Az Országos Választási Bizottság
502/2009. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2009. december 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Stekler Ottó, a Magyar Szociális Zöld Párt elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozó 2009. december 11-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a törvények olyan módosítását, hogy jogerős ítéletkor határozzák meg az elkövetési cselekményből eredő kárösszeg nagyságát, amit az elítéltek visszatéríteni kötelesek, kiszabott börtönbüntetés esetén pedig nem szabadulhat senki addig, amíg az okozott kárt és a fogvatartás költségeit meg nem térítette, amit a büntetés ideje alatt végezhető termelőmunkával törleszthet.”
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 17. §-ában foglaltaknak, amely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést.
Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének azáltal, hogy a megfogalmazása túlságosan összetett, több kérdést tartalmaz, amelyek a kárösszeg meghatározásáról, visszatérítési kötelezettségről, a szabadulás időpontjáról és a végezendő munkáról szólnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az egyértelműség követelménye sérül, hanem csorbul a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2.§ (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is.
Mivel a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 17. §-ában foglalt követelményeknek ugyanezen jogszabály 18. §-ának b) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.
II.
A határozat az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án és a 18. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke