2015. (IV.23.) AB határozatában elvi éllel rögzítette, hogy „valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül véleményformálás is ellehetetlenülne”.
[8] Mindezekkel összefüggésben a TVB a kiadvány tartalmi és formai vizsgálata során megállapította, hogy az abban szereplő képek, tartalmak, a kiadvány egyéb képi megjelenése nem köthető egyértelműen valamely jelölő szervezethez vagy jelölthöz, így az INFORMAYER Reklám- és kereskedelmi hetilap nem követett el jogszabálysértést, amikor a kifogás tárgyát képező cikkeket tartalmazó mellékletet kiadta.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó 2020. szeptember 18-án 15 óra 46 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a TVB-hez a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára való hivatkozással. A jogorvoslati kérelmet a Baranya Megyei Területi Választási Iroda ugyanezen a napon 15 óra 57 perckor felterjesztette a Nemzeti Választási Bizottság részére.
[10] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint a TVB 8/2020. (IX. 15.) számú határozata jogszabálysértő, mivel a TVB a vonatkozó jogszabályokat helytelenül értelmezte, abból helytelen ténybeli és jogi következtetést vont le, ezért az általa megállapított tényállás téves, a határozat pedig megváltoztatásra szorul, tekintettel arra, hogy az sérti a Ve. 2. § c) és e) pontjában foglalt alapelveket, továbbá a Ve. 46. § d) pont dc) alpontját, valamint a 219. § (1) bekezdését egyaránt.
[11] Fellebbezésében érintettségét „a 2020. 09. 27.-ére kiírt helyi népszavazáson szavazni kívánó” választópolgári státuszára, a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvekre és az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésére hivatkozással kívánta igazolni, továbbá azzal, hogy a támadott határozat alapjául szolgáló kifogás előterjesztője.
[12] Hozzátette, hogy a TVB határozatában meghivatkozott Kúriai végzés „a választási bizottság határozatában idézetteknek épp az ellenkezőjét igazolják, mint amit a választási bizottság a határozatában megállapított.” Előadta, hogy sajtótermék betétlapjában megjelentetett sérelmezett cikkek „a választási időszakban az egyenlő esélyek elvének érvényesülését sértették,” valamint „a sajtótermék a semleges pozíciót egyértelműen feladta.”
[13] Előadta továbbá, hogy az Informayer reklámújság 2020. szeptember 3-i számának 3. oldalán közöltek szerint a sajtótermék az időközi választáson politikai hirdetést nem közölhet. Az Informayer c. lap akkor járt volna el megfelelően, ha a választási időszak alatt nem betétlapjaként közli a Helyi Hírlapot, hanem azt önállóan jelentette volna meg. Rögzítette továbbá, hogy az alapelvsértő szerkesztési gyakorlat ebben a lapszámban is megjelenik, Pávkovics Gábor jelöltet több cikk is pozitív színben, míg Csorbai Ferenc jelöltet negatív színben tünteti fel. A 2020. szeptember 3-i számot csatolta fellebbezéséhez.
[14] Hivatkozási alapként a Nemzeti Választási Bizottság 750/2018. számú határozatát jelölte meg.
[15] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és annak szándékosságát, a jogsértés súlyára tekintettel szabjon ki magasabb összegű pénzbírságot, és tiltsa el a jogszabálysértőt a további jogsértéstől, illetőleg kötelezze határozatának a következő lapszámban történő kommentár nélküli közzétételére.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[17] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[18] Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[19] A Kúria a Ve.-nek a választási jogorvoslatok esetében előírt érintettségre vonatkozó szabályát értelmezve Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában, a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is megtestesülő egységes gyakorlatra hivatkozva rögzítette, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (..)”.
[20] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében , hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.” Ezen túl a Bizottság 133/2019. számú határozatát felülvizsgáló Kvk.VI.37.688/2019/5. számú végzésben azt is rögzítette, hogy a kifogást benyújtó személy fellebbezést csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettséget, ahogyan az sem, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtója a jogsérelemmel érintett város választópolgára. Ezek a körülmények ugyanis nem minősülnek az adott magánszemély jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kiható tényeknek.
[21] A Bizottság megállapította, hogy Beadványozó érintettségének indokaként azt adta elő, hogy a kifogás előterjesztője volt, személyes adataiból megállapíthatóan pedig mohácsi lakos, tehát az állított jogsérelemmel érintett város választópolgára. A vélt jogsértés tekintetében absztrakt jogának, az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése szerinti szavazati jogának, valamint a Ve. alapelveinek sérelmére hivatkozott. A választópolgári státuszon és a kifogástevői minőségén túl azonban nem közölt olyan adatot, tényt, és nem csatolt be olyan bizonyítékot sem, amely igazolhatná, hogy az Infomayer lap 2020. szeptember 10-i lapszámának sérelmezett szerkesztési gyakorlata rá személy szerint, jogainak gyakorlása, illetve kötelezettségei teljesítése tekintetében közvetlenül mikor, illetve milyen módon hatott ki.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó érintettsége alátámasztásaként csak általános, absztrakt jogsérelemre - szavazati joga gyakorlására, illetve kifogástevői minőségére – hivatkozott. A jogorvoslati kérelemmel érintett lap szerkesztési gyakorlata és a közte fennálló konkrét, egyedi jogi kapcsolatot nem igazolt, illetve ezt alátáasztó érvelést a fellebbezésében nem adott elő. Mindezek miatt a Bizottság a fentiekben hivatkozott kúriai joggyakorlatra is figyelemmel a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában írtakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. szeptember 21.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese