493/2010. OVB határozat - a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
493/2010. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 3-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2009. január 22-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
”Akarja-e Ön, hogy Magyarországon törvény biztosítsa, hogy a magyarországi székhelyű bankok által folyósított, forint alapú, ingatlan vásárlási célú hitelek (ideértve az ingatlanra kötött jelzáloghiteleket is) teljes hiteldíj mutatóját a hitelező ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerződés aláírását követően?”
 
Az Országos Választási Bizottság 39/2009. (II. 6.) számú határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 115/2010. (VI. 30.) AB számú határozatával az Országos Választási Bizottság 39/2009. (II. 6.) számú határozatát megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította.
 
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában előadta, hogy a kifogás alapján azt kellett vizsgálnia, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfelel- e az Nsztv. 13. §-ában szabályozott egyértelműség követelményének. A határozat indokolásában a testület előadta, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Az Alkotmánybíróság szerint ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni.

(választópolgári egyértelműség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] Az Alkotmánybíróság határozatában előadta, hogy eljárása során azt állapította meg, hogy a kifogás benyújtását követően az Országgyűlés 2009. december 30- i ülésnapján elfogadta a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Fhtv.), amely a fogyasztói hitel-megállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv átültetése kapcsán átalakította a fogyasztói hitelek nyújtására vonatkozó szabályozást. E törvény 31. § (5) bekezdés a) pontja 2010. június 11-ei hatállyal hatályon kívül helyezte – többek között –a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek (a továbbiakban: Hptv.) a THM-ről rendelkező 212. §-át. A teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Kormányrendeletet pedig – ugyancsak 2010. június 11-ei hatállyal – hatályon kívül helyezte a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 12. §-a. A hatályos jogban a THM-re vonatkozó szabályokat az Fhtv. és a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) állapítja meg.  Az Fhtv. 3. § 20. pontja alapján a THM: „a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve”. A THM számítási módját a Kormr. szabályozza, meghatározza a THM számítása során figyelembeveendő tényezőket és a számítás során alkalmazandó képletet. Az Alkotmánybíróság szerint a vonatkozó szabályozás alapján megállapítható, hogy a THM-et nem a hitelező módosítja egyoldalúan, hanem az a jogszabályok alapján változik akkor, ha a kiszámításánál figyelembe veendő értékek megváltoznak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogi szabályozás tükrében nem értelmezhető egyértelműen, hogy a kérdés mire irányul. Az Alkotmánybíróság ennek okán megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének: a népszavazás során a választópolgárok nem tudják megítélni, hogy milyen jogalkotást támogatnak, és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó sem tudná meghatározni jogalkotási kötelezettsége tartalmát.

 

 

 
Mindezekre tekintettel, az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 39/2009. (II. 6.) számú határozatát megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.
 
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
 
 
II.
 
 
A határozat az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontján, az Fhtv.-n, a Hptv.-n, a Kormr.-en, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke