50/2016. NVB határozat - dr. N. A. magánszemély által benyújtott kifogások tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

50/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. N. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogások tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. augusztus 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó képviseletében a Dr. Cz. és T. Ügyvédi Irodát képviselő dr. Cz. Cs. A. személyesen 2016. augusztus 9-én 15 óra 55 perckor kifogásokat nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára hivatkozva, a I. pont alatt a Kormány „NÉPSZAVAZÁS 2016 a kényszerbetelepítés ellen Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” elnevezésű országos tevékenysége miatt, míg a II. pont alatt ugyanezen tárgykörben a Kormány "Tudta?" kezdetű és elnevezésű országos tevékenysége során közölt állítások valótlansága miatt.

 

 

1.

A Beadványozó kifogásában hivatkozott a http://www.kreativ.hu/cikk/veluk_uzenget_brusszelnek_a_kormany link alatt megjelent cikkre, melyben a kormány arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy a hétvégén indította el tájékoztató kampányát a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról.

Továbbá Beadványozó hivatkozott a http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnoki-kabinetiroda/kormanyzati-kommunikacioert-felelos-allamtitkar/hirek/fel-kell-hivni-a-figyelmet-brusszel-elhibazott-bevandorlaspolitikajanak-veszelyeire link alatt megjelent közlésre is, melyben Tuzson Bence elmondta, hogy új szakaszába lép hétfőtől a kormány tájékoztató kampánya a kényszerbetelepítésről szóló népszavazásról, továbbá néhány napon belül a plakátokon, a nyomtatott sajtóban, valamint az online, a tévés és a rádiós hirdetésekben is lecserélődnek a korábban megfogalmazott üzenetek. Beadványozó két képet is közölt, melyek a cikkben jelentek meg és kiemelte, hogy ezek a napokban is zajló, a Kormány tevékenysége során is láthatóak pl. óriásplakátokon, hirdetésekben.

Beadványozó álláspontja szerint köztudomású ténynek minősül az, hogy a Kormány már hónapok óta ún. népszavazási kampánytevékenységet folytat, így álláspontja szerint a folyamatosan fennálló sérelmezett tevékenység miatt a Ve. 209. § (2) bekezdését kell irányadónak tekinteni. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandók a Ve. irányadó rendelkezései, így a választási kampányidőszakra vonatkozó 139. §, a kampányeszközök felsorolását tartalmazó 140. §, valamint a kampánytevékenységről szóló 141. § és a 142. §.

Beadványozó szerint, mivel a szavazás napját megelőző 50. nap elteltének hiányában a Ve. 139. §-a szerinti választási kampányidőszak nem kezdődött meg, így kampánytevékenységet sem lehet folytatni.

Beadványozó hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú és a Kvk.III.37.359/2014/2. számú végzéseire, melyek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a Kormánynak semleges pozíciót kell elfoglalnia a népszavazás vonatkozásában. Vagyis sem pro, sem kontra nem folytathat kampánytevékenységet. Kifogástevő utalt továbbá az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésére, mely szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, illetve a közigazgatás legfőbb szerve. Beadványozó szerint a Kormány az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörében közhatalmat gyakorol, így tevékenysége nem tartozik a Ve. 142. §-a szerinti kivételi körbe sem.

Beadványozó szerint mindezekből az következik, hogy a Kormány kampányidőszakon kívüli egyértelműen jogellenes népszavazási kampánytevékenysége (ld. „NÉPSZAVAZÁS 2016 a kényszerbetelepítés ellen”) súlyosan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített a választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveit.

Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá a b) pontja alapján a Kormányt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.

2.

Beadványozó II. pont alatt a Kormány honlapján, a http://www.kormany.hu/download/d/f4/c0000/nsz3.jpg linken elérhető hirdetést és 2016. augusztus 8. napján Szombathelyen, a Katona József utcában található plakátot kifogásolta. Ezeken az alábbi szerepelnek: „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni. Népszavazás 2016. október 2.”  E hirdetések álláspontja szerint Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvet sértik.

A megjelölt hirdetéssel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az valótlan tényállításokat tartalmaz és lényeges fogalmakat mos össze manipulatív szándékkal, mely nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű jogalkalmazásnak.

Beadványozó kiemelte, hogy álláspontja szerint a Kormány nem semleges pozíciót foglal el a népszavazási kampányban, ugyanis a "nem" szavazat mellett érvel. Beadványozó szerint a Kormány valótlanul állítja, hogy egy városnyi illegális bevándorlót akar az Európai Unió Magyarországra telepíteni.

Beadványozó szerint a Kormány nem teszi egyértelművé a sérelmezett közlésben, hogy várhatóan mennyi bevándorlót kell Magyarországra áthelyezni. Hivatkozik a Tanács (EU) 2015/1601 (2015. szeptember 22.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló határozatára, melyet a Kormány a 2015. évi CLXXV. törvény alapján megtámadott az EU Bírósága előtt. Hivatkozott továbbá a Tanács 2015/1523 Határozatára (2015. szeptember 14.) is, mely határozat kötelező kvótát nem tartalmaz, Magyarország pedig egyetlen áthelyezési férőhelyet sem ajánlott fel a határozat keretében.

Beadványozó hivatkozik továbbá a várossá nyilvánítás feltételeit részletesen tartalmazó, a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI.16.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdés a) pontjára, melyből azt a következtetést vonja le, hogy egy városnyi emberről legalább 10.000 fő esetén lehet szó, miközben jelenleg 1.300 fő Magyarországra történő áthelyezéséről van döntés. A Kormány által használt "városnyi" kifejezés ezért manipulatív és megtévesztő, tehát ezért sem jóhiszemű a Kormány magatartása.

Beadványozó szerint a hivatkozott uniós határozatból egyértelműen kiderül az is, hogy az nem az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó "bevándorlókra" vonatkozik, hanem azokra, akik a szükséges előírt eljárásokon (például nyilvántartásba vétel) átesnek. Így csak azt a "bevándorlót" lehet áthelyezni Magyarországra, aki a vonatkozó eljárásoknak alávetette magát. Maga az áthelyezés is egy szabályozott eljárás, amelynek nem lehet alanya az, aki illegálisan tartózkodik az Unió területén. Vagyis a Kormány a kifogással támadott közlésében nem jóhiszeműen jár el, amikor illegális bevándorlókat említ.

A 2015/1601 tanácsi rendelet értelmében Magyarországnak összességében 306 főt kellene Olaszországból és 988 főt Görögországból fogadnia áthelyezési eljárás keretében. Az áthelyezési eljárást és az abban részt venni jogosultak körét pedig maga a határozat részletesen meghatározza. Beadványozó idézi a tanácsi rendelet 3. cikk (1)-(2) bekezdését, az 5. cikk (4)-(5) és (9) bekezdéseit. Beadványozó rögzíti, hogy a Kormány által az Európai Unió Bírósága előtt megtámadott fenti határozat tehát 120.000 nyilvántartásba vett, szabályszerű eljárás keretében áthelyezendő kérelmező vonatkozásában határoz meg kvótát, ez alapján nem is lehet szó illegális bevándorlók Magyarországra telepítéséről.

Beadványozó álláspontja szerint a Kormány közleményeiben összemossa a bevándorló és a menekült vagy migráns fogalmakat, mely sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvét.

A fentiek alapján Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá a b) pont alapján a Kormányt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, azaz a tárgybeli hirdetés további, bármilyen formában történő közlésétől.

II.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az egy dokumentumba szerkesztett beadványban két kifogás került benyújtásra. A beadványban szereplő I. pont alatti kifogásban Beadványozó a Kormány tevékenységének jogszerűségét vitatja, míg a II. pontban kifejtett kifogás a Kormány által folytatott tevékenység egyes tartalmi elemeit sérelmezi.

A Ve. 217. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványban szereplő – egy dokumentumban benyújtott – mindkét kifogás a Kormánynak a 2016. október 2. napjára kitűzött népszavazással kapcsolatos tevékenységére vonatkozik, azok tárgya egymással jelentősen összefügg, ezért a Ve. 217. § (1) bekezdésében foglaltak alapján azok együttes vizsgálata és elbírálása érdekében a kifogások egyesítése és egy határozatban való elbírálása mellett döntött.

 

III.

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre alkalmazását törvény elrendeli.

Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.

A Ve. 208. §-a értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

A Ve. 139. §-a szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Ve. 141. §-a szerint pedig kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Magyarország Köztársasági Elnöke a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló 233/2016. (VII. 5.) KE határozattal (a továbbiakban: KE határozat) az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” népszavazási kérdésben az országos népszavazás időpontját 2016. október 2. napjára tűzte ki.

A 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. §-a szerint a népszavazási kampányidőszak 2016. augusztus 13-tól 2016. október 2-án 19.00 óráig tart.

A választási szervek a választási és a népszavazási eljárásban részt vevő személyek kampánytevékenységét kizárólag választási/népszavazási kampányidőszakban vizsgálják, amely a Ve. 139. §-a szerint a szavazás napját megelőző 50. naptól – az IM rendeletben rögzítettek szerint 2016. augusztus 13-án 0 órától – a szavazás napján a szavazás befejezéséig – azaz 2016. október 2-án 19.00 óráig – tart. Ezt az értelmezést erősíti a Ve. 141. §-ának a kampánytevékenységet meghatározó rendelkezése is, mely a kampánytevékenységet a kampányidőszakban végzett cselekményként definiálja.

A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jelen eljárásban elbírált kifogásokat 2016. augusztus 9-én, vagyis a Ve. és az IM rendeletben meghatározott kampányidőszak kezdete előtt nyújtotta be, s a kifogások is a Kormány ezen időpont előtti tevékenységét sérelmezik.

A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a kifogás elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

A Nemzeti Választási Bizottság fenntartva a 2016. június 6-án kelt 36/2016. számú és a 2016. június 17-én kelt 39/2016. számú határozataiban részletesen kifejtett, a szavazás napját megelőző 50. nap előtti tevékenység megítélésével kapcsolatos jogi álláspontját, az alábbiakat rögzíti.

A Nemzeti Választási Bizottság egy, a kampányidőszakon kívül végzett, feltételezett kampánytevékenység miatt benyújtott kifogást elbíráló 5/2014. számú határozatában – összhangban a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatában kifejtett elvi állásponttal – megállapította, hogy „ezen időszakon kívül eső időpontban folytatott, a Ve. 139. §-ában körülírt tevékenység nem tekinthető a választási kampány részének”. A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott határozatban kifejtette továbbá, hogy „választási kampánytevékenység csak a Ve. 139. §-ában nevesített kampányidőszakban végezhető a Ve. 140. §-ában meghatározott kampányeszköz felhasználásával, ebből kifolyólag a sérelmezett időpontban fogalmilag kizárt választási kampánytevékenység folytatása.

A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott döntésében – mely egyes korábbi és a jelenlegi szabályok azonossága folytán jelen eljárásban is figyelembe vehető – kifejtette, hogy nem tekinthető a választási kampány részének a Ve. szerinti választási kampányidőszakon kívül eső időpontban folytatott, a Ve.-nek a kampánytevékenység definiálása kapcsán körülírt bármely tevékenység. Ennek okaként pedig a legfőbb bírói szerv megjegyezte, hogy „számos esetben kerül sor a választás kitűzése előtt is valamely pártot népszerűsítő politikai hirdetés közzétételére, adott esetben egyes pártok, politikusok, illetőleg programok megismertetésére. A kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.”

Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül annak ténye sem, hogy a Kormány által 2016. február 24-én benyújtott országos népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság 2016. február 29-ei ülésén 14/2016. számú határozatával hitelesítette, melyet a Kúria 2016. május 3-ai, Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzésével helybenhagyott. Ezt követően pedig az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatában az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben az országos népszavazást elrendelte, a Köztársasági Elnök pedig 2016. július 5-én kelt határozatával a népszavazás időpontját 2016. október 2-ára kitűzte. Vagyis folyamatban van a Kormány által kezdeményezett országos népszavazással kapcsolatos eljárás.

A Kormánynak a kifogástevő által sérelmezett cselekménye országos népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos tájékoztató tevékenységként értékelhető. Ez a tájékoztatási feladat pedig az alábbi hatályos jogszabályi rendelkezésekből vezethető le. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § b) pontja a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mint általános politikai koordinációt ellátó minisztériumot határozza meg. A Törvény rendelkezésével összhangban a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19/C. § c) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnökének feladat- és hatáskörébe tartozik az egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása, valamint a 19/D. § (2) bekezdés a) pontja alapján felelős a kormányzati kommunikáció kialakításáért. A Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata a kormányzati kommunikációs tevékenység ellátása, vagyis a Kormány működéséről, döntéseiről való tájékoztatás. Míg az európai uniós ügyekben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 62-72. §-ai a Kormánynak írnak elő az Országgyűlés irányába tájékoztatási feladatot, az állampolgárok részére – ebben a tárgykörben is – a kormányzati álláspontról való tájékoztatás a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata.

A fent leírtakkal összefüggésben utal a Nemzeti Választási Bizottság a Kvk.II.37.478/2014/2. számú kúriai végzéssel helybenhagyott 976/2014. NVB határozatára, melyben a Kormány hivatalos honlapján kampányidőszakban a Kormányfő részvételével zajló választási gyűlésről szóló beszámoló közzétételének jogellenességére hivatkozó kifogást utasított el. A hivatkozott végzés kimondja, hogy „[a] Kúria egyetért a Nemzeti Választási Bizottság azon álláspontjával, hogy a kifogással érintett közlemények a kormányzati információs tevékenység feladat- és hatáskörébe tartoztak, az adott rendezvényekről történő tájékoztatás a honlap üzemeltetőjének jogszabályi feladata volt.”

Jelen ügyben – hasonlóan a 976/2014. NVB határozattal elbírált ügyhöz – a kifogásban sérelmezett honlap működtetése, illetve plakátok, hirdetések és sajtóhírek közzététele szintén a jogszabályi rendelkezésen alapuló kommunikációs feladatellátás keretében végzett cselekmények, vagyis jogszabályi kötelezettség teljesítéseként értékelhetők.

A Nemzeti Választási Bizottság szerint nem vitatható el a Kormánynak, mint az országos népszavazás szervezőjének az a magatartása, hogy az általa kezdeményezett országos népszavazási eljárás során a tájékoztatásával, kommunikációjával igyekszik fenntartani a kitűzött és jelenleg is közbeszéd tárgyát képező népszavazási kérdésével kapcsolatos figyelmet és tájékoztatni a választópolgárokat.

Sem az Nsztv., sem a Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely jogsértőnek minősítené a választópolgárok figyelmének felhívását a közélet várható fontos eseményére, illetve a szervező álláspontjának kifejtését az általa útjára indított országos népszavazással kapcsolatban. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy azok számára is adott a szabad véleménynyilvánítás lehetősége, akik a Kormány álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaznak a népszavazási kérdéssel kapcsolatban. Vagyis ahogyan jelenleg a Kormány tájékoztató tevékenysége, úgy az ezzel egyidejűleg kifejtett, a népszavazás megtartásával ellentétes álláspontok megfogalmazása sem esik a népszavazási kampánytevékenység fogalmi körébe, és így nem minősülnek a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügynek sem.

A Nemzeti Választási Bizottság szerint ezzel ellentétes értelmezés azt vonná maga után, hogy például a politikai pártok is szigorúan csak a jogszabály által meghatározott kampányidőszakában fogalmazhatnák meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket, programjaikat, illetve kritizálhatnák egymás jövőbeli terveit. Valójában azonban, ahogyan arra a Legfelsőbb Bíróság is utalt döntésében, a pártok és képviselőik két általános választás között is folyamatosan tájékoztatják a közvéleményt és a választópolgárokat arról, hogy milyen célkitűzéseik, terveik vannak egy választási győzelem esetére. Választási ígéreteikkel, programjukkal, más párt célkitűzéseire tett reagálásaikkal, minősítésével folyamatosan igyekeznek formálni és befolyásolni a választópolgárok akaratát annak érdekében, hogy a konkrét szavazás alkalmával, amelyre akár évekkel később kerülhet sor, megszerezzék támogatásukat. Mindez pedig elősegíti a tudatos választói magatartást is.

A beadvány II. pontjában szereplő kifogás a Kormány által folytatott tevékenység egyes elemeinek tartalmát sérelmezi, mivel Beadványozó álláspontja szerint az egyes elemek megtévesztők, és emiatt tartja azokat a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvébe ütközőnek. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján, mely szerint a szavazás napja előtti 50. napot megelőzően, vagyis a népszavazási kampányidőszak kezdete előtti tevékenység vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel, ebből kifolyólag a tevékenység egyes elemei tartalmának vizsgálatára sincs hatásköre.

A fentiekben részletesen kifejtett álláspontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó által sérelmezett cselekmények kívül esnek a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás kampányidőszakán, ezért azok nem sérthetik az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazni rendelt, a Ve.-nek a választási kampányra vonatkozó szabályait. Ebből kifolyólag pedig a kifogástevő által felhívott cselekmények nem minősülnek választási ügynek, és ezért azok elbírálása nem tartozik a választási bizottságok – beleértve a Nemzeti Választási Bizottságot is – hatáskörébe sem. A választási bizottságok hatáskörének hiánya a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítási oknak minősül.

IV.

A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

V.

A határozat a Ve. 1. § e) pontján, 139. §-án, 141. §-án, a 208. §-án, 215. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, az IM rendelet 20. §-án, és a KE határozaton, a Korm. rendelet 19/C. §-án és 19/D. §-án, az Ogytv. 62-72. §-ain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. augusztus 12.

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke