48/2019. NVB határozat - Z. A. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

48/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Z. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 4/2019. (IV. 11.) FVB számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1]           Beadványozó 2019. április 9-én elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és a 144. § (4) bekezdés a) pontjának megsértése miatt.

[2]           Kifogásában előadta, hogy „Budapest III. Kerületben a Vörösvári út 7. szám előtt egy villanyoszlopon a FIDESZ-KDNP európai parlamenti választási kampányára figyelmet felhívó plakát található”, amelynek bizonyítására három darab fényképfelvételt csatolt. Kifejtette, hogy „a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja értelmében választási plakátok felhelyezéséhez az oszlop tulajdonosának beleegyezése szükséges, amellyel a FIDESZ-KDNP nem rendelkezhet, hiszen más jelölő szervezet nem rakott fel ilyen plakátokat”. Álláspontja szerint „amennyiben ilyen engedélyt csak a FIDESZ-KDNP kapott, az egyértelműen sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a pártok és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget előíró választási alapelvet (…). Ez különösen igaz akkor, ha a villanyoszlop nyilvános helyen, közösségi közlekedést is szolgáló autóút mellett van, hiszen az ilyen plakátokon lévő üzenet sok emberhez juthat el, mely lehetőséggel más jelölő szervezetek nem élhetnek.”

[3]            A Fővárosi Választási Bizottság a kifogást megvizsgálta és megállapította, hogy az abban foglaltak „feltételezéseken alapulnak, az állítások alátámasztásaként csatolt fényképek nem elegendők a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt választási alapelv, valamint a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés megsértésének megállapításához”, mely okból a kifogást a 4/2019. (IV. 11.) FVB számú határozatával 2019. április 11-én elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[4]           Beadványozó a Fővárosi Választási Bizottság 4/2019. (IV. 11.) FVB számú határozata ellen 2019. április 13-án 03 óra 06 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[5]            Jogorvoslati kérelmében a Fővárosi Választási Bizottság határozatát sérelmezte. Álláspontja szerint „ebben az esetben az előzetes írásbeli hozzájárulás hiányának bizonyítása nemleges tény bizonyítást jelentene. Tagadólagos tétel, illetve nemleges tény bizonyítása pedig lehetetlen.” Hozzátette, hogy „jelen esetben a FIDESZ - KDNP akár rendelkezett a szóban forgó engedéllyel, akár nem, az ilyen irányú bizonyítékokhoz kizárólag csak a fent említett jelölő szervezet, valamint a kifogásban megnevezett oszlop tulajdonosa férhet hozzá”. 

[6]           Hivatkozott Zlinszky Imre 1875-ös a Bizonyítás Elmélete című munkájára, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 265. §-ára („bizonyítási szükséghelyzet”), valamint a Ve. 14. § (1) bekezdésében és a 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, amelyekre hivatkozással előadta, hogy „a Ve. nem tartalmaz a bizonyítási szükséghelyzetre vonatkozó szabályokat, a választási bizottság feladata lett volna a tényállás tisztázásával kapcsolatos kötelezettsége körében beszerezni azokat a nyilatkozatokat, amelyekkel más nem rendelkezhet, és amely a tényállás tisztázása szempontjából feltétlenül szükséges.”

[7]          Beadványozó érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy ő „a támadott határozat által elutasított kifogást benyújtó, központi névjegyzékben szereplő választópolgár.”

[8]           Fentiekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Választási Bizottság határozatát változtassa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és a b) pontja alapján a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[9]          A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[10]       A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.

[11]       A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.

[12]       A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a fellebbezésekkel kapcsolatos érintettség vizsgálatában még nincs kialakult választási bizottsági gyakorlat, viszont a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában már korábban is megkövetelte a kérelmező érintettségét, amelynek nyomán széleskörű kúriai, illetve alkotmánybírósági gyakorlat alakult ki. Az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így a Bizottság alappal támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra.

[13]       Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtette, hogy „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el”. (ABH 2014, 1594)

[14]       A Kúria az érintettség körében több esetben, így a Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésében is úgy foglalt állást, hogy „[e]llentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg az egyes szakaszokban jogorvoslatra jogosultak alanyi körét. (…) a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a (…) csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.”

[15]       A Kúria nem értékelte önmagában az érintettség igazolásának azt a tényt, hogy a bírósági felülvizsgálat benyújtója volt, akinek kifogását elutasították. A Kvk.III.37.182/2014/3. számú végzésében megállapította, hogy a „(…) a természetes személy kérelmező kérelmében nem hivatkozott az üggyel kapcsolatos érintettségére, illetőleg nem jelölt meg olyan körülményt, amely alapján érintettségére következtetni lehetett volna. A kérelmező érintettségére a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan semmilyen adat nem utal. Ezek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolta jogorvoslati jogosultságát.” Ezt az álláspontot az Alkotmánybíróság is megerősítette 3296/2014. (XI. 11.) AB végzésében, amely szerint „a Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozás értelmetlenné válna és kiüresedne, ha bárki, aki a Ve. szerinti kifogássál él vagy fellebbezést nyújt be, erre a tényre hivatkozva mintegy automatikusan megszerezné a szükséges érintettséget.” (ABH 2014, 2838)

[16]       A Kúria további határozataiban kifejtette, hogy ha a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az érintettségére nem hivatkozott, nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből az érintettségére következtethetni lehetett volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható, akkor a felülvizsgálati kérelmet a bíróságnak érdemi vizsgálat nélkül vissza kell utasítani. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]

[17]       A Kúria eddigi és fent hivatkozott joggyakorlatából egyértelmű, hogy a bíróság az érintettség igazolandó szintjét a jogsérelem közvetlen kihatásában határozta meg, az Alkotmánybíróság pedig kifejezetten akként foglalt állást, hogy az érintettséget nem alapozhatja meg automatikusan a korábbi beadványozói minőség. Jelen eljárásban Beadványozó érintettsége kapcsán arra hivatkozott, hogy a támadott határozattal elutasított kifogást ő terjesztette elő, illetve hogy választójoggal rendelkezik, ami fentiek alapján – különös tekintettel a Kvk.III.37.322/2019/3. számú végzésében foglalt indokolásra – önmagában nem alkalmas az érintettség igazolására.

[18]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

A határozat a Ve. a 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. április 16.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter      

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                        elnök