A Nemzeti Választási Bizottság
532/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a V. Z. P. (a továbbiakban: Beadványozó) benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 26/2018. (III. 14.) számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Dr. Tuzson Bence Balázs jelölt (a továbbiakban: kifogás benyújtója) 2018. március 13-án 16 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2018. március 12-én választási plakátokat (a továbbiakban: Plakát) helyezett ki Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületéhez tartozó Fót településen. A Plakáton a kifogás benyújtójának képmása látható az alábbi szöveg kíséretében: „Az Ön képviselője; Tuzson Bence 2014 óta egyszer ejtette ki Fót nevét az Országgyűlésben”. A kifogás benyújtója előadta, hogy a Plakát kiadójaként a Jobbik Magyarországért Mozgalom van megjelölve, illetve felelős szerkesztőként és kiadóként Merkwart Krisztián. Állítása szerint a Plakáton az az állítás szerepel, hogy a kifogás benyújtója 2014 óta Fót nevét csupán egyszer ejtette volna ki az Országgyűlésben, amely álláspontja szerint valótlan állítás, mivel csak az utóbbi négy hónapban több alkalommal foglalkozott a választókerületéhez tartozó településekkel a parlamenti felszólalásaiban. Állítása alátámasztására szövegszerűen, valamint a parlament hivatalos oldalára mutató internetes elérhetőséggel is hivatkozza 2018. február 20-án, 2017. december 12-én, valamint 2017. november 20-án elhangzott felszólalásait.
[2] A kifogás benyújtója véleménye szerint, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint párt, illetve jelölő szervezet, továbbá Merkwart Krisztián felelős szerkesztő és kiadó megtévesztéssel, hamis hír közlésével próbálta meg befolyásolni a szavazókat, valótlanság állításával befolyásolni a választás menetét, megsértve ezáltal a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A valótlan hír terjesztésével olyan közhangulatot akartak kelteni, amely alkalmas arra, hogy választási ellenfelüket lejárassák, maguk iránt szimpátiát keltsenek.
[3] A fentiekre tekintettel kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) c) és e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezések megsértésének megállapítását, továbbá a jogsértők eltiltását a további jogszabálysértéstől.
[4] Az OEVB a kifogás vizsgálata során megtekintette a becsatolt fényképeket, amelynek kapcsán megállapította, hogy a hivatkozott Plakát kihelyezésére Fót településén több helyen került sor, ugyanis nem merült fel olyan körülmény, ami ennek ellentmondana, illetve az egyik fényképfelvételen egyértelműen beazonosítható a fóti Vörösmarty Mihály tér. Az OEVB álláspontja szerint Kifogást tevő az általa megjelölt felszólalásaiban valóban említette Fót települését, amelyre tekintettel a Plakáton közölt állítás valótlan.
[5] Az OEVB eljárása során hivatkozott Kúria a Kvk.IV.37.488/2014/3. számú végzésében kifejtette, miszerint a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadsága megnyilvánulási formája, és hangsúlyozta, hogy kampányidőszakban különösen fontos a véleményszabadság érvényesülése. A Ve. nem tiltja a negatív kampány folytatását, ami azt jelenti, hogy megengedett a konkurens jelölt képessége hiányosságainak, programhibáinak felsorolása, felnagyítása, karikírozása, a kampányt folytató előnyeinek hangsúlyozása mellett. Az ilyen irányú kampánytevékenységnek azonban gátat szabnak a Ve. alapelvei. Az OEVB álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága az Alaptörvényben és Ptk.-ban megfogalmazott emberi méltósághoz való joggal összeegyeztetve gyakorolható, így ebből a szempontból azt vizsgálta, hogy a kifogásolt Plakáton való közlés sérti-e a fenti megnevezett jogot.
[6] Az OEVB álláspontja szerint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére és IX. cikk (4) bekezdésére tekintettel leszögezhető, hogy a kampánytevékenység során a jelöltek, jelölő szervezetek vagy közszereplők bírálatakor a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt védelme mellett is alkotmányos határt szab az emberi méltóság védelme, amelynek értelmezése kérdésében a Ptk. 2:44. §-ban foglaltakra is figyelemmel kell lenni. Az OEVB álláspontja szerint a kampánytevékenység gyakorlásához való jog csak akkor számíthat törvényes védelemre, ha az nem irányul a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, vagy nem sért más magasabb rendű jogi normát. Véleménye szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés mellett a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.
[7] Utalt továbbá a Kúria a Kvk.IV.37.488/2014/3. számú végzésére, amely alapján a közszereplők kritizálhatósága a véleménynyilvánítási szabadság egyik értelmezési területe. Rögzítette továbbá, hogy hazai és nemzetközi emberi jogi standardok szerint a politikai közszereplők vonatkozásában a kritika határai szélesebbek, mint más személyek esetében.
[8] Az OEVB felidézte továbbá a Kúria Kvk.IV.37.429/2010/6. és Kvk.III.37.211/2006/3. számú végzéseit, amelyek szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat - ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát - oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás), míg a Kvk.III.37.211/2006/3 és Kvk.III.37.107/2008/2. számú végzések szerint értékítélet kifejezésével a választási alapelvek sérelme nem valósítható meg, még akkor sem, ha az adott megnyilvánulás éles megfogalmazást tartalmaz.
[9] Végezetül az OEVB határozatában utalt az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára, amely szerint egyrészt a jelöltek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozható, másrészt arra, miszerint az értékítélet és a tényállítás közötti határvonal sok esetben nem egyértelmű, az elhatárolásnál a bizonyítás fokát kell vizsgálni. E vizsgálat során nem csak a szavak használatára, hanem arra is figyelemmel kell lenni, hogy az milyen összefüggésben jelenik meg, milyen az ügy egészével kapcsolatos vonatkozása.
[10] Mindezek alapján az OEVB álláspontja az, hogy a Plakáton az OEVB által elbírált megfogalmazás tényállításnak minősülő, ebből kifolyólag az nem áll az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésben megfogalmazott véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt. A véleménynyilvánítás szabadsága nem adhat teret valótlan tényállításokon alapulva más személyre vonatkozóan valótlan tények közlésére. A vizsgált kijelentések alkalmasak a választói akarat befolyásolására, sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontban foglalt választási alapelvet.
[11] A fentiekre tekintettel az OEVB a 26/2018. (III. 14.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet, és Merkwart Krisztián felelős szerkesztőként és kiadóként megsértette a Ve. 2. § a), c) és e) pontjában foglalt rendelkezéseket a 2018. március 12-én Fót településen kihelyezett választási plakátokon szereplő állítással megsértette, valamint egyidejűleg eltiltotta őket a további jogsértéstől.
[A fellebbezés tartalma]
[12] Beadványozó 2018. március 17-én 15 óra 40 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben egyrészt előadta, hogy a kifogás mellékletéül csatolt négy fényképből egyetlen egy sem igazolja egyértelműen, hogy azon a fóti Vörösmarty Mihály tér látható. Előadása szerinte „három képen a szakadások és a társaságukban látható többi, más tárgyú plakátok szerint ugyanaz a két plakátból álló blokk látszik különböző távolságból, a negyedik képen négy plakát látszik a háttérben valamilyen egyértelműen nem azonosítható épülettel. Álláspontja szerint Kifogást tevő semmivel sem bizonyította azt, hogy a plakátok Fót településén lennének kihelyezve, így nem ért egyet az OEVB azon megállapításával, mely szerint a plakátok a településen több helyen kerültek kihelyezésre, ugyanis nem merült fel olyan körülmény, ami ennek ellentmondana. Ez véleménye szerint egy olyan helyzetet eredményez, amely alapján Beadványozónak fellebbezésében egy olyan „nemleges tény bizonyítását” kellene megtennie, amely ebben az esetben értelemszerűen nem lehetséges.
[13] Beadványozó jogorvoslati kérelmében másrészt előadja, hogy amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint a plakátok Fót településen kerültek elhelyezésre, akkor a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek megsértése azért ne kerüljön megállapításra, mert a kifogás tárgyául csupán négy darab A5-ös méretű plakát szerepelt, amely egy Fót méretű és lélekszámú település esetében elhanyagolható, így választási alapelvek érdemben nem sérülhetnek.
[14] A fentiekre tekintettel kéri az OEVB 26/2018. (III. 14.) számú határozatának megváltoztatását, és a kifogást elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés alapos.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[17] A Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az eljárásban a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A Ve. 43. (5) bekezdése mindezek alapján rögzíti, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás arra irányul, hogy a kifogásolt Plakáton szereplő kijelentés valótlan tényállítás, amely ezáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelveket.
[19] A választási eljárási alapelvek érintettségének vizsgálata során a Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróságnak és a Kúriának azon korábbi döntéseire hivatkozik, melyeknek tárgya a véleménynyilvánítási szabadság kampánytevékenység során érvényesülő korlátai. Az AB döntéseiben a választási eljárás legfontosabb résztvevői, a jelöltek egymás közötti versengése kapcsán fogalmazta meg a véleménynyilvánítás szabadságának határaival kapcsolatos álláspontját. A Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásban azért tartja alkalmazhatónak ezeket az alapvetően az Alaptörvény és a Ve. szabályait értelmező döntéseket, mert az Alkotmánybíróság ezen döntéseiben a politikai vitákban megtehető kijelentésekről foglalt állást, amelyeket a választópolgári szavazatokért versengő, a választópolgárok támogatását elnyerni törekvő jelöltek, jelölő szervezetek képviselői fogalmaztak meg.
[20] A véleményszabadságnak az alapjogok körében kitüntetett helyét az Alaptörvény hatályba lépése után különösen a 7/2014. (III. 7.) AB határozat erősítette meg, majd a választási kampány vonatkozásában az 5/2015. (II. 25.) AB határozat adott az értelmezésnek új szempontokat: „Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. Ha jogvitára kerül sor, a bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak szerint kell eljárnia, vagyis úgy, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. […] Az is fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (szemben például egy bíró idevonatkozó lehetőségeivel), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.” {Indokolás [26], [28]}
[21] Az Alkotmánybíróság a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában a véleménynyilvánítás korlátjáról is rendelkezett, hangsúlyozva, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek kizárólag az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében (vagyis az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának megsértése), a másik személy puszta megalázásában, vagy bántó és sértő kifejezések használatában nyilvánulnak meg”. (ABH 2015, 233, 240)
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja kialakítása során figyelemmel volt a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú határozatában tett megállapításokra is. A Kúria hivatkozott végzésében egyértelműen rögzítette, hogy míg az 5/2015. (II. 25.) AB és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatok a közszereplők egymás közötti kontextusában rögzítette a véleménynyilvánítás szabadságának preferenciáját, a 7/2014. (III. 7.) AB határozat a politikai véleménynyilvánítás fokozott védelmét a közügyek egészére nézve mondta ki. A Kúria határozata indokolásának [30] bekezdése rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás/tényállítás elhatárolhatóságának kérdésében a fentiek alapján a Kúria sem tekinthet el az Alkotmánybíróság határozataitól. A Kúriának „[i]rányadónak kell tekintenie, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet (…)”.
[23] A Kúria hivatkozott határozata indokolásának [31] bekezdése rögzíti továbbá, hogy „[a] véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.” (36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230., 7/2014. (III.7.) AB határozat [49] pont, 5/2015. (II.25.) AB határozat [27] pont). A véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára.”
[24] A Kúria az idézett határozatában arra is rámutat, hogy a kifogásolt politikai vélemény kapcsán „az AB határozatok alapján nem vizsgálható érdemben, hogy kifogásolt közlés egészében vagy részben tényállításnak minősül-e, amennyiben igen, megalapozott tényállítás-e.” (Indokolás [33])
[25] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy a fentiekben idézett, népszavazási ügyben hozott kúriai döntés megállapításait azért tartja irányadónak tárgyi ügyben, mivel – ahogyan azt a hivatkozott kúriai döntés is megjegyzi – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. A népszavazás eljárási alapelveire, a kampánytevékenységre és a kampányeszközökre a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt kijelentés a közügyekben, nevezetesen a Fóton több helyen kihelyezett Plakáton szereplő felirat, miszerint „Tuzson Bence 2014 óta egyszer ejtette ki Fót nevét az Országgyűlésben” a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített alkotmánybírósági és kúriai döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élvez. A kijelentés tartalma a választási plakátokat kihelyező jelölő szervezet politikai véleménye, mellyel a választókerületi választópolgárokat szólítja meg, az ő figyelmüket kívánja felhívni a mandátumszerzésért vívott politikai küzdelemben.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem tárgyává tett kijelentés a közéleti vita körébe tartozik, és az országgyűlési képviselők általános választását érintő véleménynyilvánítás, az a választópolgárok választói akaratának befolyásolását, döntési lehetőségei elősegítését célozza. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy politikai vélemény vitatására és cáfolatára a Plakáton megnevezett jelölteknek a választási kampány során minden lehetősége adott. A kijelentés, értékítéletek tartalmának bizonyítására azonban nincs törvényes lehetőség. A kijelentés cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság a fényképfelvétel készítésének helyszínével kapcsolatban az OEVB álláspontját tekinti irányadónak, tekintettel arra, hogy Beadványozó érdemben nem tudta vitatni annak helytállóságát.
[29] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB 26/2018. (III. 14.) számú határozata törvénysértő, mivel a kifogásolt Plakátok kapcsán megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelvek sérelmét, illetve azért is, mert a Ve. 218. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a jogszabálysértés tényét megállapította, valamint a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltotta.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c), és e) pontjain, a 43. § (1)-(2) és (4) bekezdésén, a 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke