A Nemzeti Választási Bizottság
483/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. D. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (III. 5.) számú határozatát jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Tényállás ismertetése]
[1] Beadványozó 2018. március 7. napján 11 óra 40 perckor kifogásnak nevezett beadványt terjesztett elő Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (a továbbiakban. OEVB). Ebben előadta, hogy a XVIII. kerületi Választási Iroda nyilvántartása szerint a választókerületben 10 párt képviselőjelöltjét ajánlotta. Beadványozó nyilatkozott, hogy ezzel szemben a választókerületben mindösszesen 2 párt, a Lehet Más a Politika és a Momentum Mozgalom jelöltjét ajánlotta. A választási iroda által rendelkezésére bocsátott kimutatásban feltüntetett nyolc jelölő szervezet - a Haza Mindenkié Párt, a Szegényekért Párt, a Magyarországi Cigánypárt, a Szegény Emberek Magyarországáért Párt, az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt, a Hajrá Magyarország! Párt, a Haladó Magyarországért Párt és a Minden Szegényért Párt – jelöltjeit nem ajánlotta, ezen jelöltek ajánlásai között úgy szerepelnek az adatai, hogy azokat a megjelölt szervezeteknek nem adta meg, az ajánlóíveiket nem írta alá.
[2] Beadványozó indítványozta, az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, azt, hogy a megjelölt ajánlások nem felelnek meg a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, azok a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján érvénytelenek, illetve tiltsa el a jogsértőket a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki bírságot. Beadványozó beadványában rögzítette, hogy a személyes adataival való visszaélés miatt feljelentést is tett az ügyben.
[3] Az OEVB a beadványt kifogásnak minősítette és azt 45/2018. (III.07.) számú határozatával – mivel a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogás elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Álláspontja szerint a kifogásban előadottak bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját vetik fel és a kifogás előterjesztője büntető feljelentéssel élt, így előbbiek folytán a választási bizottság hatáskörén túlterjeszkedve, bűncselekmény elkövetését állapítaná meg.
[4] Beadványozó 2018. március 10-én 13 óra 19 perckor fellebbezésnek nevezett beadványt nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 45/2018. (III. 07.) számú határozata ellen. Előadta, hogy a kifogást elbíráló választási bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el, de álláspontja szerint az általa kezdeményezett büntető eljárás nem akadálya annak, hogy a nyolc jelölő szervezet esetében, az ő adataival szereplő ajánlások érvénytelensége megállapításra kerüljön. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az OEVB határozatát, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint szabjon ki bírságot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy az OEVB a beadványban nevesített, a Minden Szegényekért Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Balogh Mária nyilvántartásba vételét 2018. március 5-án meghozott 32/2018. (III. 5.) számú döntésben visszautasította.
[7] A Bizottság rögzíti, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a írja elő azt, hogy az országgyűlési képviselők választásán a választókerületi jelöltséghez 500 érvényes ajánlás szükséges.
[8] Az ajánlások érvényességének vizsgálata egyértelműen a jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárás része, így azok érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslati kérelem is csak ennek az eljárásnak a keretében terjeszthető elő joghatályosan. Amennyiben az érvényes ajánlások száma vitatásának lehetősége eljárásjogilag elválna a jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárástól, mindez azt eredményezné, hogy az egyéni jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó döntés tekintetében nem állna be a jogerő, ennél fogva akár a szavazás napján is születhetne olyan döntés, mely a korábban nyilvántartásba vett jelölt visszautasításáról rendelkezne a szükséges számú ajánlások csökkenése okán.
[9] A választási eljárásban a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ezáltal indokoltak is a rövid (1 és 3 napos) határidők. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatban kifejtette, a jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza [...].” (ABH 1999, 237, 243.)
[10] Az Alkotmánybíróság határozatában arra is utalt, hogy „[a] választási eljárásban tudható, így előre kiszámítható, hogy mikor kerülhetnek sorra olyan döntések, amelyekkel kapcsolatban a jogorvoslat esetlegesen felmerülhet. A választási szervek elérhetősége biztosított, folyamatosan üléseznek, illetve készenléti helyzetben vannak.” (ABH 1999, 237, 243)
[11] Fenti érvelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy az OEVB a Vjt 6. §-ában és a Ve. 297. § (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabály figyelmen kívül hagyásával minősítette a 2018. március 7-én 11 óra 40 perckor benyújtott beadványt kifogásnak. Beadványozó a választókerületben jelöltként induló kívánó személyekre leadott ajánlás érvényességét vitatja, melyre a fentiekben írt oknál fogva csak az egyéni jelölt nyilvántartásba vételi eljárása során van lehetőségét. A beadványt tartalma alapján az abban megjelölt jelöltek nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozat elleni fellebbezésként kellett volna értékelnie az OEVB-nek, és elbírálás érdekében a választási iroda útján fel kellett volna terjesztenie a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében megvizsgálta a tartalma szerint többek között az OEVB-nek a Balogh Mária, a Minden Szegényekért Párt jelölő szervezet jelöltjeként való nyilvántartásba vételéről döntő 32/2018. (III. 05.) határozata ellen 2018. március 7-én benyújtott fellebbezést. Ennek során megállapítást nyert, hogy az figyelemmel a Ve. 224. § (2) bekezdésében foglalt szabályra, a jogorvoslatra nyitva álló határidőben került benyújtásra, így az abban foglaltak, tekintettel az egyéb követelményeknek való megfelelésre, érdemben vizsgálhatók. A Bizottság jelen döntése meghozatalakor figyelemmel van a 209/2018. számú határozatában elfoglalt és a Kúria által Kvk.V.37.270/2018/2. számú döntésében megerősített álláspontra.
{C}[13] A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha
„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.
[14] Az ajánlások ellenőrzése a nyilvántartásba vétel során – amennyiben az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatban nem nyújtanak be az ellenőrzés során megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kifogást – nem terjed ki az aláírások valódiságának ellenőrzésére, vagy olyan anomáliák hátterének vizsgálatára, amikor az egyes jelölteket ajánló személyek köre a várhatónál nagyobb átfedést mutat.
[15] A fellebbezés tartalma és csatolmánya alapján megállapítható, hogy a Budapest 15. számú OEVI, illetve az OEVB a törvényi rendelkezéseknek megfelelően végezte el az ajánlások ellenőrzését és a rendelkezésére álló adatok alapján jogszerű döntést hozott a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása tekintetében. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az OEVB határozatának jogerőre emelkedéséig nem merülhetnek fel olyan, a döntés idején hivatalos eljárásban még nem ismert új tények, bizonyítékok, amelyek alapján a döntés tartalmilag jogellenessé válik.
[16] A fellebbezés vizsgálata során a Bizottság irányadónak tekintette a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlatát, mely szerint a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a beadványozónak kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
[17] A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve értékelhetők.
[18] A Bizottság álláspontja szerin Beadványozó fellebbezésében foglalt jognyilatkozat és az OEVI által kiadott kimutatás alapján egyértelműen bizonyítja, hogy a Balogh Mária jelölt ajánlásai között Beadványozó nevével és személyes adataival leadott ajánlás a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján nem tekinthető érvényesnek.
[19] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a jelöltre leadott érvényes ajánlások számát, amely 227 eggyel csökkenti kell, amelynek alapján a jelölt 226 érvényes ajánlással rendelkezik.
[20] A Bizottság fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Vjt. 6. §-án, a Ve.126. §-án, 297. § (2) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 14.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke