A Nemzeti Választási Bizottság
499/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Sz. dr. P. T. (a továbbiakban: Beadványozó1), dr. Sz. Gy. (a továbbiakban: Beadványozó2) és Sz. Gy. J. (a továbbiakban: Beadványozó3) magánszemélyek által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. december 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó1 Beadványozó2 és Beadványozó3 képviseletében is eljárva 2019. december 16-án 11 óra 39 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a 2020. január 26-án Győrben tartandó időközi polgármester-választás névjegyzékéből való kimaradás miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2019. december 4-én elektronikus úton fordult a Győri Választási Irodához (a továbbiakban: HVI), jelezve, hogy négy tagú családjából kizárólag egy fő kapott értesítést az időközi választáson való névjegyzékbe vételről. Levelében előadta azt is, hogy a 2019. október 13-i általános önkormányzati választáson átjelentkezéssel nem Győrben, hanem tartózkodási helyükön szavaztak, illetve, hogy az időközi választásra nem kértek átjelentkezést. Az e-mailben saját, valamint Beadványozó2 és Beadványozó3 nevét, állandó lakcímét, valamint születési helyét és idejét tüntette fel.
[3] Kifogásában idézte Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jogi és Önkormányzati Osztályától (a továbbiakban: Jogi és Önkormányzati Osztály) 2019. december 5-én kapott választ, amelyben a Győri Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 231/2019. (XI. 15.) számú határozatára hivatkozással tájkoztatták, hogy azokat a választópolgárokat, akik 2019. november 20-án szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben a Nemzeti Választási Iroda 2019. december 6-ig értesítő megküldésével tájékoztajta a szavazóköri névjegyzékbe vételről. Ezen túl a levél idézte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/C. § (2) bekezdésében foglalt szabályt, amely szerint az időközi választáson az a választópolgár, aki lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik abban a választókerületben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános vagy időközi választásának napján legutóbb a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, csak ugyanazon választókerületben vehető fel a szavazóköri névjegyzékbe. Rögzítette továbbá, hogy „a körülmények pontos ismerete nélkül” a levelében írottak alapján ez a körülmény állhat fenn.
[4] Beadványozó1 előadta, hogy mivel 2019. december 6-ig nem kaptak értesítőt a szavazóköri névjegyzékbe vételükről, ezért 2019. december 9-én ismételten elektronikus levélben fordult a HVI-hez, hogy „továbbra is fennáll a névjegyzékbe vétellel kapcsolatos észrevételünk”. Levelében is rögzítette, hogy 2019. december 6-ig nem kaptak értesítőt. Idézte a Ve. 307/C. § (2) bekezdését és előadta, hogy a jogszabályhely „nem fogalmaz egyértelműen, azonban ez nem jelentheti azt, hogy a 2019. október 13-i választáson történt átjelentkezési kérelem (amely egy konkrét napon történt választásra vonatkozott) 5 évre vonatkozóen érvényes lenne”. Kérte a HVI-től jogi álláspontjának felülvizsgálatát és a névjegyzékbe való felvételüket. Előadta, hogy amennyiben nem fogadják el érvelését tájékoztatást kér a „fellebbezés lehetőségéről”.
[5] A kifogásban idézett, 2019. december 13-án megküldött tájékoztatás szerint a Jogi és Önkormányzati Osztály arról tájékoztatta Beadványozó1-et, hogy a Ve. 101. §-a alapján a szavazóköri névjegyzéket a Nemzeti Választási Iroda állítja össze, és a 115. § (1) bekezdése alapján értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel. A Jogi és Önkormányzati Osztály levelében arról is tájékoztatta Beadványozó1-t, hogy amennyiben vitatja az állandó lakóhely szerinti névjegyzékből való kimaradást, úgy a Ve. 210. §-a alapján a Nemzeti Választási Iroda tevékenységével kapcsolatos kifogást nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[6] Beadványozó1 kifogásában – arra hivatkozással, hogy győri állandó lakóhellyel rendelkező lakosok –, kérte névjegyzékbe vételüket a győri időközi polgármester-választáson. Előadta, hogy „[a] Győri Választási Iroda jogértelmezésével nem értünk egyet, hogy a Vt. 307./C. § (2) bekezdésére hivatkozással nem vagyunk jogosultak szavazni”. Ismételten idézte a Ve. 307/C. § (2) bekezdésének rendelkezését, előadta, hogy fenntartja a HVI-nek írt, kifogásában is idézett jogértelmezését. Álláspontja szerint az átjelentkezés egy konkrét napra szólt és „nem az elkövetkezendő 5 évre, amely alatt bármikor sor kerülhet mind a tartózkodási hely szerinti, mind az állandó lakóhely szerint településen időközi választásra”. Kifogásában az alábbi három kérdést adta elő, amelyre álláspontja szerint a HVI-től nem kapott választ. 1. Amennyiben a Ve. 307/C. § (2) bekezdése alapján nem jogosultak az állandó lakóhelyükön szavazni az időközi választáson, úgy amennyiben az 5 éves ciklus alatt a tartózkodási helyükön időközi választásra kerül sor, felvételre kerülnének-e a tartózkodási helyük szerinti szavazóköri névjegyzékre? 2. Ha a tartózkodási helyükön sem lennének jogosultak szavazni egy időközi választáson, akkor „az 5 éves ciklusra megszűnik a választási jogsoultságuk?”. 3. Akkor sem lennének jogosult szavazni az állandó lakóhelyükön, ha az 5 éves ciklus alatt megszűnne a tartózkódási helyük?
[7] Megítélése szerint a jogalkotó célja a Ve. 307/C. § (2) bekezdésében foglalt szabály megalkotásával nem az volt, hogy kizárja az állandó lakosokat az időközi választáson való részvétel lehetőségéből. Mindezek alpaján ismételten kérte névjegyzékbe vételüket az időközi választáson. A kifogásban saját, valamint Beadványozó2 és Beadványozó3 nevét, állandó lakcímét, valamint születési helyét és idejét rögzítette. Ezen felül a kifogást megküldő elektronikus levélben jelezte, hogy amennyiben szükséges, meghatalmazást is csatolt Beadványozó2 és Beadványozó3 képviseletére vonatkozóan.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] A kifogás benyújtására vonatkozó szabályokat a Ve. 94. „A kifogás benyújtása” cím alatt szabályozza. A Ve. 208. §-a rögzíti a jogszabálysértés fogalmát, amelyre hivatkozással kifogás nyújtható be, illetve a kifogás benyújtására jogosultak körét is meghatározza.
[10] A Ve. 209. §-a kifogás benyújtásának határidejéről rendelkezik, megkülönböztetve az egyszeri, illetve az állapotszerű jogszabálysértésre vonatkozó szabályokat. A Ve. 212. §-a a kifogás kötelező tartalmi elemeiről rendelkezik, amelyek hiányában a jogorvoslati kérelem érdemben nem vizsgálható. A Ve. 212. § d) pontja szerint amennyiben a kifogás benyújtója magyarországi lakcímmel rendelkezik, a kifogásban meg kell adnia személyi azonosítóját.
[11] A kifogás benyújtásával kapcsolatosan a Ve. 212. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azt személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben lehet benyújtani. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés nem zárja ki a kifogás meghatalmazott útján való benyújtását, ebben az esetben azonban a meghatalmazottnak a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja alapján rendelkeznie kell a maghatalmazótól származó, az adott eljárási cselekmény elvégzésére jogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással. Jelen esetben Beadványozó1 nem csatolt olyan, a fentiek szerinti meghatalmazást kifogásához, amelyben Beadványozó2 és Beadványozó3 meghatalmazta volna a nevükben való eljárására. Ezzel szemben Beadványozó1 kifogása megküldésekor felhívta a választási szerveket, hogy jelezzék, ha erre esetleg szükség lenne.
[12] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választái eljárásban a Ve. által előrt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[13] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban a Ve. 212. § (2) bekedés d) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére nem szerepel Beadványozó1 személyi azonosítója, amelyet születési helyének és idejének megadása nem helyettesít. A Ve. 215. § c) pontja a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását írja elő a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglaltak, így a személyi azonosító hiánya esetén. Mindezek alapján a Beadványozó1 tekintetében a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[14] Nem vizsgálható érdemben a kifogás Beadványozó2 és Beadványozó3 tekintetében sem, mivel ahogyan az a fentiekben kifejtésre került, a kifogáshoz Beadványozó1 nem csatolta a nevezettektől származó, az eljárási cselekmény lefolytatására jogosító, a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjának megfelelő meghatalmazást. A meghatalmazás hiányán túl az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Beadványozó2 és Beadványozó3 tekintetében sem tartalmazza a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában kötelező elemként előírt személyi azonosítót. Mindezek miatt Beadványozó2 és Beadványozó3 esetében a Ve. 215. § a) és c) pontja alapján szintén a kifogás érdemi elutasításának van helye.
[15] A Bizottság megítélése szerint a személyi azonosító, valamint a jogosultság hiányán túl a kifogás annak elkésettsége okán sem vizsgálható érdemben.
[16] A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól:
„10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.
(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.
(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.”
[17] A kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdései rögzítik. Ezek szerint „a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll”.
[18] A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében foglaltakra, amelyben a legfőbb bírói fórum a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó szabály kapcsán kifejtette, hogy ebben az esetben a kifogás akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. A Kúria hivatkozott határozatában rögzítette, hogy „a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető (..)”.
[20] A kifogás által állított jogsértés az, hogy Beadványozók nem szerepelnek a HVB 231/2019. (XI. 15.) számú határozatában 2020. január 26-ra kitűzött időközi polgármester-választás szavazóköri névjegyzékében, noha arra állandó lakícmük alapján jogosultak lennének. Beadványozó1 a 2019. december 5-én kapott tájékoztatásból értesült arról, hogy vélelmezhetően a Ve. 307/C. § (2) bekezdésében foglalt szabály okán nem kapták meg a szavazóköri névjegyzékbe vételről szóló értesítőt. A Ve. 115. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda 2019. december 6-ig tájékoztatta a a szavazóköri névjegyzékben szereplőket a szavazóköri névjegyzékbe vételről, amely időpontról Beadványozók tudomással bírtak, illetve arról is, hogy ezen időpontig nem kaptak értesítőt. Ennél fogva a jogsértés észlelésének időpontja nem vitásan 2019. december 6. volt, amely alapján az állított jogsértés – a szavazóköri névjegyzékben való nem szereplés – miatti kifogást úgy kellett volna benyújtani, hogy az 2019. december 9-én 16.00 óráig megérkezzen a Nemzeti Választási Irodához. Ezzel szemben a kifogás benyújtására a jogvesztő határidőt követően, 2019. december 16-án 11 óra 39 perckor került sor. A Ve. 215. § b) pontja az elkésettséghez szintén az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogkövetkezményét fűzi.
[21] Önmagában annak ténye, hogy a Jogi és Önkormányzati Osztály 2019. december 13-án küldött levelében adott tájékoztatást a jogorvoslat benyújtásának lehetőségéről a jogvesztő határidő kimentésére, illetve igazolására nem teremt jogalapot. Ezzel összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választások hivatalos honlapján 2019 év elején részletes tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő formanyomtatvány került elhelyezésre, amelyek célja éppen az volt, hogy elősegítse az érdemi elbírálásra alkalmas beadványok benyújtását. Ezen túl folyamatosan elérhetőek a honlapon a különböző választástípusokra vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályok, valamint a Nemzeti Választási Iroda által működtetett Választási Információs Szolgálat, és a helyi választási irodák elérhetőségei is, ahol szóban és írásban egyaránt lehetőség van tájékoztatás kérésére.
[22] A Bizottság a kifogásban írt kérdésekkel kapcsolatban rögzíti, a Ve. 208. §-ában rögzített meghatározás alapján a kifogás mint jogorvoslati eszköz a vélt jogsértéssel szembeni jogorvoslat keresésének eszköze és nem tájékozódási mód, ennél fogva az azokra való reagálást jelen határozatban mellőzi.
[23] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § a), b) és c) pontjai alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[24] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontján, a 10. §-án, a 208. §-án, a 209. §-án, a 212. §-án, a 215. § a), b) és c) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. december 18.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke